Nyitra: Szent Emmerám székesegyház

Nyitra: Szent Emmerám székesegyház

A Nyitra várában álló Szent Emmerám székesegyház három szorosan egybeépült részből áll: a 13. századi román stílusban épült Szent Emmerám templomból, a 14. században hozzáépült gótikus Felső-templomból és a 17. századi barokk Alsó-templomból.

A templomnak már a 11. század közepe előtt állt itt előzménye, de a Conversióban említett Priwina templom nem igazolható régészetileg a nyitrai várhegyen. A korai templom valószínűleg Szent István felesége, Bajor Gizella királyné patronálásával épült - ezért kaphatta a bajor Szent Emmerám nevét. A régészeti kutatások szerint ebből csak a sarok és az alapok egy része maradt meg. Egyhajós templom volt, talán patkó alakú szentéllyel. Boldog Mór pécsi püspök Salamon király uralkodása alatt írta meg Zoerard/András és Benedek remeték történetét (Legenda Sancti Zoerardi et Sancti Benedicti). A püspök mindkettőjüket ismerte. Zoerard 1030 körül halt meg és a nyitrai Szent Emmerám templomban temették el, majd mellé temették tanítványát, Benedeket is. Zoerardot és Benedeket I. (Szent) László király kezdeményezésére Magyarországon 1083-ban elsőként avatták szentté, kultuszuk Nyitra és Trencsén környékén virágzott a 11–12. században.

1111-ben Kálmán király megerősíti a zobori Szent Hippolit monostorának Szent István király által tett adományát: a Vág folyón Nyitra és Trencsén megyékben szedett vámok harmadát. A perben a tanúk a esküt tettek Nyitra városának Szent Emmerám, András és Benedek-templomában. Kálmán király volt, aki megalapította a nyitrai püspökséget, akinek első püspöke Gervasius lett. A 12. század végén, 13.század elején átépítettk és bővítették a templomot. Az eredeti apszist lebontották és akkor kapta a mostan patkó alakú formáját.

Az 1271-es cseh és 1273-as osztrák dúlások és gyújtogatások után a templomot újjá kellett építeni. Valószínűleg ekkor távolították el az apszis támpilléreit.

1317-ben Csák Máté emberei foglalják el Nyitrát és tartják uralmuk alatt a nagyúr haláláig. A Csák Máté-féle birtoklás után a templom kifosztva és romosan állt. 1333-1355 között gótikus stílusban megépült a Felső-templom, az eredeti román templmot lerövidítették és az északi falán ülőfülkéket helyeztek el. A padlóját a gótikus templom magasságára emelték. A 14. század második feléből származik az a fal, amely az Alsó-templomtól elválasztja a román templomot. A falon 2011-ben valószínűleg 14. századi olasz mestertől származó Szűz Mária halálát és megkoronázását ábrázoló késő gótikus freskót találtak meg. 1465-ben egy tűzvész után a román szentélyben több átalakítási is volt és gótikus boltozatot kapott.

Az Alsó-templom 1621 és 1642 között épült a Felső-templom déli és a román templom nyugati oldalához. Az Alsó- és Felső-templomot a belsőben lépcső köti össze a szintkülönbség miatt. Az Alsó-templom déli oldalához 1642-ben barokk templomtorony épült, melynek aljában van a templom bejárata. Szelepcsényi György püspök megrendelésére Pernegger János salzburgi mester készítette el 1662-ben a templom nyugati végében látható reneszánsz oltárt.

A Felső-templom a 18. századig megőrizte gótikus jegyeit. A templomegyüttes a mai külsejét és belső elrendezését az 1710 – 1736 közötti években nyerte el. Ekkor emelték meg a toronyot is és 1732-ben szentelték fel a jelenlegi főoltárát.

A székesegyházat 2005 és 2014 között restaurálták.

Források: Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)ALAPÍTÁSOK KORA (Érszegi Géza); Ilkó Krisztina: A Boldog Mór által írt Legenda sanctorum Zoerardi et Benedicti szöveghagyománya a középkor és kora újkor folyamán; Éber László: Szelepcsényi György oltára a nyitrai székesegyházban.; aspida.sk;

Hol található

A várhegy mögött, a stadion előtt van ingyenes parkoló (2022). Onnan 10 perc séta a vár és azon belül a templom. Belépődíjas.

Szélesség: N - 48°19'06.2"
Hosszúság: E - 18°05'13.7"