Csabrendek: Banyavár

Csabrendek: Banyavár

A vár rövid története

A Csabrendektől délkeletre kb. 2 km-re található várhelyről semmi okleveles adat, korabeli feljegyzés nem ismert. A várhelyet felmérő régészek nem találtak korszak meghatározó leleteket a helyszínen (1964). A felmérést végző régészek jelentésében ez áll (Bakai-Sági: A népvándorláskor építészete Magyarországon) "A monoszlói Hegyestő, a csabrendeki Banyavár korának tisztázása sem oldható meg ásatás nélkül. A monoszlói várat a felszíni anyag alapján kora Árpád-korinak tekintettük, nagyon valószínű azonban, hogy korábbi előzmény is adódik a mélyebb rétegekben. A csabrendeki Banyavár korának tisztázásához a vastag levéltakaróval fedett erdei környezetben még cserépanyagot sem gyűjthettünk, a vár alatt azonban IX. századi település felszíni cserépanyagát figyeltük meg. Hegyestő esetében habarcs kötésű vastag körfal övezi a hegycsúcsot. Banyaváron is kőépítkezés nyomai figyelhetők meg."

A régészeti adatbázisban Árpád-kori vár/földvárként szerepel. Maga a vár a Csúcsos-hegy keleti oldalán egy gerinc végén található. A várat egy kb. 50 méter átmérőjű köralakú külső sánc és árok, és egy kb. 30 méter átmérőjű 5 méter magasra emelkedő belső gyűrű védte. A sáncolás ma is jól látszik az erősség körül. Az vár legmagasabb részén, a belső terület közepén egy 5 méter átmérőjű sík területen habarcsba kötött köríves kőfalazat omladéka látható (galéria). Ennek belső átmérője kb. 2-3 méter.

Csabrendek a középkorban Rednuk, Rednek, Rennek, a szomszédos Csabról származó Csábiak birtoka. Valószínűleg a 14. századtól mezőváros, az egyik Zala megyei sedria székhelye 1482-ig. Mint ilyen, nagyforgalmú hetivásáros hely volt, a későbbi keszthelyi, sümegi és szentgróti járások területének megyei és nemesi központja. 1548-ban Renneket is felégették a törökök, 1572-ben pedig több évtizedre elnéptelenedett.

I. Ulászló 1441. február vége és május eleje között hadjáratot folytatott a Dunántúlon Erzsébet özvegy királyné hívei ellen. Március 4-én hadai Rendeken (Csabrendek) táboroztak. Ekkor sincs semmiféle említés a falutól pár km-re lévő váracskáról.

Források: Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II.; Veszprém megye régészeti topográfiája. A devecseri és sümegi járás.;

Hol található

Csabrendek: Banyavár megközelítése.

Csabrendeket Nyírespuszta felé elhagyva jobb oldalon az erdőbe vezető murvás, jelöletlen úton kb 1-1.5 km-t haladva kocsit le kell tenni, mert utána csak terepjáróval lehet közlekedni. A parkolás után GPS alapján lehet megtalálni a várat. Végig az úton bal felől legyen a vár, majd amikor a legközelebb vagyunk hozzá, akkor balra be az erdőbe. Itt egy gerincen található a várhely. A parkolástól kb. 10-15 pecnyi séta.

Szélesség: N - 46°59'38.7"
Hosszúság: E - 17°18'25.3"