Zádorvár

Zádorvár

Pécsely

A vár rövid története

A vár területére vonatkozó - eddig ismert - első tárgyi emlékek az őskorból származnak. A vár jelenlegi területén és a most látható falai alatt nagyméretű i.e 7000-4500 éves (neolitikum) őskori eddig nem ismert műhelytelepet azonosítottak a 2018-as ásatások.

A helység első okleveles említést 1082-ben történik "Penchel" alakban, amikor I. László király a veszprémi káptalan birtokait összeíratta, és őket benne megerősítette. Ugyanekkor tűnt fel "villa Burlog" is, amely inkább csak földterület lehetett, mintsem falu. Temploma 1284-ben már szerepel, amikor Erzsébet királyné Barnag földet, melyen a királyné szakácsai laktak, a Vázsony nembeli Mencseli Búza fia Móricnak adományozta.

Az első kőből épített épületről 1374-ben emlékeznek meg az oklevelek. Ekkor a Himfy Benedek - mint I. Lajos helyi adószedője - épít épületet a mai vár helyén. Mivel Himfy Benedek a veszprémi Káptalan területén építkezett, a Káptalan panasszal élt. Ezért a Himfy család 4 éves pereskedést követő kiegyezés szerint elhagyta a helyszínt.

1382-ben megjelenik meg a Vezsenyi család a Balaton-felvidéken, ahol többek között Barnag jobbágyfalut kapják Anjou Mária királynőtől hűségük elismeréseként. A Vezsenyi család ezzel, új birtokokkal gazdagodott, de emellett a Szolnok környéki birtokaikat sem adják fel.

Mária királynő 1384. december 6-án keltezett oklevelében, Vezsenyi László királyi étekfogónak engedélyt adott egy erődített rezidencia, vár létesítésére. "...neki kegyesen és teljhatalmunknál fogva engedélyezzük és megengedjük, hogy ő a „Szabad” nevű hegyen, ami Veszprém megyében található, az ő Barnag nevű birtokának határain belül, amely (hegyről) azt mondják, Lászlóé, várat avagy erősséget vagy más erődítményt létesítsen és építsen, és azt a maga és összes utódai és örökösei számára örökre fenntartsa mások jogának sérelme nélkül..."

1386-ra a Zádorvár jelenlegi formájának kialakítása - amelynek udvara 55x60 méteres és közel szabályos négyszöget alkot - elkészül, és a Vezsenyi családhoz kötődik. Az épület együttesen belül, a déli oldal ad helyet a lakó résznek, amelyhez egy a keleti fal síkból kiugróan, negyed körívű boltozattal záródó apszissal rendelkező kápolna is csatlakozik. A déli falszakasz közepén helyezkedik el a kaputorony - amelynek bejáratát vélhetően statikai okokból adódóan elfalazták - és a délnyugati sarokban pedig szintén egy erős és magas torony áll.

Az előkelő család azonban a várát nem a saját, hanem a veszprémi Káptalan földjén építette fel. Erről tanúskodik a Káptalan 1386-os jelentése, miszerint "...Vezsenyi Miklós fia, László elfoglalta "Zabad" hegyét, majd sietve kővárat emeltetett..."

Az építkezés ellen a veszprémi Káptalan ismét tiltakozást jelentett be, és az őt ért sérelem miatt jogorvoslatért bírósághoz fordult. Hosszas egyezkedés – amely során a Vezsenyiek megpróbálták megvenni az építkezésben érintett birtokot -, és vita - mert a Himfy leszármazottak is megtámadták a birtokon lévő építkezésüket lezáró, korábbi egyezséget- kezdődött. A birtokvitából keletkezett pert végül a veszprémi Káptalan javára ítélték meg, és az Országbíró 1394-ben, határozatában kötelezte a Vezsenyieket a birtokháborítás megszüntetésére.

A Vezsenyi família ezt követően az 1400-as évig Zádorvárat elhagyta, és az új rezidenciájukat, a közeli Nagyvázsony belterületén hozták létre, ezzel megszületett a Nagyvázsony vára.

A Zádorvár a Vezsenyi család távozásával jogi értelemben lakatlanná vált, sorsára hagyva “gazdátlanul” állt a további évszázadokban, de az feltételezhető, hogy ennek ellenére a várat használták.

1472-ben a Vezsenyi család férfiági kihalását követően, a Balaton-felvidéki Vezsenyi birtokokat Mátyás király, Kinizsi Pálnak adományozta. Talán innen eredhet, hogy akkor ezt a várat Kinizsi vár néven is emlegették, bár maga a vár sosem volt a Kinizsi birtok része.

Írásos és szájhagyomány útján megmaradt emlékek alapján, Mátyás király halálát követően, rövid ideig, cseh huszita zsoldosok is bevették magukat a Zádorvár falai közé, vezetőjük pedig egy a tihanyi kolostorból kilépett pap volt. A folyamatos környéket sújtó zsarnokoskodásuknak, rablásaiknak a jobbágyok folyamatos panaszát követően a Nagyvázsonyi vár kapitánya vetett végett, a martalócokat mind egy szálig levágta, vezetőjűket, pedig a megkínzását követő beismerő vallomása alapján kivégeztette.

A várat a végvár rendszerbe nem sorolták be, ezért várnak hadászati szerepe nem volt. Az feltételezhető, hogy ennek ellenére - nem hivatalosan -, de folyamatosan lakhatták a várat. De mivel a vár nem az aktuális „lakók” tulajdona volt, ezért folyamatosan romlott az állapota.

Az a birtok, amelyen a Zádorvár állt egészen 1652-ig Káptalani birtok volt. A Zádorvár 1652-ben a veszprémi Káptalannal történt birtokrendezést követően III. Ferdinánd király birtokába került. III. Ferdinánd, több egyéb birtoktesttel együtt ezt a területet is - akkor a rajta lévő épület együttest Pusztavárnak hívva - Zichy Istvánnak adományozta, és így a Pusztavár/Zádorvár egészen 1945-ig a Zichy birtok részét képezte. A Zádorvárat a Zichy család sem használta és nem is fordított figyelmet és nem költött a vár megóvására, javítására. Azzal, hogy jelentős csaták a várat nem rombolták a falakat át- vagy hozzá 1394 után nem építettek, a jelenleg álló falak változtatás nélkül az 1374-94-es építési időszakának jegyeit hordozzák magukon.

A romos Zádorvár, 1958-ban műemlék besorolást kapott, majd 1991-től Pécsely Község Önkormányzat tulajdonába került. 2016. márciusától Pécsely Község Önkormányzata a Történelmi Emlékekért Alapítvány használatába adta a Zádorvárat, annak érdekében, hogy a megvalósuljon a vár megóvása, feltárása és így kialakításra kerüljön egy rendezett környezettel rendelkező kedvelt történelmi és turisztikai célpont.

Források: Sági Gábor (Történelmi Emlékekért Alapítvány); Horváth Richárd – Koppány András: Zádorvártól Vázsonykőig (Castrum Bene); Nagyvázsony és környékének utikalauza (szerk.: Dr. Zákonyi Ferenc)

Hol található

Pécselyről piros turistajelzésű murvás út vezet a falu határától a várhegy közelébe. Kocsit letéve a vízmű telepénél kb. 20 perces séta a vár (1 km), követve a kék L jelzést. Ez megkerüli a várhegyet és északról egy meredek lépcsőn lehet feljutni a várhoz. A romok eléggé benőttek (amint a galériában is látszik), de az idén (2017) augusztusban indulnak a feltárások.

Szélesség: N - 46° 58′21,744″
Hosszúság: E - 17° 46′19,128″

Zádorvár a turistautak.hu térképen