Korotna vára

1345.06.12-én I. Lajos király a Somogy megyei, a Scyudaz folyó melletti, a Dénes fia Bede magvaszakadtával eladományozhatóvá vált Karapna (Korotna) nevű 1 ekényi földet vagy possessiot Ders fia Péternek adományozta. Ez az első ismert említése Korotnának (galéria).

Korotna várát Korotnai János nádori és szlavón báni ítélőmester és somogyi főispán 1466 és 1483 között építtette. A várban reneszánsz építkezés folyt Korotnai István alatt, akinek a felesége, Bajnai Both Magdolna Bakócz Tamás unokahúga volt. Ebből a korból két díszes, reneszánsz faragott kő került elő, az egyiken Hunyadi Mátyás címerével. A vár első említése 1509-ből ismert, ekkor Korotnai István a várat felesége és Bakócz Tamás rokonainak zálogosította el. 1510.05.15-én kelt oklevél szerint Korotnai István minthogy [Bakócz] Tamás esztergomi érsek helyette kifizette adósságait a zsidóknak és birtokait visszaváltotta, magtalan halála esetére Korotna várban és a felsorolt somogy- és tolnamegyei birtokokban lévő részét Tamás érsekre és rokonaira: Erdődy Péterre, Pálra, Lőrincre és Jánosra hagyta (gallery). 1512-ben, Korotnai István halála után Erdődi Péter – Bakócz Tamás esztergomi érsek unokaöccse – a várnagyot elkergette, és a várban levő összes drágaságokat, okleveleket lefoglalta. Amade István, Korotnai Katinka gyámjának közbenjárására azonban II. Lajos király 1516 aug. 25-én Korotnai Katinkának a várat visszaadatta és őt a vár birtokába beiktattatta. Korotnai Katinka Lengyel Jánoshoz menvén nőül, a vár egy része a Tóti Lengyel családra szállott. Tartozékai az 1516. évi iktatólevél szerint Korotna, Csákány, Szentkirály, Csaba, Miháld és Töttös voltak.

Mohács után Korotnai János I. Ferdinánd pártjára állt, és már 1527-ben adományt kapott a királytól. Az 1534. évi összeírás szerint Korotna közepes településnek számított. Korotnai Jánosnak 14, Legyel János fiainak 8 portája volt a településen.

Szulejmán 1543-ban többek között elfoglalta Siklóst és Pécs üresen hagyott várát. Somogy megye várai a frontvonalban találták magukat. Sürgősen ki kellet alakítani egy végvár vonalat, amit sebtiben megerődített kolostorok és különböző erősségű várak alkottak. A Balaton és a Dráva között húzódó somogyi várrendszer a török hódítások következtében egyre inkább ékként hasított bele a hódoltság területébe. Ezek a várak Fonyód, Lak, Somogyvár, Korotna, Kapos vára, Sziget és Babócsa, Berzence, Csurgó, Pácod, Segesd, Szenyér, Mesztegnyő, Marcali és Kéthely voltak. Az országos védelmi funkciót ellátó várak fenntartását a királynak kellett biztosítania. A földesúri magánvárak - így Korotna is - a királyi kapitányok kezébe került. Korotnát a birtokaival együttt 1542-ben Valpóvári Allya Mátyás kapta meg (ő azzal tűnt ki 1543-ban, hogy a török közeledésének hírére elhagyta Pécs várát).

Ebben a végvári vonalban Korotna vára viszonylag kicsi, de erős erődítmény lehetett, melynek kőfalait kívülről sánc és palánk védelmezte. Dzselálzáde Musztafa török történetíró Kaposvár 1555-ös ostromának leírásánál megemlékezett várról: "A nyomorult és gyalázatos gyauroknak Korotna nevű várok is volt, mint a gyaur kutyáknak tanyája és az alávaló, feslett erkölcsű nemzetségnek menedékhelye erős bástyákkal és szilárd falakkal ellátva. ... A hit harczosai — ama párját ritkító győzelem hirének elterjedése után — ezek ellen indulván, az országhódító karddal és isten segélyével mind a kettőt elfoglalták, egész vidéköket és határukat az iszlám birodalmához csatolták s a csillogó handsárok hegyével kiirtották belőlük a hitetlenség és tévelygés emlékeit." Allya Mátyás számos portyát vezetett a törökök ellen, akik panaszos leveleket írtak a királynak. 1546-ban 50 huszár és 20 gyalogos a vár őrsége. 1550-ben Dervis pécsi bég csapatainak okozott veszteséget Kálmáncsehinél. 1553-ban 250 magyar lovas volt a várban, ebben az évben 40 korotnai hajdú Bátaszék környékén rajtaütött egy portai csauszon és kíséretén és foglyokat is ejtett. Allya viszont a környék kapitányival rendre összekülönbözött. Magyar Bálint fonyódi és Dersffy Farkas kaposvári kapitányok is panaszkodtak rá a nádornál. A korotnai kapitányt végül Zrínyi Miklós védte meg a királynál. Allya Mátyás 1554 derekán török fogságba esett és hamarosan ott is halt meg. 1555 január közepén Zrínyi Miklós, mint Allya Mátyás árváinak gyámja, átvette Korotnát és Nagybajomot az uradalmaikkal együtt. 1555-ben Nádasdy Tamás nádor a következő képpen rangsorolta a dunántúli várakat erősségük szerint: Castra, Castella és Fortalitia. Korotna a castellák között lett felsorolva.

1555-ben már mindenki tudta, hogy a törökök következő célpontja Somogy lesz. A korotnaiak 1555 márciusában szénáért és élelemért sem mertek kimenni a várhoz tartozó hódoltsági területre, mert társaikat elragadta a török. Ráadásul a vár őrsége meggyengült: Nádasdy nádor több embert vezényelt át Szenyér várába. Május elsején Zrínyi Miklós ellátmányt kért Korotnára, de választ sem kapott. Május 24-én a török portyázók Korotna körül pusztítottak.

Tojgun budai pasa 1555 augusztusában megindult a somogyi várak ellen. Szeptemberben már Kaposvár várát ostromolta, ami nem kapott segítséget. A korotnai katonák elöljárói megírták Zrínyi Miklósnak, hogy nem adnak három napot, s a korotnai vár üresen és sértetlenül kerül a "pogány" kezébe, ha Kaposvár két napon belül nem kap segítséget. A korotnai várban mindössze néhány szegény katona maradt, akiknek kezében sohasem volt szakállas puska és így lőni sem tudtak vele. De ezek a katonák is elhagyják a várat, mert fizetetlenek. Horváth György és Kobak Miklós Zrínyinek azt is megírta, hogy a vár tarthatatlan, mert "néppel szoktak házat megtartani", s ők hiába kértek lovas vagy gyalogos katonát bárkitől, csak papírossal, levelekkel segítették őket. A két elöljáró végső szükségben aggódva fordult Zrínyihez: "könyörgünk nagyságodnak, hogy nagyságod keressen oly okot benne, hogy ne essék ez ház pogány kézbe, mely leszen mindez egész földnek veszedelmére. Ha el kell rontani, rontassék el, vagy ha meg kell maradni, nagyságod az urakkal egyetemben siessen Kaposvár segítségére, mert csak addig leszen Korotna keresztényé, míg meg nem veszik Kaposvárt." Kaposvár végül szept. 17-én elesett, Korotnát felgyújtották és elhagyták a védői (Horváth György később szigetváron esett el Zrínyi Miklós mellett). A várat Dervis bég csapatai háborítatlanul vették birtokukba. Tojgun pasa 1555. évi sikeres hadjárata után Korotna Mahmud, Kaposvár Dervis, Babócsa pedig Ahmed bégé lett. 15

1556 januárjában nagyobb török őrséget kapott Korotna, a budai pasa már Szigetvár ostromát készítette elő. 1556 júniusában a törökök megkezdték Szigetvár ostromát. A Szigetvár felmentésére gyülekező csapatok egy része Nádasdy Kristóffal és enyingi Török Ferenccel az élen megszáguldották Korotna alját. A szorult helyzetben lévő Szigetvár alól az ostromlókat elcsalta Nádasdy Tamás és Zrínyi Miklós felmentő serege, akik a Rinya folyó melletti 2 napos csatában meggyengítették Ali pasa seregét, aki hamarosan felhagyott Sziget ostromával is. Augusztus 9-én Mehmed aga vezetésével mintegy 400 lovas vonult be Korotnára, felkészülve a keresztény hadak támadására.

Korotna 1556-os ostroma

Szeptemberben Kanizsáról kiindulva Pallavicini Sforza és Zrínyi Miklós 8 ágyúval lövetni kezdte a várat keletről. Ezután elhatározták, hogy nyugatra eső, fából és polyvával kevert agyaggal betapasztott sövénykerítésből álló sánc ellen rohamot indítanak. A falakra elsőnek Tompa István (Zrínyi lovascsapatának zászlótartója), és Patacsics Péter jutottak fel. A sánc védőit levágták, a várba beszorult törökök ágyúkkal és puskákkal védték magukat. A magyar és német gyalogok szekercékkel és tűzzel betörték a kaput és a magukat megadni kívánó törököket is lemészárolták. Összesen 10 magyar és 20 német gyalog esett el a rohamban, kevés török menekült meg. Istvánffy megjegyezte, hogy a külföldi zsoldosok a török holttesteket feldarabolták, mert azt hitték, hogy azok lenyelték az értékeiket. Az ostromra 1556 szept. 13 és 15 között kerülhetett sor. Korotnát és Kaposvárt is megrongálták a keresztény hadak, nincs arról adat, hogy Korotnán őrséget hagytak volna.

1557-ben Kaposvár ismét török kézre került és vele Korotna sorsa is megpecsételődött. Ebben az évben Tahy Ferenc kanizsai kapitány Korotna mellett szétvert egy kisebb török csapatot. 1566-ba a Zrínyi Miklós által hősiesen védett Szigetvár is elesett, 1567-ben már Csákány vára is török kézre került. 1582-ben a megye már teljesen a török uralma alatt állt.

1584 táján Korotna vára alá is eljutottak a végváriak és az sem elképzelhetetlen, hogy rövid időre elfoglalták azt.

Evlia Cselebi török utazó is említi Korotna várát Kaposvárral kapcsolatban 1664—1666 között: "E várhoz [Kaposvár] közel vannak Szent Jakab és Korotna várak." Korotna várát az ott talált érem- és pénzleletek szerint 1665 táján még használtak. 1698-ban már romként említik. 1812-ben Somogy vármegye leírásában megemlítik: "Koroknya a Koroknyai család pusztája, síkságon fekszik, szántóföldek és rétek vannak rajta. Látható itt még egy sánccal körülvett várkastély helye is. "

A várhely leírása

A téglalap alakú várat 5-6 m mély, 18-24 m széles árok veszi körbe. A várárokban a tó felőli részen víz van. A belső terület erősen bolygatott, tégla és kőtörmelék mindenfelé, sőt valószínűleg világháborús lőszer repeszek is láthatók a felszínen. A várhely négy sarka kissé kiugrik, ebből sarokbástyára vagy tornyokra lehet következtetni. A vár területén még nem volt ásatás, így alaprajzát és elrendezését nem lehet megrajzolni. Az 1556-os ostrom leírásában szerepel egy külső palánkvár is a nyugati oldalon, de ennek nyomai a felszínen nem láthatók.