Mátyás templom

Budavári Nagyboldogasszony-templom

Mátyás-templom

A templom rövid története

* Buda látképe egy 1493-as metszeten

Az egyházi hagyomány szerint a templomot 1015-ben Szent István alapította. Erről sem tárgyi bitonyíték, sem oklevél nem maradt fenn.

A tatárjárás után IV.Béla 1255 és 1269 között három hajós bazilikát építetett a régebbi, kisebb templom helyére. A budavári Nagyboldogasszony templom a klasszikus gótika templomépítészetének legkorábbi és legteljesebb hazai alkotása lett. A templom első ismert plébánosa Keresztély, akit Margit királylány szenttéavatási perének 1276. évi irataiban említenek először. 1279-ben Fermói Fülöp pápai legátus és Lodomér, a nagy esztergomi érsek IV. (Kun) László király megintése végett nemzeti zsinatot tart az új Mária-templomban, amelyen László esküt tesz a katolikus hit és az Egyház szabadságának megtartására.

A XIV. századtól a székesfehérvári koronázásuk után itt kiáltják ki a királyokat (Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond). 1342-ben az elhunyt Károly Róbertet székesfehérvári temetése előtt itt ravatalozták fel. 1370-től kezdődően Nagy Lajos gótikus csarnoktemplommá építette át. Ekkor épült a délnyugati Mária kapu. 1384-ben szentmise közben ledőlt a templom harangtornya. 1402–33 között épül a csarnoktemplom északi oldalszentélyéhez Gara Miklós nádor családi kápolnája, amelynek helyén ma a Szent István (Gara-) kápolna áll. Az eredeti kápolna maradványai Budavári Múzeumban láthatók (galéria). 1438-ban (Habsburg) Albert, 1440-ben (Jagelló) I. Ulászló, 1458-ban Hunyadi Mátyás bemutatása történik – megválasztásuk után – a templomban. 1444-ben a hosszú hadjárat után I. Ulászló és Hunyadi János itt tartja ünnepélyes Te Deumát. Hunyadi János más győzelmeiért is itt ad hálát. Szokása volt, hogy hajnalonként térden állva két misét is hallgatott. Kardjának felirata: "MARIA, MATER DEI, PATRONA HUNGARIAE, SUB TUUM PRAESIDIUM CONFUGIO", azaz: "Mária, Isten Anyja, Magyarok Nagyasszonya, a te oltalmad alá futok."

Mátyás király építkezéseinek kezdeteként a déli oldalszentélyhez kívülről, délről csatlakozó emeleti csarnokot, királyi oratóriumot emeltet. (Az épület a török uralom alatt megsemmisül.) 1461-ben itt tartja esküvőjét Podjebrád Katalin cseh királylánnyal, majd Beatrixal 1476.12.22-én. A közel 80 éve ledőlt déli harangtornyot 1461–1470 között újjáépítik, a félbehagyott északi Béla-torony folytatásához is hozzákezdenek.

1515-ben II. Ulászló király egy ellene elkövetett sikertelen merénylet után fogadalmi Mária-szobrot ajándékoz a főtemplomnak. Ehhez a szoborhoz fűződik a Budavár visszavételekor, 1686 szeptember 2-án történt csoda. Az 1516-ban elhunyt királyt a templomban ravatalozzák föl, mielőtt Székesfehérváron eltemetnék.

A mohácsi csatavesztés után a templom kincseit Pozsonyba menekítik. Az őrizetlenül hagyott Budát a törökök kifosztják és felgyúlytják, a templom is leég.

1541. augusztus 29-én a törökök csellel elfoglalták Budát. Szeptember 2-án I. Szulejmán szultán díszes kíséretével a Logodi kapun keresztül bevonult a Várba, a Nagyboldogasszony templomot gyorsan dzsámivá alakították. A Boldogasszony-templom 145 évre Buda főmecsetje lesz (Eszki dzsámi, Büjük dzsámi, illetve Szulejmán-dzsámi néven említik). Gárdonyi így írja le az Egri csillagokban: "A következő napon a törökök kidobálták a Boldogasszony templomából a harangokat. Az oltárképeket leszaggatták. Szent István király állószobrát ledöntötték. Az aranyozott és képekkel ékesített oltárokat kiszórták a templom elé, s kiszórták a márványból és fából faragott angyalszobrokat és a misekönyveket is. Az orgona is elpusztult. A cinsípokat két szekér vitte el a tábori golyóöntőknek."

A XI. Ince pápa által összekovácsolt és pénzelt Szent Liga csapatai 1686-ban visszafoglalják a várat a törököktől. A legenda szerint szeptember 2-án a templomban az ostrom robbanásai következtében ledől az a kőfal, amelyet 1541-ben építettek II. Ulászló király Madonna-szobra elé. A várvédő törököket rémület fogja el, látván, hogy a Magyarok Nagyasszonya visszafoglalta templomát. Estére a vár elesik, véget ér a 145 éves török uralom. A Boldogasszony-templomot a jezsuiták veszik birtokba. 1690-ben Esterházy Pál nádor új főoltárt építtet barokk stílusban a szentélyben. Ennek oldalára feliratot véset, amely a Nagyboldogasszony-templom szentistváni alapítását hirdeti.

1688–14 között a jezsuiták körbeépítik a templomot, megváltoztatva annak eredeti kinézetét. A Mátyás-torony tetején 1696-ban már hagymasisak áll a lebontott gótikus sisak helyén. Pálffy Miklós tábornok barokk előcsarnokot építtet a nyugati főkapu elé. Rövidesen kiépül a három északi mellékkápolna is, déli homlokzata előtt pedig a hajdani királyi oratórium és a Háromkirályok-kápolna romfalai között felépül az új sekrestye. 1707-ben már készen áll Loretói kápolnája, 1719-ben pedig első toronyórája. Az 1723. évi nagy budai tűzvészben a templom is leégett. 1785. november 15-én II. József elárverezteti a templom középkori egyházi ruháit és kincseit, amelyek 1712-ben bizonyos hiányokkal visszakerültek Pozsonyból Budára. A befolyt 11.000 forint a bécsi kincstárba került.

Schulek Frigyes rekonstrukciója

1867. június 8-án itt koronázzák meg I. Ferenc Józsefet és feleségét, Erzsébetet. A koronázás emlékei láthatók a templomban (2017). A király 1873-ban elrendeli, hogy vissza kell állítani az eredeti gótikus templomot. 1873–96 között Schulek Frigyes vezetésével nagyarányú újjáépítésre kerül sor, melynek során lebontják a jezsuiták építményeit, ismét szabaddá téve az egykori falakat. Ekkor kerül sor a Nagy Lajos-féle Mária-kapu kibontására, Mátyás harangtornyának rekonstruálására. A belső díszítőmunkákban, az oltárok és a berendezések elkészítésében, a falfestésekben Székely Bertalan és Lotz Károly segíti. A Koronázó Főtemplom 1893-ra készült el.

1916. december 30-án itt koronázza meg Csernoch János bíboros-hercegprímás az utlsó magyar királyt IV. Károlyt és Zita királynét a Szent Koronával.

Budapest 1944-1945-ös ostroma során az épület igen súlyosan megsérült. Altemplomában a német tábori konyha, a szentélyben szovjet lóistálló volt. A háborús károkat 1950-70 között állították helyre. 2004-13-ig a templomot a magyar állam teljes körűen felújította.

Források: matyas-templom.hu, ifj Csemegi józsef: Adatok a budavári főtemplom középkori építéstörténetéhez, Buzás Gergely: A budapesti Mátyás-templom középkori Mária-kapuja,

Hol található

BUDAVÁRI NAGYBOLDOGASSZONY TEMPLOM (Mátyás-templom)
H-1014 Budapest, Szentháromság tér 2.
Általános nyitva tartás
H-P: 9-17 óráig Sz: 9-12 óráig V: 13-17 óráig