Gesztes vára (Várgesztes)

Gesztes vára (Várgesztes)

A vár rövid története

Várgesztes település felett az erdővel borított Várhegyen található az un. "háromsejtes", téglalap alaprajzú Gesztes vára.

A vár keletkezésének idejét és építtetőjét nem ismerjük, feltehetően a Csák nemzetség valamelyik tagja építette a tatárjárás után.

Első okleveles említése 1326-ból való, amikor Károly Róbert cserével megszerezte a Csákoktól Csókakővel, Bárorkővel, Csesznekkel együtt. Gesztes várnagya 1330-1360 között chóri Nagy Péter fia Tamás. A várban tarózkodott 1360-ban Nagy Lajos, 1387-ben Zsigmond, 1388-ban Mária királyné.

Zsigmond király egyik 1387-ben kelt oklevelében Gesztest, mint "castrum nostrum"-ot említi. Egy 1417-ben keletkezett okirat szerint Silstrang a várnagya Gesztesnek és Vitánynak is.

Gesztest Albert király 1438-ban Rozgonyi Istvánnak zálogosította el, ezt Mátyás király 1458-ban is elismerte. 1444-46 között Újlaki Miklós birtokában van. A Rozgonyiak 1460-ban minden gesztesi tulajdonukat Újlakira ruházzák át. II. Ulászló 1495-ben vadászaton vett részt Gesztesen. Az 1520-as években az enyingi Török család tulajdonolta.

Gesztes a török először 1529-ben ostromolja. A tatai vár 1543-ban történt elfoglalása után a török Gesztest és Vitányt is beveszi, amelyeket Ahmed Tatához hasonlóan feléget. 1558-ban királyi őrség van a várban, de a török még ebben az évben elfoglalja. Ekkor a török a gesztesi várban 35 főből álló őrséget tart. Tata 1566-os bevételének a hírére azonban a török őrség elszökik Gesztesről és Vitányról.

A 15 éves háborúban Pálffy és Schwarzenberg 1598-ban Tata bevétele után kémlelőket küldtek Gesztes felé. A vár török őrsége, amely három(!) főből állt, amikor meglátta a magyar lovasokat, elszökött az erdőbe, de előtte megpróbálták felrobbantani az ott felhalmozott puskaport. A vár csak csekély mértékben sérült meg. Gesztesen a keresztények 7 nagy és ugyanennyi fém ágyút, valamint 28 szakállas és 18 hosszú csövű puskát találtak, megfelelő mennyiségű lőporral. Schwarzenberg a várban 75 hajdút hagyott őrségként. A vár 1599, 1600-ban ismét török kézen van. 1605-ben Bocskai hajdúi foglalták el. Ettől az évtől kezdve végig magyar kézen maradt a vár. A gyakori harcok során megrongálódott várat a komáromi gyűlés 1652-ben 400 forintért helyreállítatta. A törökök gesztesi portyázásairól utoljára 1669-ből tudunk. A vár lasssanként pusztulásnak indult, a tulajdonos Esterházy József engedélyével a vár köveit a majki kamalduli-rendház építésénél használják fel. Egy 1759-ből származó adat a várat már, mint romot említi.

Várgesztes - Civertan felvétele

Várgesztes - Civertan felvétele

Források: Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon; G. Sándor Mária: A Vértes hegység középkori varai; Kovács Bianka Gina: Gesztes vára (Castrum Bene 19.)

A légifotókat a Civertan grafikai stúdió bocsátotta rendelkezésünkre.

Hol található

Várgesztesen a Vár utcán egészen a vár alatti erdei parkolóig lehet menni gépkocsival. Onnan pár perces séta a vár.

Szélesség: N - 47° 6′22,212″
Hosszúság: E - 17° 26′15,822″