Pelsőc Bebek vár

A pelsőci Bebek várból ma már csak egy 6 méter magas, 7 méter hosszú falcsonk áll. A falvastagsága meglehetősen vékony, kb. 90 cm. A fal egy erősen beépített területen, egy lakóház kertjének sarkában áll. Egykor várárok vehette körül, benne a közeli Sajónak a vizével. Alaprajzát, kiterjedését csak ásatással lehetne tisztázni.

Domonkos bán  fia Bors comes halála után IV. Béla 1243-ban az Ákos nemzetségből származó Máté fia Fülöpnek (Nagykemlék várát védte meg a tatároktól) és Detrének adományozta a területet, hogy azon várat és kolostort építsenek. Ebben az adománylevélben említik először Pelsőcöt "Plesuck" néven. Fülöp utód nélkül halt meg, a birtokokat Detre utódai örökölték. Pelsőc már a század végére a terület legfontosabb pontjává emelkedett. A nagyforgalmú útvonalon fekvő település vámszedési jogot kapott és a Bebekek egy favárat építettek itt. Ennek helye bizonytalan, vannak akik a településtől kb. 1,5 km-re délre található "Haragistya/Óvár/Várhegy"-re feltételezik ezt, de Tomka István és Václav Furmánek szerint itt egy késő bronzkori földvárral kell számolni.

A területek kétszeri, 1318. és 1320. évi felosztása következtében az eredeti birtoktest két részre szakadt, Detre unokái a birtokok megosztása után a Csetneki és Bebek családokra váltak szét. 1320-ban olvasható először a Bebek név. 1328-ban Pelsőc Korpona mintájára vásártartási, bíráskodási és pallosjogot nyert.

1445-ben az országgyűlés a IV. törvénycikkelyében elrendeli az Albert király óta (1439-45 között) engedély nélkül várak lerombolását. A kivételek között a szlavóniai várak, Verőce, Sajóvámos, Kisnána, Palota mellett szerepel Pelsőc is, Pelsőci Miklós és István tulajdona ("...et Pelsewcz Nicolai et Stephani de eadem Pelsewcz in Gewmeriensi..."). E szerint Pelsőc vagy ekkor épült (a korábbi vár felhagyásával), vagy átépítették és megerősítették. Mivel a Bebekek Hunyadi János támogatói voltak, Giskra ellen szükség volt a birtokok védelmére. A 15. század közepén a települést is palánkkal vették körbe.

1549-ben a pelsőci vár uradalma 11 településből állt, összesen 65 portával.

1558-ban a törökök kifosztották és felégették Pelsőcöt. Augusztus 31-én Izabella királyné parancsára Balassa Menyhért emberei Gyulafehérváron meggyilkolták Bebek Ferencet. Fia, György örökölte birtokait.

1559-ben Szepes megye ingyenmunkáját rendelik Bebek György pelsőci várának megerősítéséhez, mivel a törökök azon keresztül tudják legkönnyebben a Szepességet elérni. Bebek a várat le akarta romboni, de a Rendek fenntarthatónak ítélték.

1562-ben a Hasszán füleki bég csellel csapdába csalta Bebek Györgyöt, Mágóchy Gáspárt, Sárközy Mihályt és Rákóczi Zsigmondot. Bebek először Füleken raboskodott, majd Isztambulba vitték, ahonnan János Zsigmond segítségével 1565-ben szabadult 30.000 aranyforintért. Bebek a törökkel és János Zsigmonddal szövetkezett és félő volt, hogy várait esetleg átadja a törököknek. I. Ferdinánd Lazarus von Schwendit küldte a hűtlen főúr várainak az elfoglalására. Schwendi először Szendrőt foglalta el 1566 tavaszán, amit Bebek sikertelenül akart visszakapni alkudozás útján. 1566. december 30-án Szádvár várát veszi ostrom alá, amit 15 napos ostrommal foglal el. Bebek a török segítséggel nem ér oda felmeneteni várat.   Schwendi ez után a gömöri várak ellen fordult, Pelsőcöt ekkor rombolta le végleg. Bebek nemsokára fiú örökös nélkül hunyt el, a pelsőci birokot Szendrő várához csatolták. Szendrő 1570-es inventáriumában  Pelsőc vára mint elpusztult szerepel ("...castellum Pelsewcz, quod dirutum est").