Dörgicse: Kisdörgicse temploma

A mai Dörgicse falu eredetileg egy, majd a 12. század második felétől három különálló település volt: Kisdörgicse, Felsődörgicse és Alsódörgicse. Dörgicse a középkori okleveleben rendkívül sok név változatban fordul elő. Számos hamis oklevél is említi, de az első hiteles, Uros pannonhalmi apát kérésére kiállított 1211-es oklevélben Dercuche vagy Derkeychey néven. "További névalakok: Dzurgute Sancti Petri, 1251: Dergeehe, 1267: Derguche, 1269: Durguchey, Durguche, Dergeehe, 1284: Durguche, Durgechen. A XIII. században találkozunk első ízben Szentpéterdörgicse nevével, 1312-től ismeretes Feldergechey elnevezése is. 1333-ban szó van Okolydergecheyről, és egy évvel később a pápai tizedjegyzékben Hokuli Dergethe, Sag Dergethe, Fired Dergethe szerepel. Az eddig említett adatok alapján elfogadhatjuk Erdélyi László feltevését, hogy a három Dörgicse először egy település volt" - Éry, Krámer, Szentléleky.

Dörgicse faluknak/faluknak egyházi és világi birtokosai is voltak: a tihanyi apátság, a veszprémi káptalan és a Bogát-Radvány nemzetség tagjai. 1225-ben a Bogát-Radvány nembéli  Ypolth fia Albert dörgicsei 18 ekényi földjét, 3 szőlőjét és kaszáló részét eladja Dörgicse falu népeinek. 1228-ban ugyancsak Bogát nembeli Chepán fia Gopol Dörgicse faluban fekvő 10 ekényi földjét, 3 szőlővel, 2 erdőrésszel együtt eladja 12 márkáért. Ez az oklevél említi a falu egyházát, amely valószínűleg a kisdörgicsei templom lehetett. A 13. században és később is a Bogát-Radvány nembéli Dobi és Monaki családok kezén volt. 1333-35-ben, a három falu közül ez lehetett Füreddergicse, amelynek papja János volt, 1420 körül pedig Benedek a papja. A falu és a templma is a törökök portyáiban pusztult el a 16. században. A templom Szent György, más vélemények szerint Szent Miklós  tiszteletére volt felszentelve.

1872-ben Pelárgus János ezt írta a kisdörgicsei templomromról: "Négyszögű, egyhajójú épület. Köralakú szentéllyel, mészkőből épült keskeny nyílású, csak keleti részen levő ablakokkal. Az épület hossza a szentéllyel 6°, szélessége 4°, falvastagsága 2,6", fenlevő magassága 3°. Elpusztult állapotban van, minden felírás, falfestmény, dombormű nélkül. Semmi okmány nincsen. A szó hagyomány azt mondja, hogy a hajdani kis Dörgicse ott volt, melynek alapja kivehető, s kút is létezett ott, csak az utolsó időben töltetett be." Békefi Remig 1907-ben megjelent könyvében még nagyobb falak látszódtak.

A templomromot 1959-ben tárták fel és akkor kapott állagvédelmet. Koppány Tibor így jellemezte: "Egyhajós, íves szentélyű, kisméretű templomrom. Falaiból csak a hajó déli oldala áll magasan, három résablakkal, a többit átlag 1 méter magassággal az ásatás tárta fel. Bejárata a nyugati oldalon. Itt, a hajó nyugati végében dongaboltozatos karzat volt. A hajót valószínűleg síkfödém, a szentélyt boltozat fedte."

A templom a 21. század elejére már nagyon romos állapotban volt (galéria). 2022-23-ban a templomot újjáépítették.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor