Gyulakeszi temető

Keszi (ma Gyulakeszi) település  nevét a honfoglaló Keszi törzsbéli lakóiról kaphatta. A korai Árpád-korban részen királyi udvarnokok lakták. 1274-ben a Rátót nemzetségből származó  Gyulaffy család őse, Gyula kapta adományba azt a részt, amelyet róla а 15. század második felétől következetesen Gyulakeszi néven említenek a források.

A Gyulaffy-családnak a csobánci vár mellett Kesziben is volt egy erődített udvarháza ("fortalicium"). A történeti források szerint pakosi Paksy János veszprémi kapitány 1544 októberében embereivel elfoglalta, kifosztotta és felgyújtotta. Összesen 400 forintnyi kárt okoztak Gyulaffy Jánosnak, aki panasszal élt Nádasdy Tamás országbírónál. A korabeli dokumentumok szerint a  "fortalicium" 1722-ben és 1744-ben is rom volt.

1885-ben a temetőben, a Csigó-kripta építésénél egy kerek épület alapfalait és bronz tárgyakat találtak. Kuzsinszky Bálint a 20. század elején a helyszínt bejárva római castellumra, vagy inkább villára gondolt: "... és helyenként észreveszi a gyep daczára a régi falak egyes kiálló nyomait. Azt is meg lehet állapítani, hogy ezek egy nagyjában négyszögű épülethez tartoztak, melynek nyugati, déli és keleti oldalán a sáncz vonala mutatja, hogy ott megy a fal. Különben délen magából a falból is látható egy darab, éppen úgy északon, a hol nincs meg a sáncz. Ezen négyszögnek kelet-nyugoti irányban hossza 74 lépés, a szélessége észak-déli irányban körülbelül 60 lépés lehet. Ez volna az épület külső kerülete, mert ezen belül van egy kisebb négyszög, melynek méretei keletről nyugatra 31 lépés, északról délre 21 lépés. Ennek a négy oldalát szintén sánczok jelzik, sőt nyugaton, északon és keleten kilátszanak a falak nyomai. A falak mészkőből épültek opiis incertum módjára és kétségkívül római eredetűek, a mit az is bizonyít, hogy egy helyen római tégladarabot találtam. Nem oly bizonyos azonban, hogy miféle épülettel van dolgunk. Lehetne castellumra gondolni, mert a formája négyszögű, de az nem lehetett. Alighanem egy négyszögű kőfallal bekerített villaépület volt." Alaprajzot is közölt a sáncokról (galéria).

Kalicz Nándor és Sági Károly 1964-ben a régészeti topográfiában már török- és kuruckori erődítésről írtak a temetőben: "Ennek területén kisebb, törökkori erődöt emeltek, melynek kerek sáncai elég élesen jelentkeztek a temető területén, csupán kis részüket semmisítette meg a modern országút. A temető területén  gyűjthető 16-17. századi cserépanyag jól alátámasztja ezt a feltevést. A törökkori sáncok áttekintését megnehezíti az, hogy a 18. század elején újabb erődöt emeltek itt, melynek V alakú sáncai a Rákóczi-szabadságharc emlékei." Ez valószínűleg az 1709-es hadieseményekkor pusztult el véglegesen. Bár ásatás még nem igazolta, de valószínűleg itt állt a Gyulaffyak korábban említett erődített udvarháza. 

Koppány András viszont az egykori Esterházy uradalmi lak vizsgálatakor más feltételezésre jutott: "Gyulakeszi faluban, a település délnyugati szélén fekszik az az egyemeletes épület, amely az Esterházy uradalom csobánci részén intézői lakként és irodaként szolgált a 18. század első felétől. Az épület magját a korábbi birtokos Gyulaffy család „fortalicium" módjára épített kúriájának maradványa adja, amelyet még 1744-ben is romként említenek. Az épületnél csak falkutatás történt, régészeti szondázásra nem volt lehetőség. Az L-alakú oldalfolyosós, egyemeletes épület magját az északkeleti szárny délkeleti földszinti sarokszobája, és annak a folyosó irányában túlfutó falai adják. Ez az említett Gyulaffy-kúriával azonosítható." Itt viszont sem törökkori leletek, sem árok nem került elő, mint a temető területén.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor