Gyöngyöstarján Világosvár

Gyöngyöstarjántól észak-északkeletre kb. 5,6 km-re áll a 708,5 méter magas Világoshegy tetején egy négy részes u.n. "történelem nélküli" vár, Világosvár maradványaival. A hegy markánsan kiemelkedik a környezetéből, tetejéről nagyszerűen rálátni a környezetére minden irányban.

"A hegy legmagasabb részén az ovális alakú, 48 m hosszú, 16 m széles felső vár helyezkedik el. Ezt délről félkör alakban mély várárok veszi körbe, szélessége 6 m.  A többi oldalon meredek, sziklás lejtők védik. D-i felében úgy tűnik, mesterségesen sziklába vágott helyiségek láthatók félig betöltődve. A felsővár területén egyébként a legtöbb helyen az alapszikláig lepusztult a felszín. A felsővárat DK-ről egy trapéz alakú második várrész követi, hossza 20 m. Ezután 6 m széles osztóárok, majd a harmadik várrész következik. Ennek 20 m x 25 m-es alapterülete van. Az ezt követő újabb osztóárok 4 m széles, középütt egy 1 m-es sziklát benthagytak. Ez vagy az árok befej ezetlenségére utal, vagy a közlekedés megkönnyítése miatt hagyták meg. A fokozatosan elkeskenyedő negyedik várrész 65 m hosszú. A második, harmadik és negyedik várrészt Ny-ról egy 12,5 m széles terasz kíséri, eredetileg nyilván várárok. Érdekes, hogy külső peremén habarcsos kőfal maradványai látszanak. Elképzelhető, hogy ez csak az árok feltöltése után épült, ilyen módon jelentősen növelték a vár védett területét és a védővonalat közvetlenül a meredek hegyoldal pereméhez tolták előre. A negyedik várrészt keletről is terasz övezi, szélessége 4 m, egykor ez is árok lehetett. A vár védett területe 0,23 ha. Ebből a felsővár 0,06, a második várrész 0,07 ha, a harmadik várrész 0,05 ha, a negyedik 0,05 ha területű. Ha a teraszok, árkok területét is beszámítjuk, akkor a külső körítőfal megépítése után 0,4 ha-ra nőtt a védett terület. Szórványosan apró, fehér színű kerámiatöredékek, paticsdarabok gyűjthetők a várban." - Dénes József, 1985. A 2026-os bejárásunk idején is több késő Árpád-kori cserépmaradványt találtunk a felszínen (galéria). Az elővárak déli oldalán több helyen is falmaradványok figyelhetők meg a felszínen (galéria), amit a 20. századi felmérési rajzok még nem jelölnek.

A várat nem említik a korabeli források. 1275-ben Gyöngyöstarján ("Gyos Taryan") határjáró oklevelében Világos hegy ("montem Vylagus") szerepel csak, várról nem esik szó. E szerint a hegycsúcson ekkor még nem állt a vár. A vár területén talált késő Árpád-kori cseréptöredékek alapján középkori várnak tekinthető. Dénes József Gyöngyöstarján-Világosvár építését az Aba-nemzetség Tarjáni-ágához köti. Pusztulása valószínűleg a 13. század végi, 14. század eleji hatalmi harcokban következhetett be.  2021-ben a kutatások alkalmával a 13. század végére, a 14. század elejére datálható leletek kerültek elő:  két nyílhegy, két sarkantyú  és egy liliomos ruhadísz. Egy alaposabb ásatás talán tisztázni tudná a vár alaprajzát. Sajnos az elővárak területe erősen bozótos, nehezen áttekinthető (2026. április).

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor