Gyöngyöstarján Világosvár

Gyöngyöstarjántól észak-északkeletre kb. 5,6 km-re áll a 709 méter magas Világoshegy tetején egy négy részes u.n. "történelem nélküli" vár, Világosvár maradványaival.

"A hegy legmagasabb részén az ovális alakú, 48 m hosszú, 16 m széles felső vár helyezkedik el. Ezt délről félkör alakban mély várárok veszi körbe, szélessége 6 m.  A többi oldalon meredek, sziklás lejtők védik. D-i felében úgy tűnik, mesterségesen sziklába vágott helyiségek láthatók félig betöltődve. A felsővár területén egyébként a legtöbb helyen az alapszikláig lepusztult a felszín. A felsővárat DK-ről egy trapéz alakú második várrész követi, hossza 20 m. Ezután 6 m széles osztóárok, majd a harmadik várrész következik. Ennek 20 m x 25 m-es alapterülete van. Az ezt követő újabb osztóárok 4 m széles, középütt egy 1 m-es sziklát benthagytak. Ez vagy az árok befej ezetlenségére utal, vagy a közlekedés megkönnyítése miatt hagyták meg. A fokozatosan elkeskenyedő negyedik várrész 65 m hosszú. A második, harmadik és negyedik várrészt Ny-ról egy 12,5 m széles terasz kíséri, eredetileg nyilván várárok. Érdekes, hogy külső peremén habarcsos kőfal maradványai látszanak. Elképzelhető, hogy ez csak az árok feltöltése után épült, ilyen módon jelentősen növelték a vár védett területét és a védővonalat közvetlenül a meredek hegyoldal pereméhez tolták előre. A negyedik várrészt keletről is terasz övezi, szélessége 4 m, egykor ez is árok lehetett. A vár védett területe 0,23 ha. Ebből a felsővár 0,06, a második várrész 0,07 ha, a harmadik várrész 0,05 ha, a negyedik 0,05 ha területű. Ha a teraszok, árkok területét is beszámítjuk, akkor a külső körítőfal megépítése után 0,4 ha-ra nőtt a védett terület. Szórványosan apró, fehér színű kerámiatöredékek, paticsdarabok gyűjthetők a várban." - Dénes József, 1985. A 2026-os bejárásunk idején is több késő Árpád-kori cserépmaradványt találtunk a felszínen (galéria). Az elővárak déli oldalán több helyen is falmaradványok figyelhetők meg a felszínen (galéria), amit a 20. századi kutatások még nem elítenek.

A várat nem említik a korabeli források. 1275-ben Gyöngyöstarján ("Gyos Taryan") határjáró oklevelében Világos hegy ("montem Vylagus") szerepel csak, várról nem esik szó. E szerint a hegycsúcson ekkor még nem állt a vár. A vár területén talált késő Árpád-kori cseréptöredékek alapján középkori várnak tekinthető. Dénes József Gyöngyöstarján-Világosvár építését az Aba-nemzetség Tarjáni-ágához köti. Pusztulása valószínűleg a 13. század végi, 14. század eleji hatalmi harcokban következhetett be. Pontosabb adatokat csak egy alaposabb ásatás és fémkeresős kutatás után lehetne közölni. Az elővárak területe erősen bozótos, nehezen áttekinthető (2026. április).

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor