Necpál Justh-kastély

Necpál település nevét közvetett formában 1269-ben említik először, amikor oklevélben egy peres ügy kapcsán Necpáli Pál (Paulus de Nazpal) jár el a zólyomi ispán megbízottjaként. 1282-ben "terram Nochpal" néven szerepel. 1287-ben IV. László király „terra Nochpal” birtokát Marchan fia Jánosnak adta. Ezt az adományozást ("terram seu villam suam Nochpal") III. András 1295. április 24-én átírta és megerősítette.  A település egészen 1479-ig Necpáli család tulajdona maradt. A Necpáli család utolsó férfi tagja egyetlen leányát eljegyezte Justh András legidősebb fiával, egyszersmind elzálogosította neki birtokait. A Justh család innentől egészen a 19. század végéig birtokolta Necpált, és a család uralma alatt a település mind gazdasági, mind kulturális értelemben felemelkedett. A 16. században Necpál lakossága az evangélikus hitre tért. 1592-ben megalapították az evangélikus gimnáziumot, Turóc vármegye első középiskoláját. Vályi András 1792-ban írta Magyar országnak leírása c. művében: "NECZPAL. Nagy tót falu Túrócz Várm. földes Ura Juszti Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, két Templomjaik, és három Kastéllyok ékesítik e’ helységet, fekszik a’ hegyek tövében délre, és az hegyekből folyó víz keresztűl foly itten, melly a’ leg hidegebb télben sem fagy bé, és a’ mellyen őrlő, ’s fűrész malmok, ’s papiros malmok is vagynak, sőt más akármelly fabrikát is jó volna reá építeni. Földgye termékeny, réttye kétszer kaszáltatik, legelője elég, fája van, piatzozása Mosóczon, ’s Szent Márotnon, és a’ Bánya Városokban, zsindelyt is tsinálnak, és meszet égetnek némellyek."

Necpálon négy kastély található, és mind a Justh családhoz köthető. A legrégebbinek tartott reneszánsz kastélyt a bejárat feletti kronosztikon vésete szerint Justh András építette, és 1673 július 10-én készült el.  Stílusában a kastély a 16. század végi kastélyépítészet hagyományait követi, nem az ekkor már megjelenő barokkot. Ezt a kéttornyos kastély tipust sok helyen ma is megtalálni a Felvidéken, hol kerek, hol négyszögletes tornyokkal. Az továbbra is kérdés, hogy hol volt a Justhok eredeti nemesi kúriája a településen.

A reneszánsz kastély egy kétszintes, majdnem négyzetes alaprajzú épület, déli oldalának sarkain kiugró tornyokkal, amelyeken lőrések voltak, melyekből mára csak egy maradt meg. A helyiek elbeszélése szerint egykor árok vette körbe, de ennek már semmi nyoma. Az épület eredetileg oromzatos pártázattal rendelkezett, de a 18. században egy manzárdra emlékeztető kettős sátortetővel fedték. 

A Justh család a 18. század második feléig lakta a reneszánsz kastélyt, majd a 100 méterre felépülő barokk, u.n. Kék-kastélyba költöztek át. A reneszánsz kastélyban egy ideig még egy-egy családtag lakott, majd a birtok gazdatisztje költözött az egyik szobájába. A 19. század végén a Justh családnak megrendült az anyagi helyzete, a kastélyt és a földeket a Benjamin Franklin (magyar nevén Franklin Benő), Justh Dénes törvénytelen fia és örököse vette meg.  Ő sem lakta a kastélyt, hanem a ma Franklin-kastélynak nevezett Justh kastélyban élt. A reneszánsz kastély már csak gazdasági szerepet töltött be.  A 20. század elején magtárnak használták. 

Divald Kornél írt róla a 20. század elején: "... A község közepén a XVII. századbeli kastély, derékszögű négyszög alapján épült, főhomlokzatának két sarkán négyszögletes tornyokkal, amelyeken sgraffito díszítés nyomai láthatók. Az egykor felső-magyarországi renaissance stílű kastély teteje ma XVIII. századbeli manzárd fedéllel bír. Jobb oldali, keskenyebb homlokzatának közepén, a kiugró négyszögletes erkély párkányán, egymással váltakozva félköríves és fecskefark alakú ormok sorakoznak, aminők valamikor az épület lebontott régi oromfalát is díszítették. A kastély belsejében, a földszinten erősen falazott bordátlan keresztboltozatok, az emeleti termekben gerendamennyezetek. Az ablakok négyszögletesek, egyszerű, lécesen tagolt kőkerettel. Ilyen a hátsó homlokzat közepén nyíló lépcsős feljáró ajtókerete is. A déli oldalon nyíló ajtó párkányán ez a kőbe vésett felirat olvasható: Itet Domus Haec Fluctus Donec Formica Marinos Ebibet Vaut Totum Testudo Perambulabet Orbem Erexit Ope Dei Charae Posteritati. A. J(usth) D(e) N(ecpal) A.D. 1673. May 10. Ez utóbbi ma magtárnak használt lakatlan kastélyon kívül még két XVIII. századbeli kastély van Necpálon. ... "

A Franklin család 1947-ig birtokolta a kastélyt, majd az állam tulajdonába került. A 20. század második harmadában is gazdasági célokra használták, majd 1989 után visszaszerezték az eredeti tulajdonosai. A helyiek azonban ekkorra már széthordták tüzelőnek a fából készült részeit. 1990-es években javították a tetőt. 2025-ben mág mindig rossz állapotban van, láthatólag megakadt a felújítása. A kastélynak mára csak egyetlen kulcslyuk lőrése maradt meg a nyugati tornyon (galéria), a többit már átalakították.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor