Galánta Esterházy-kastély

Galánta ("villam Galantha") IV. Béla királynak 1234 és 1270. évi oklevele szerint a pannonhalmi bencés apátság ("Monasterii Beati Martini de Sacro Monte Pannonie") birtoka volt. 1297-ben a Vörös Ábrahám és Aba fia Aba comes közötti birtokcsere oklevelében szerepel "Galanta" néven.

1425-ben galántai Bessenyey András kapta meg Galántát.

Esterházy Benedek 1550-körül költözött Galántára, amihez feleségének, Galántai Bessenyey Ilona kezével jutott (ez a birtokrész csak 6 jobbágyportából és egy kicsi kúriából állt). Édesanyja halála után fia, Esterházy Ferenc örökölte Galántát és felvásárolta a többi Bessenyei részbirtokot. Ekkor veszik fel az Esterházyak a galántai előnevet ("de Galantha").

Az 1609 előtt épült a régebbi, reneszánsz várkastély, melynek építését a 16-17. század fordulóján Esterházy Ferenc alsipán kezdte el és halála után fiai folytattak.

Esterházy Miklós öccsei, Dániel (a cseszneki ág megalapítója) és Pál (a zólyomi ág megalapítója) a reneszánsz várkastélytól kb. 2-300 méterre egy négy saroktornyos, lőréses fallal körülvett vizivárat építettek fel 1633-ra a török veszély miatt (erről az egykorú latin nyelvű felirat tájékoztat: "A LEGJOBB ÉS LEGHATALMASABB ISTENNEK, GALÁNTAI ESTERHÁZY DÁNIEL ÉS PÁL MAGUNKNAK ÉS A HÁLÁS UTÓDAINKNAK ÉPÍTTETTÜK AZ 1633. ESZTENDŐBEN"). Az építkezést Miklós is támogatta anyagilag.

1663-ban elesett Érsekújvár és a török veszély fokozódása miatt Galántát megerősítették és felszerelték. A várkastélyról M. Greischer 1680 körül metszetet készített (galéria).

A Rákóczi-szabadságharc alatt több hadi eseménynek volt tanúja a nem különösebben erős vár. A kurucok már 1703 őszén megszállták Galántát, de 1704 év végén a vesztes nagyszombati csata után Heiter császári csapataié. 1705. januárjában írja Bercsényi Miklós II. Rákóczi Ferencnek, hogy Galántán van a császáriak főhadiszállása: "Az hirekrül nem írhatok egyebet Nagyságodnak, hanem ugyan csak Sellyén van az németnek derekassabb vigyázója, Galántán az Haupt-Quartíl, — az többi széllyel az falukon. Az mint colimáihatom: Galánta , Sellye s a táján lehet 3000, vagy ad summum 4000...". Amikor Heister visszavonta csapatait a Csallóközbe, Galánta ismét a kurucok kezére került.

1707-ben Guido von Starhemberg visszaszorította a kurucokat a Vág mögé, és a várakat, kastélyokat megszállta és megerősítette - így Galántát is.

1708 januárjában Bottyán János kurucaival a frissen kinevezett Maximillian von Starhemberg csapatait visszaűzte a Vág mögé, átkelve a Vágon rohammal bevette Beckó városát és Galántát. Portyázói elfogták magát a császári fővezért, von Starhemberget is a császári sereg zsoldjával.

1708 márciusában Bottyán támadta a labancok Vág menti helyőrségeit. Március 23-án írta: A galántai német Szeredhez conferálta magát, s bésánczoltatta.... Egy másik levelében Bercsényinek is megemlíti a galántai német helyőrséget: "Az melly portát [portyát] penig innét Galánta felé küldöttem: mind Séllye [Vágsellye] és Galánta alá martalékot eresztvén, — sohonnét egy német vagy labancz ki nem jött, azt kiáltván az várokbúl: de kutyalelkűk, nem vesztek úgy reá, mint az minap! Más három rendbéli portám actu is túl vagyon."

1708 októberében Bottyán serege megtámadta a Heister által rablott hadizsákmányt szállító konvolyt, melyet Cusani tábornok fedezete alatt Pozsonyba kívánt küldeni. Galántánál csapott össze a két sereg, a harc során Galánta egy része is leégett. A császári oldali Esterházy József alezredes a szeredi várkastélyába menekült Galántáról. Bottyán a zsákmányolt ellátmányt Érsekújvárba küldte. Egy hónap múlva Galánta ismét labanc kézen volt, és Heiter tábornagy őrségett helyezett belé.

A török és kuruc világ elmúltával a várkastély védelmi rendszerére már nem volt szükség. 1736 és 1744 között Esterházy Imre (1689–1763) nyitrai püspök a kor szellemének megfelelően barokk rezidenciává építtette át a várkastélyt, megszüntetve annak védelmi funkcióját. Ennek az átépítésnek az emlékei az emeleten található kandallók.

A galántai kastélyt a a 19. század közepén gróf Esterházy József (1799-1879) birtokolta, aki a családi krónika szerint ekkor "mint senior familiae, pozsonyi levéltárunk őre volt". Ő a család birtokai között már jelentéktelen Galántát Weber Anta tervei szerint angol neogótikus stílusban építtette át, hogy a család névadó településének kastélya szimbolizálja az Esterházyak nagyságát. Az építkezések 1861-ben fejeződtek be. A gróf 1879-ben halt meg, de mivel gyermekei már korábban elhunytak, így a galántai kastély a család másik ágára szállt, akik viszont már nem laktak itt.

A csehszlovák földbirtok reform után 1926-ban Esterházy László a megmaradt kisebb birtokot eladta a Szlezák testvéreknek, az újabb kastélyt a község vette meg, míg a régebbit a diószegi cukorgyár. A neogót kastély az 1970-es évekig különböző irodák székhelye volt. Ezt követően az udvarházat 1990-ig a kerületi múzeum kezelte, majd egy ideig használaton kívül volt, és tönkrement. A város végül 1993-ban megvásárolta az épületet az államtól. 2019-ben a kastély északi tornyát teljesen felújították. Földszintjén jelenleg étterem található kávézóval, borospincével és galériával. Az első emeleten a polgári társulás irodahelyiségei, a második emeleten pedig egy reprezentatív helyiség találhatók. A kastély többi része viszont még jelenleg is rossz állapotban van (2024).

"Az épületcsoport déli, belsőudvarra néző reprezentatív lakószárnya háromszintes, keleti sarkához – utólagos beavatkozás révén – közvetlenül, nyugati végéhez pedig átjárónyi szünettel csatlakozik egy-egy földszintes, valamikor gazdasági funkciójú szárny. A déli főhomlokzat középrészét három, pártázatokkal kiemelt rizalit osztja, a sarkokon erőteljes tömegű, de különböző méretű és magasságú tornyok. Az udvarra néző homlokzat a főhomlokzatot követi, a rizalitok elhelyezkedése azonos azzal a különbséggel, hogy a középsőt kocsiáthajtóval megtoldva kisebb toronyként is kiemelték. (A homlokzati rend alapján bizonyos, hogy a főszárny kialakítását befolyásolták a korábbi épület adottságai.) Rendkívül gazdagok és változatosak az architektonikus részletek, a díszítőelemek, az ablakok, a pártázatok és párkányok, olyannyira, hogy karakterükkel és orientalizáló motívumaikkal már-már kilépnek a gótizálás kategóriájából és a zsinagógaépítészetet idézik. A két földszintes szárny jóval egyszerűbb kialakítású, ablakaik félkörívesek és csupán a párkányzatokon, valamint a lépcsőzetes megoldású oromzatokon találkozunk a romantika ismérveivel." - Varga Kálmán