Csejte erődített templom

Csejte erődített templom

Čachtice

Az erődített templom rövid története

Csejte település neve IV. Béla 1263 márc. 18-án a pannonhalmi apátságnak Németújvárért, Szigligetért és pénzbeli segítségért bitrokokat juttató oklevelében szerepel először Chekce alakban: "...que dividunt et separant de villa Chekche castrensium castri Nitriensis et tendunt ad finem silve Nezez vocate...".

1316 és 1321 között egy ferences kolostorról vannak adatok Csejtén, de az 1379-es összeírásban már nem szerepel. Valószínűleg a Csák Máté elleni harcokban pusztulhatott el 1321-ben.

Csejte robosztus kőfalakkal kerített templomdombján két épület található: a Szent Antal kápolna és a Szent László plébániatemplom.

A Szent Antal kápolna a 14. század elején épült gótikus stílusban. 1332-1337 között már szerepel a pápai tizedjegyzékben. A keletelt kápolnának kisméretű, téglalap alakú hajója van. Keleti oldalán sokszögű szentély, északon sekrestye kapcsolódott a hajóhoz. Ma már a sekrestye nem látható. A kápolna belselyében Stibor címer található.

Luxemburgi Zsigmond 1392-ben Csejte és Holics várakat Stibor vajdának ajándékozta. A főúr 1393-ban kedte el építtetni a Szent László tiszteletére szentelt gótikus templomot a káponától nem messze. Talán már ekkor megépültek a 10-12 méter magas körítőfalak is, de erre nincs adat.

Stibor vajda 1424 júl. 10-én kiadott oklevele szerint Gábor a csejtei plébános ("Gábor plebanus noster de Czachte").

1469.09.26. Guth-i Orszagh Mihály nádor, a kunok bírája a Cseithae-i Szent László király-egyház plébánosának: Györgynek kérésére megengedi, hogy az egyház malmához, amelyhez ő is több kereket építtetett, még további kerekeket építhessen; továbbá erdejében karókat vágathasson és elhordathassa, a malmot más sérelme nélkül áthelyezhesse; a nádor a Cseithae mezővárosban levő fürdőt is az egyháznak adja; elengedi azt a censust, amit eddig a plébános Cseithae várnak fizetett; a malomban és fürdőben foglalkoztatott egyházi jobbágyokat felmenti a Cseithae-i várnak fizetendő adók alól; a Vagyovecz-i egyház pedig mint filialis a csejtei egyházhoz tartozzék.

A templom körítőfalán az egyik gótikus ajtókereten az 1496-os évszám olvasható (galéria).

Az 1550-1660-as évek között a plébániatemplom a protestánsoké, a kápolna pedig a katolikusoké volt. A 17. század első felében a kápolna belsejét késő reneszánsz stukkódíszek díszítették, majd 1729-ben a kápolnát felújították.

1567. október 9-én 32 éves korában elhunyt Országh Kristóf, a család utolsó férfi tagja. November 2-án az erődített templomban helyezték örök nyugalomba. A templom szentélyében a főoltártól jobbra ma is látható a síremlékének vörösmárványból készült fedlapja. 1891-ben helyeztetette a mai helyére Reviczky Bertalan plébános. A sírkő felirata: Hic jacit spectabilis ac magnificius Dominus olini Comes Christophorus Országh de Guth judex curiae ac cons : sacr : rom : caesar: majestatis nec non Comitat : Neogradiensis Comes : Obiit aetatis suae anno 32. die 9 Octob. 1567".

1594-ben újították fel az északi kapuját az erődfalnak. 1599-ben súlyos tatár pusztítás érte a Vág völgyét, Csejte környéke is károkat szenvedett. A templom kifosztásáról nincs adat.

A Szt. Antal kápolnát a 17. század elején késő reneszánsz stukkódíszítéssel látták el.

Korabeli feljegyzés szerint a várban 1614 aug. 21-én fogságban elhunyt Báthory Erzsébetet nov. 25-én a templomban helyezték örök nyugalomba. Sírjának helye ma már nem ismert.

1660-ban Nádasdy III. Ferenc elkergeti az uradalmai területéről a lutheránus prédikátorokat. A templom oldalbejárata 1661-ben készült. 1663-ban Érsekújvár török ostromakor tatár-török csapatok pusztították a környéket. A helyi lakosságnak a portyák ellen hatásos védelmet nyújtottak a vastag erődfalak.

1672-ben Bocskay György a csejtei plébános. 1680-ban a templomot barokk stílusban átépítik, kibővítik, 1681-ben épül meg a emplomtorony. 1697-ben épül meg az út felett az a kőhíd, amely a templomot kötötte össze a parókiával.

A Szt. Antal kápolnát 1729-ben felújították. A csejtei vár kápolnájából festett fa berendezési tárgyakak ide szállították.

A templom tornyát hibás alapozása miatt 1740-ben lebontották és újra felépítették. 1740-ben és 1741-ben is tűzvész pusztított Csejtén, az 1741-esben a templom is megrongálódott, a toronyban a harang is megolvadt.

1760-ban a templomot kirabolták, amikor régi, értékes ötvösművei is elvesztek.

Mai formáját az 1852-es átépítésekor nyerte el. Ekkor a tornyot megmagasították.

Források: Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. II. 1234–1260. (Pest, 1861.); Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. II. 1306-1310. (Budapest–Szeged, 1992.); Tóth Ildikó Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XV. 1331. (Budapest–Szeged, 2004.); Jozek Klačka: Horvátok belelepülése Nyugat-Szlovákiába; Borsa Iván: A Balassa család levéltára 1193-1526 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 18. Budapest, 1990); Zsigmondkori oklevéltár XI. 1424 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 49. Budapest, 2008);

Hol található

Csejte északi részén, közvetlenül az átvezető 504-es út mellett található. Bejutni a templom területére nehézkes.

Szélesség: N - 48°42'56.7"
Hosszúság: E - 17°47'11.5"