Nagyvázsonyi Kinzsi-vár

KINIZSI-VáR

A vár négyszögletű tornya a Dunántúl legépebb állapotában megmaradt késő gótikus lakótornya.

A vár rövid története

A vár leghíresebb tulajdonosa a törökverő hadvezér Kinizs Pál volt.

Nagyvázsony környéke már a római korban lakott volt, itt haladt el a hadi út.

A honfoglalás után a Váson nemzetség telepedett itt le. A település első írásos említése a tatárjárás idejéből való.

A XII. századtól ismert Vázsonyi (Vezsenyi) nemzetség volt a kora középkorban a terület birtokosa. Vezsenyi László 1370-80-as években a nem messze található pécselyi hegyen építtetett várat (Zádorvár). Ezt azonban egy birtok vita során perben elvesztette, valószínűleg utána, a XV. század elején építette fel vázsonyi lakótórnyát a Séd partja mentén a domb oldalába. A vár az 1437-ben összeírt várak között még nem található. Érdekes megjegyezni, hogy a vár nem a domb tetején épült. Ennek magyarázata az, hogy elsősorban nem védelmi szerepe volt, hanem birtokközpontnak épült. Elsődleges feladata a várurat és családját megvédeni a rajtaütésektől, valamint a kereskedelmi utak ellenőrzése.

A lakótorony öt szintes, 25 m magas, a bejárat az első emeleten található. A bejutást nehezítendő a falépcső a bejárattól kb. 2 méterre állt, csapóhíddal volt összekötve a toronnyal.

Az utolsó Vezsenyi 1472-ben meghalt, birtokai örökös híján a koronára szálltak.

Mátyás király még ebben az évben Kinizsi Pálnak, "gyermekségétől fogva hű katonájának" ajándékozta. Ez volt a vár és környékének fénykora.

Kinzsi a települést mezővárossá fejlesztette, a várban L alakú palotát építetett. A tornyot és a palotát több szintű, 4-5 m széles védőfolyosó választotta el a várároktól. Az eredeti várkapu elé ekkor épült meg a félkör alakú barbakán.

A vártól néhány száz méterre a Bakony eredjében apósával, - a szintén híres hadvezér Magyar Bálinttal - felépítette a pálos kolostort - családi sírhelyül.

1490-ben a trónkövetelő Miksa herceg Ausztriából betörő serege elfoglalta Vázsonykő várát, de Kinizsi a következő évben visszafoglalta, a menekülő németeket pedig levágta. Kinizsi ezután a várat feleségének, Magyar Benignának ajándékozta.

Kinizsi 1494. nov. 24-én hunyt el, testét a vázsonyi Szent Mihály pálos kolostorban temették el, vörösmárvány sírkövét felesége, Magyar Benigna faragtatta.

Az özvegy 1495-ben feleségül megy Horváth Márkhoz, így a vár a Horváth család birtokába kerül.

A TÖRÖK HÓDOLTSÁG KORÁBAN VÁZSONYKŐ A VÉGVÁRRENDSZER RÉSZE LETT.

Mohács után negyed évszázaddal Vázsony a dunántúli végvárvonal első sorába került. A megcsappant jövedelmek a tulajdonosoknak nem tették lehetővé a vár korszerűsítését, ezért Ferdinánd segélyt utalt ki Horváth Péternek, hogy Vázsonykőt megerősítse. A vár őrségének feladata volt a Tihanytól északra lévő területek őrzése.

A bécsi Haditanács előtt 1560-ban felmerült a vár lerombolása. A pálos kolostort maguk a vázsonyiak robbantották fel, "félvén attól, hohy a török beléjek száll". A kolostor köveiből vastagították meg a kapuvédművet.

A közeli Veszprém 1594-ben ismét elesett, a vár őrsége félelmében elhagyta a várat, így az egy kardcsapás nélkül a törökök ölébe hullott. A török uralom kérész életű volt, ugyanis 1598. augusztusábanban Schwarzenberg csapatai az őrizetlenül hagyott várat visszafoglalták (a sikeres nyári hadjáratról itt olvashat).

Bocskai, majd Bethlen Gábor hadai előtt a védők megnyitották a kapukat.

A Horváth család a XVII. sz. közepén kihalt, a birtok a Zichyek kezébe került.

A Rákóczi szabadságharc alatt Esterházy Antal főgenerális szállásolta be magát Vázsonyba. 1709-ben került labanc kézbe, de komoly harc nem volt érte (nem úgy mint a nem messze lévő Csobáncért).

A szabadságharc után a Zichyek nem költöztek vissza a várba, a lakótoronyból tömlöc lett (1848-ig).

1762-ben a Zichyek felépíttették a patak túl partján új kastélyukat, így teljesen elvesztette jelentőségét, fokozatosan romosodott. A vár kápolnájából a falu plébániatemploma lett, de később ez is romba dőlt a palota termeivel együtt.

A romokat sokan látogatták, többek között Csokonai Vitéz Mihály is, aki verset is írt róla.

A vár feltárása, első helyreállítása 1955-60 között volt.

Források: Regélő magyar várak, Nagyvázsony és környékének utikalauza, Wikipédia, keptar.oszk.hu

Hol található

A Balaton-felvidéken a Vázsonyi-medencében, a Veszprémet Tapolcával összekötő 77-es út mellett fekszik Nagyvázsony.

Szélesség: N - 46°59'04.0"
Hosszúság: E - 17°41'46.3"