Kovászi templomrom

Kovászi templomrom

Kovászi, 1910-ig Kovaszinc (románul: Covăsinț) falu Aradtól mintegy 28 km-re keletre, a Zarándi dombság nyugati részén fekszik. Az oklevelekben 1278-ban Kuaci, 1333–35-ben Conasi, Kuasi, Kuasy és Kuassy neveken szerepelt, 1466-ban Kowazy alakban írták. Márki Sándor 1892-ben megjelent, Arad vármegyét bemutató könyvében a következőket írta a településről és templomromjáról: "Kovászi, a mai Kovaszincz, a Mátra-, vagy Makrahegy aljában, a Csórván s egyéb hegyeken már 1412-ben űzött szőllőmíveléssel. Először 1333-ban említik plébániáját, s templomának tornya még most is látható. 1368-ban vajdája volt. Földesurai: 1380-ig az aradi prépost és káptalan, 1380—1392. az aradi káptalan, 1392-től az aradi prépost, 1466-tól a guti Országh-család (a sződi uradalommal). 1486-ban János csanádi püspök, 1494-ben Haraszthy is szőllőbirtokos itten. 1466-ban, 1494-ben és 1561-ben mezővárosnak, többször azonban csak falunak írják." A település

"... a Körös-Marosköz legtöbb falusi egyháza a XIII. században s bizonyosan még a XIV.-nek elején is román modorban épült. Az ajtók, ablakok, a boltozat, a szentély stb. alapidoma a félkörív s onnan nevezik az építés módját magát is félkörívesnek. Néhánynak romja máig is áll. Ilyen a szomszéd tamásdai templommal körülbelül egyidőben épült feketegyarmati, nagyzeréndi, vadászi s a tulajdonképeni Arad területén a kovászi templom."

"Környékén a falvak sűrűn állottak egymás mellett és szinte egybenőttek vele. Templomaik építésmódjáról fogalmat nyújthat a kovászi (kovaszinczi), melynek tekintélyes romjai most is állanak. A nép török mecsetnek tartja, holott tiszta román ízlésű templom. A romok között, ásatásközben, koporsót s drágakövekkel és aranyékszerekkel díszesített csontvázat is találtak; a nép, mely erről tudósít, számos regét fűz hozzá, mik nem állnak meszsze attól a phantasticus leírástól, melyet róla egy regényíró ad. E templomban 1537. decz. 2. János király is misét hallgatott, miközben az iskolás fiúk buzgón éne-kelték: Gaudete, iterum dico gaudete!"


Források: Márki Sándor: Aradvármegye és Arad szabad királyi város története (1892); Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején a pápai tizedjegyzékek alapján feltüntetve (1891);

Megközelítése

A templomrom magánterületen található, nem lehet látogatni. Előtte az utcában lehet parkolni.

Szélesség: N - 46°12'14.8"
Hosszúság: E - 21°37'09.8"

30 Km-en belüli műemlékek (légvonalban)