Hrussó

Hrussó

(Hrad Hrušov)

Hrussó várának festői romjai Kistapolcsánytól északra a meredek Skalka-hegy 488 méter magas csúcsán találhatók. Neve a szláv körtefa szóból eredeteztethető.

A várat 1274 kökül építette Csák Péter nádor. 1284-ben fia, a hírhedt "Trencsényi" Csák Máté örökölte. A tartományúr drégelyi és privigyei várnagya hrussói Pécz nembéli László volt.

Csák Máté halála után Hrussó királyi vár lett. 1323 körül Hrussó ("Hwrso / Hurussow") várnagya Vörös Beke volt, aki Kistapolcsányi (dicti Rufi) Gyula ispánnak kistapolcsányi birtokát megtámadta és kifosztotta wloghi majorjának sáfárját pedig fogságba hurcolta. Egy 1343-ban kiadott oklevélben Bedey mester szerepel mint hrussói várnagy (a Sárói-Lévai Cseh család őse). Ő 1330 és 1344 között töltötte be a tisztséget.

1347 febr. 21-én I. Lajos király Kistapolcsányi Miklósnak, Gergely mesternek, Miklós fivérének és Endre fia Endrének engedélyt adott arra, hogy Hrussó (Hurusov) királyi vár és Kistapolcsány határában a Topolnycha patakban aranyat moshassanak.

1352-ben Perényi Miklós Hrussó várnagya, 1365-ben Borikniki Lengyel Imre a hrussói várnagy. 1369-ben I. Lajos Oppelni László nádornak adományozta, aki 1375-ig bírta. 1382 és 1387 között I. Lajos leánya, Mária királynő a tulajdonos. 1388-ban Sáró Péter tulajdona, aki pár hónap múlva Léváért cseréli el a királlyal.

1389 körül Chetneki György és Mihály megkapja Hrussó várát Zsigmondtól, de a király nem sokkal később Sáros várát elcseréli Hrussóért, majd Sárost Saskőért. 1393-ban Hrussó már Ilsvai Leusták nádoré. Innentől a vár birtoklása zavarossá válik: 1399-ben Saskőt visszaadják a Chetnekiek Zsigmondnak és ismét Hrussó birtokosai, de Ilsvaiak is sajátjuknak tekintik.

A nikápolyi szerencsétlen csatában (sub castro maioris Nykapolis) Bajazid szultán fogságába esett Ilsvai Leusták nádor. A hatalmas váltágdíjat a gyerekei próbálták összegyűjteni, ezért 1400 márc. 14-én elzálogosították Hrussó várát az összes tartozékával Kanizsai János érseknek és testvéreinek 6000 aranyforintért. Ilsvai sosem jutott haza, fogságban halt meg.

1402-ben Nápolyi László és hívei, többek között a Kanizsaiak próbálták meg Zsigmondot a trónról letaszítani. Forgách Péter későbbi nyitrai ispán 1403 Stibor vajda táborában harcol a Zsigmond ellen lázadók ellen. 1402-ben Stibor seregétől a király meghagyására megválik, hogy a lázadók kezén levő Hrussót ostromolja. Forgách a várral szemben erősséget emelt, hogy az ostromot onnan intézze; akkor történt, hogy Kistapolcsányi Péter fia János nagy csapat fegyveressel az ellenvár alá jött. Forgách emberei kirohantak, a lázadókat elűzték; a mikor megint visszatértek, komoly küzdelem fejlődött ki, a melynek folyamán Kistapolcsányi megsebesült, majd meghalt. Rokonai Forgách ellen e miatt pert akartak inditani; Zsigmond a nyitrai káptalant bízta meg 1405-ben a vizsgálattal, a mely az elmondottakat derítette ki. Hrussó ostroma sikerült, a király 1403 december 4-én Esztergom ostroma idején, a várat és tartozékait addig, a mig az ostrom költségeit megtudja téríteni, Forgách Péternek zálogosítja el. Kötelezi őt egyszersmind, hogy az Esztergomot ostromló királyi sereghez mielőbb 300 lovast vezessen, a kik közül 4—4 lovas ellátásáért havonként 10 uj forintot számíthat fel. Forgách Péter tehát valószínűleg részt vett Esztergom bevételében is.

1408-ban Ilsvai Leusták nádor fiai, György és Péter, valamint leányai, Ilona és Hedvig a 6000 aranyforintot a Kanizsaiaknak a székesfehérvári kereszteslovagok konventjében visszafizették, ez utóbbiak, nevezetesen: János esztergomi érsek, Miklós és István, Kanizsai János fiai Hrussó várát és a többi lekötött birtokokat a négy testvérnek visszabocsátották.

1410-ben okleveles adatok szerint ismét a Chetnekiek kezén van a vár. 1417-ben Lévai Cseh Péter Chetneki Zsigmondot és Zepesi András hrussói várnagyot s ez utóbbi fiát, Jánost, a nádor előtt bepanaszolja, hogy Barsban tartózkodó egyik jobbágyát és Prohotha birtokán egy sólymát lefoglalták, továbbá Sythythkuthi Endre és Semberi Kis Gergely családtagjait elvették és mindenükből kifosztották. A Chetneki család magvaszadtával Hrussó 1420 körül visszaerült a királyhoz.

1423-ban Zsigmond Sajógömört 8375 arany- és 2000 új forintért mint zálogbirtokot cserébe adta Pelsőci Nagy Jánosnak. Az összeg részeire bontva világosabban mutatja a mezőváros jelentőségét, mivel magában foglalja Hrussó vár és Böszörmény mezőváros zálogösszegét (4400 és 3975 aranyforint), valamint egy 2000 új forintnyi ráfizetést. Hrussó mintha áron alul szerepelne, mivel 1400-ban Kanizsai János érsek 6000 aranyforintért vette zálogba. 1424-ben az elhalt Pelsőczi Bebek János fiait, Miklóst és Istvánt Hrussó várának birtokába iktatják be.

1438-ban a nyitrai káptalan jelentette Albert királynak, hogy Aba László és Csizi János, Pelsőci István és Miklós Hrussó várába állított várnagyai név szerint felsorolt társaikkal az elefánti pálosok Velikapolia birtokára törtek s onnan a pálosok ottani jobbágyainak négy lovát, gabonáját és két jobbágyát Hrusso várába hurcolták hatalmaskodva.

1446 előtt a rosszul őrzött Hrussót cseh zsoldosok, talán Giskra emberei foglalták el. Pelsőczi István és Miklós panaszt tettek az országnagyok előtt, hogy várnagyaik, Putnoki János és Tornalljai Mihály csalfa módon átadták azt idegeneknek (okl. galéria). Hrussót a foglalóktól, név szerint Magnus Gergely, Hopsich Dénes, Nikel és Radno Györgytől 1446. jan. 10-én a garamszentbenedeki konvent előtt (Kis)Tapolcsányi Kelemen váltotta magához 1000 aranyforintért. Kelemen megtartotta a vár cseh őrségét és most ő fosztogatta a környéket. Egy V. László által 1453-ban kiadott oklevél szerint Kistapolcsányi kérte a Bebekektől a Hrussó ("Rwsso") kiváltására költött összeget, de azok nem váltották meg tőle a várat.

1453.09.23-i oklevél szerint Újlaki Miklós erdélyi vajda és macsói bán, mint a Felvidék kapitánya olyan egyezséget kötött Kistapolcsányi Kelemennel, hogy az átvonuló katonáinak köteles szállást adni a várban (galéria). Kistapolcsányi 1458 előtt a várat átjátszotta a vejének, Farkasdi Miklósnak.

1458.04.04-én a nyitrai káptalan bizonyítja, hogy Hrwso vára-i Moys Péternek és feleségének Farkasdi Miklós özvegye a várat visszaadta, mert átvállalták tartotását Kistapolcsányi Kelemen özvegye felé. Mindezen ügyletek a Kistapolcsányi család és rokoni kör között folytak - királyi jóváhagyás nélkül.

1467-ben Mátyás király Hrussó várát tartozékaival és a nyitramegyei Zelchennel együtt udvarnokának, Zelcheni (Szelcsényi) Pálnak, akinek felesége Kistapolcsányi Kelemen leánya Dorottya volt, adományozza. Az adománylevélben elmondja, hogy a vár azelőtt néhai Pelsőczi Bebek Istváné volt, de az ő gondatlansága és hanyagsága következtében az elmúlt zavaros időkben, mikor a cseh rablók a Felvidéket tűzzel-vassal pusztították, több ízben a rablók kezére került, ahonnan szintén többször kellett azt nagy költséggel és fáradsággal kivenni. Ezenkívül Bebek István fia György, a király iránti köteles hűségről megfeledkezvén, a lázadó Bazini és Szentgyörgyi gróf Jánossal tartó Szapolyai Imréhez csatlakozott s ezáltal bekövetkezett hűtlensége miatt birtokai törvényesen a királyra szállttak. A vár birtokába Szelcsényi Pált ugyanazon év vége felé be is iktatták.

A Pelsőczi Bebekek nem nyugodtak bele a vár elvesztésébe, és Szapolya Imrében (akinek a neje Bebek Orsolya volt) támogatót is találtak. Végül Szelcsényi a Bebekektől és Szapolyaitól 12000 aranyforintért örökáron megvásárolta.

Szelcsényi rossz viszonyban volt a szomszédaival, sok hatalmaskodásáról maradt fenn perirat. A Szerdahelyiekkel is ellenséges lehetett a viszonya, mert 1475 július 24-én Szerdahelyi Mihály és familiárisai éjjel betörtek a gyengén őrzött várba, ott Szelcsényit megölték, feleségét és lányait mezítelenül zavarták ki a várból. Az okiratok szerint 10000 forint kárt okoztak és Hrussót "ellenséges kézbe adták s az országtól elidegeníteni akarták". Mátyás királynak részben fegyverrel, részben pénzzel kellett a várat visszaszereznie, amit Laki Kis Tamásnak adományozott. Laki viszont elvesztette Mátyás bizalmát, mert "sokat bíztunk hűségében, sokat bíztunk reá és hittünk neki és végre is számtalan hihetetlen tolvajságon és rabláson kaptuk rajta az általunk rábízott pénzben, ezüstneműekben, drágaságokban és más javainkban, amit tanácsosaink és egész udvarunk jelenlétében maga is nyilvánosan bevallott." A király elvette tőle bűneiért Hrussót, és azt 1486 október 27-én kelt adománylevelével Lábatlani Gergelynek, a bácsi érsekségi javak kormányzójának 4000 aranyforintért adományozta.

Lábatlan nem sokáig birtokolta Hrussót, már 1490-ben eladta Bajnai Both Jánosnak és Andrásnak. Both János 1492-ben tovább értékesítette a várat Verebélyi Györgynek, Simonnak és Pálnak, de ez ellen Both András, a Kistapolcsányiak és Szelcsényi Pál özvegye is tiltakozott. Ez után a király Szelcsényi Pál lányát, Erzsébetet akarta beiktattatni Hrussó birtokába, de a Verebélyiek ezt többször is megakadályozták. Hrussó vára 1502-ig a Verebélyi-testvéreké maradt, akik "igen nagy és súlyos szükségükben" július 14-én a budai káptalan előtt 5200 aranyforinton örökáron eladták radnai Holi (Holy) Pál nagyszombati lakos és Ákosházi Sárkány Ambrus pozsonyi ispánoknak és örököseiknek.

Hrussó vára 1504 április 28-án újból gazdát cserélt, Holi és Ákosházi apósuknak, zablathi Salczer Lőrinc trencséni és bajmóci kapitánynak és fiainak adják el 5200 aranyforintért ugyanazon feltételekkel, ahogyan a Verebélyi-testvérektől vették. A Kistapolcsányiak tiltakoztak a beiktatás ellen. Sorozatos pereskedések után 1517-ben a pozsonyi káptalan Zabláthi Salczer Lőrincet, nejét és fiait minden ellenmondás nélkül bevezette Hrussó birtokába. 1530-ban Zabláthi (Hrussói) Jeromos özvegye, Borbála és fiai voltak az uradalom birtokosai.

1534-ben I. Ferdinánd Hrussót elvette a Szapolyai párti zabláthi Hrussói Jánostól és Török Bálintnak adta. Hrussói még ez évben pártot váltott és megtarthatta a várat. Hrussói ez után ismét visszatért Szapolyai János hűségére, ezért Ferdidnánd ismét elvette az uradalmat és Zelchen (Szelcsényi) családnak adta. 1535-ben még biztosan zabláthi Hrussói kezén volt a vár, mert április 1-én embereivel megtámadta Kistapolcsányt, ami akkor Kistapolcsányi György és Tamás birtokában volt. A várat felgyújtották, Kistapolcsányi Lászlót nyíllal lőtték le, Ferencet több másokkal egyetemben a lángokba és füstbe fullasztották. Györgynek feleségét Máriát csúf és becstelen szavakkal illették. Kistapolcsányi Györgyöt és Tamást sok jobbággyal együtt törökök kíséretében Hrussó várába, majd a turóczi monostorba hurcoltatták. A Hrussóiak és Tapolcsányiak között évtizedes perek indultak. 1543-ban a Forgáchok, Kistapolcsányi Tamás és György 40 gyalogos puskást fogadtak fel a végből, hogy Hrussó várát meglepjék, elfoglalják és Hrussói Jánost megöljék. A puskásokból hármat Hrussói elfogatott és tömlöcbe záratott.

Hrussói János 1545-ben Hrussó várát összes tartozékaival együtt Podmaniczky Jánosnak és Rafaelnek elzálogosította, illetve Lednice várával felcserélte, ami ellen Kistapolcsányi Tamás a nyitrai káptalan előtt tiltakozott. 1546-ban Nagyberzenczei Gáspár a Podmaniczkyek hrussói várnagya. 1549-ben Ferdinánd király Kistapolcsányi Tamásnak és Györgynek adta Hrussót, miközben még a Podmaniczkyek voltak a várban. Végül az esztergomi káptalan a Kistapolcsányiakat 1550-ben a hrussói vár és tartozékainak birtokába bevezette. Érdekesség viszont, hogy a király közben Hrussót elfoglaltatta és két évig királyi várnagya volt. 1554.11.09-én a király utasította Conrad Waal von Aurachnt Hrussó vár Magyar Kamarának történő átadására, amit 1554. nov. 1-én Ferdinánd király 4200 forint zálogösszegért Kistapolcsányi Györgynek és Tamásnak és fiúrököseiknek lekötött.

1559-ben Ferdinánd Hrussó várát Forgách Ferenc váradi püspöknek adja, aki a római királlyá történt koronázása óta nagy szolgálatokat végzett oldala mellett. A király ezen adománya azonban akkor ismeretlen okból nem hajtatott végre, mert csak 1563-ban kapta meg Imre és Simon testvéreivel együtt 6000 forintnyi zálogösszeg fejében Hrussót. Viszont Kistapolcsányi Tamás a vár átadását megtagadta, sőt jogát hozzá oklevelekkel igazolta, így a vár sosem lett a Forgáchok tulajdona. 1563-ban egy vizsgálat során a várban Farkas öreg várnagyon kívül összesen négy gyalogost, egy sütőt, egy kulcsárt és egy őrt találtak. 1575-ben a Kistapolcsányiak megosztoztak Hrussó várán. 1589-ben Rudolf király Kistapolcsányi Jánosnak és Imrének adományozza a királyi jogot Hrussó várára.

Tapolcsányi János 1596-ban készítette el végrendeletét a garamszentbenedeki konvent előtt. Hrussó várára és Kistapolcsányra vonatkozó minden birtokjogát Pál fiára és Ilona leányára hagyja, ezek kihaltával pedig feleségére, Cziráky Zsuzsannára.

Tapolcsányi Pál nővére Ilona Enyingi Török István pápai kapitányhoz ment nőül. Férjének első dolga az volt, hogy sógorának halála után Hrussó várát és Kistapolcsányt tartozékaival együtt elfoglalta. Ez ellen a királyi kincstár már 1611-ben tiltakozott. Török ennek ellenére 1612 máj. 12-én Tajnay Györgyöt hrussói és kistapolcsányi várkapitánnyá nevezte ki. Tapolcsányi Ilona halála után a királyi kincstár 1615-ben visszaszerezte Hrussót Török Istvántól. A Hrussó-kistapolcsányi uradalmat a király 1616 jan. 16-án kelt adománylevelével Hethesi Pethe László bárónak (Magyar Kamara elnöke) és nejének Kapy Annának adományozta, mindkét nemre kiterjedő utódlási joggal.

1624-ben Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem kisebbik fia Pál szerzi meg a várat Kistapolcsánnyal együtt Pethe Anna kezével. A várban egy 1637-es összeírás a következő fegyverzetet találta: "Az várbeli felsőbástyán állott egy rossz tarack. Az kapu mellett való kerekded bástyán egy kisebb vas tarack. Vagyon nagy és középszerű szakállos puska No 16. Ezeken kivül egy rossz törölt szakállos." A váron az utolsó építketéseket Rákóczi László végeztette, amit 1662-ben fejeztek be. A halála után leánya, Rákóczi Erzsébet örökölte.

A vár pusztulása 1708. aug. 5-én következett be. A trencsényi csata után Heister seregei megrohanták az egy kapustól, egy őrtől és öt hajdútól védett várat, amit felgyújtottak és falait robbantásokkal megrongálták. Állítólag Rákóczi Erzsébet 1697-ben befalazott kincseit keresték.

A vár többé nem épült fel, a tulajdonosoknak a kistapolcsányi kastély kényelmesebb volt. Az 1800-as évek első felében készült metszeten és a század második felében készült rajzon jól látható, hogy milyen sokat romlott a vár 50-60 év alatt. 1929-30-ban volt egy kisebb helyreállítás, ekkor épült a kör alakú bástya megtámasztására a furcsa pillér. Ez után ismét romlásnak indult a vár, de 2004 óta és jelenleg is folynak munkálatok a váron (2022).

Források: Blazovich László - Géczi Lajos: Anjou–kori Oklevéltár. VII. 1323. (Budapest–Szeged, 1991.); Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon 1387-1437 (Budapest, 1984); Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3. Budapest, 1956); Bártfai Szabó László: A Forgách család története (Budapest, 1910); Martin Bóna - Monika Tihányiová: Hrad Hrusov; Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában IV.; Dr. Demkó Kálmán: Felsőmagyarországi várak és várbirtokok a XVI. században (Hadtörténelmi Közlemények, 1914); Dr. Haiczl Kálmán: A Zelchéniek. (Részlet Hrussó várának történetéből.) (Turul, 1929); Dr. Haiczl Kálmán: A Kstapolcsányiak (Turul, 1932); Ethey Gyula: A Zoborvidék multjából (1936); ÖStA Hoffinanz-Ungarn RN 4. Konv. 1554 november;

30 Km-en belüli műemlékek (légvonalban)

Hol található

Hrussó megközelítése.

Az 511-es útról letérve kis murvás parkolóban lehet letenni az autót. A térképen jelzett jelöletlen ösvényeken rövidebb, de meredekebb úton lehet megközelíteni a várat. Kb. 8-900 méter séta.

Szélesség: N - 48°28'42.6"
Hosszúság: E - 18°25'33.6"