Tata

Tata

Egy gyönyörű vízi vár

A vár rövid története

A vár királyi találkozók, vadászatok és véres végvári harcok helyszíne is volt.

Az Árpád-házi uralkodók idején Tata királyi birtok, a település neve Tata alakban először 1221-ben fordult elő. A tatai vár építésének kezdeteiről írásos emlékek nem ismertek. A legújabb kutatások szerint a megmaradt keleti torony építője a Csák nemzetség lehetett. Az alapjainál 3 méteres falvastagságot is elérő torony lakótoronyra utalhat.

A nagyobb építkezés Nagy Lajos király alatt indulhatott meg, ekkot Tata ura Lackfy István.

1396-ban Zsigmond vereséget szenved a nikápolyi csatában az oszmánoktól, Lackfy és párthívei fellázadtak a király ellen és nyíltan a trónkövetelő Nápolyi László mellé álltak. 1397-bel Lackfyt tárgyalás ürügyén Körösre csalják, ott Garai és Cillei megölik. Zsigmod utólagos ítéletlevelével igazolja a gyilkosságot, a Lackfyak birtokait elkobozza. Ekkor kerül Tata is a korona uralma alá. Luxemburgi Zsigmond alakítatta át igazi királyi palotává, minta a diósgyőri vár volt.

Ebben a korszakban élénk politikai tevékenység folyt a vár falai között: 1412-ben Ulászló lengyel királyt fogadja itt, később itt vendégeskedik a Pomerániai Erik dán király, Palaiologosz Mánuel bizánci császár, Lazarevics István szerb despota.

Zsigmond 1426-ban pénzzavarral küzdve a Rozgonyiaknak zálogosítja el. Ők nem építették tovább a várat, sőt elhanyagolták.

1440-ben a Komáromból Székesfehérvárra tartó Erzsébet királyné (Zsigmond lánya, Habsburg Albert özvegye) és csecsemő fia V.László a Visgrádról ellopott koronával együtt megszállt a várban.

A vár csak Mátyás uralkodása alatt, 1467-ben került vissza a király birtokába. Mátyás nagyarányú építkezésbe kezdett Tatán, melynek eredményeként - a korábbi várat kiegészítve tóparti teraszt és udvari kerengőt építve hozzá - igazi reneszánsz palotává alakította a várat. Növelte a vár védelmi képességeit is: kerítőfallal, új toronnyal és vizesárokkal látta el. Antonio Bonfini így írta le a vár szépségét: "Úgy gondolom, kétségen kívül ez a legnagyszerűbb vár. Romolhatatlan hatalmas töltés fogja fel a völgy vizeit, megállítja s hétezer lépés kerületű tóvá alakítja. A víz lefolyásánál gabonaőrlő malmok vannak, sorjában kilenc. A várat kettős bástyafal és sáncárok védi. Az épületek köze keskeny, körül dúsan aranyozott ebédlők. Pompás hálótermek sora; gerendázatos mennyezetüket gazdag aranyozás és faragványok ékesítik. A tóból lefolyó vizet több helyük felfogják, s így számtalan halastavat képez. Sok a csuka és a ponty. Kétfelől egy-egy elég szép falu s templom. Kiterjedt erdők környezik, nagyszámú vaddal." Mátyás minden pünkösdi nagy vadászatát itt rendezte meg, és ide jött kipihenni a háborúskodások fáradalmait.

Mátyás halála után rövid ideig (1494) Corvin Jánosé volt a vár, majd eladta II.Ulászlónak, akinek kedvelt vadászó helye lett, sőt 1510-ben itt tartotta meg az országgyűlést is.

1520-ban II.Lajos itt fogadta Berham csauszt, Szulejmán követét, majd itt záratta be, sőt Istvánffy szerint meg is ölette. A következményeket ismerjük, II. Szulejmán a haláláig háborút viselt a Magyar Királyság ellen.

Tata a török korban - 1526-tól 1685-ig 15 ostromot ért meg.

A mohácsi csata után a portyázó török csapatok a várat és a várost is támadták, de a várőrség elűzte őket. Még ebben az évben Ráskay Gáspár, Szapolyai János hadvezére hódoltatja. Amint I.Ferdinánd visszaszorítja Szapolyai híveit, a vár őrsége átadja a várat Thurzó Eleknek. A vár Ferdinánd kezén marad 1529-ig, amikor a Bécs felé vonuló Szulejmán csapatai elfoglalják a várat, majd átadják azt Szapolyainak.

Tata 1543-as törökök általi elfoglalásáról legrészletesebben és leghitelesebben a hadjárat résztvevője, Szinán csausz emlékezik meg. A törökök a magát megadó őrséget (Hannibal Tasso és 600 zsoldosa) Komáromig kísérték, majd a várat megrongálva sorsára hagyták. Teljesen bizonyosan nem tudták lerombolni, mert csak három napig táboroztak a falak alatt. Ekkor készülhetett Matrakcsi Nászuhnak a miniatúrája a várról. A miniatúrán a várépületet mind a négy oldaláról árok és kettős várfal veszi körül. (galéria)

Néhány évvel később a töröktől üresen hagyott várat I.Ferdinánd őrséggel látta el. Bizonyára ekkor a rombolások egy részét is kijavították. 1558-bann ismét török kézre került, Hamza fehérvári bég foglalta el rajtaütésszerű támadással. 1566. júniusában a keresztény seregek visszafoglalják (Thury György). Ezután kezdődik meg a vár korszerűsítése Süess Orbán vezetésével (1568-1577). Ennek során épültek meg olasz rendszerű bástyái, melyek közül legelőször a déli Ferrando-bástya (ez már látható az 1570-kötül készült alaprajzon), majd az észak-keleti Rosenberg-bástya, legvégül az északi Kecske-bástya készült el. A palota három tornyát is ekkor bontották vissza védelmi okokból.

A tizenötéves háború alatt ismét többször gazdát cserélt. 1594-ben Szinán nagyvezír a győri hadjárat során foglalta el. 1595-ben a keresztény seregek sikertelenül ostromolták, de 1597-ben - itt alkalmazva először a kaput berobbantó petárdát - gróf Pálffy Miklós és csapatai csellel elfoglalták a várat. A nevezetes haditettről itt olvashat többet. A törökök még ebben az évben visszahódították, de Pálffy 1598-ban ismét elfoglalta. 1605-ben az őrség kaput nyit Bocskai hadai előtt (mint számos végvár őrsége). 1620 szeptemberében Bethlen Gábor 3000 katonája előtt önként nyit kaput Pápa, Veszprém, Palota és Tata vára is. Egészen az 1622-es nikolsburgi békéig Bethlené a vár, utána visszakerül a Habsburgok uralma alá.

1683-ban Tata falai alatt újra jelentős török sereg jelenik meg. A Bécs ellen vonuló Kara Musztafa nagyvezír Thököly kurucaival együtt elfoglalja a várat. A keresztények 1685-ben foglalják vissza. A következő évben visszafoglalják a törököktől Buda várát is, és Tata mint végvár elveszti katonai jelentőségét.

1697-ben Krapf Ferenc József kapta meg a romos, düledező várat. I.Lipót 1702-ben Tatát is le akarta romboltatni, de a kitörő Rákóczi szabadságharc megakadályozta ebben. 1705-ben a vár megnyitotta kapuit Vak Bottyánnak, de 1707-ben Rabutin csapatai visszafoglalták, felgyúlytották.

1727-ben Tata az Esterházyaké lett. Esterházy Miklós le akarta romboltatni a palota maradékát, de szerencsére ez nem történt meg, kastélyát a várfalakon kívül építette fel.

1809-ben a Napóleon elől menekülő I.Ferenc a vár toronyszobájában írta alá a schönbrunni békét.

Jelenleg a palota a Kuny Domokos múzeumnak ad otthont.

Források: Regélő magyar várak, Kiss Vendel: A tatai vár metszetábrázolásai a XVI-XVII századból, Parádi Nándor: Tata várábrázolása Matrakcsi Nászuh krónikájában (Történelmi szemle 1973), Kiss Vendel: Végvári élet Tatán, varak.hu,

Hol található

Autóval megközelíthető, közvetlenül a várnál parkoló van.

Szélesség: N - 47.648863
Hosszúság: E - 18.318987