Gödön már a 12-13. században már volt település. Erre az első és egyben legfontosabb bizonyíték a mai Felsőgöd területén található földvár, amely tulajdonképpen nem más, mint egy 30x50 méter nagyságú, 7 méter magas domb, melyet a védőárkok kiásásakor kitermelt földből épített sáncok vettek körül.
A tatárok 1241. március 17-én Vácot pusztították el, valószínű, hogy a települést is feldúlták.
A falu első ismert birtokosa a Gyula-Zsombor nemzetségből származó Sebred, aki 1255-ben kapta meg a települést és még ugyanebben az évben fejérmegyei ispán lett. Sebred fia Erdő 1280-ban kapta meg az Ujlaky Ugron tárnokmestertől a nógrádmegyei Petény helységet, azonban ezt vissza kellett szolgáltatnia, mert birtokcsalás történt, végül 200 márkával kárpótolták. Az utolsó családtag Erdő volt, akivel 1317-ben magvaszakadt a Gyula-Zsombor nemzetségnek.
1317 október 23-án I. Károly Purustyan-i Péter, Haczak-i Miklós, Pál somogyi ispán és a Balog nembeli Ivánka fia Miklós fia Dénes érdemeinek megjutalmazására, amit a különböző hadjáratokban szereztek, nekik adja a magtalanul elhalt Sebret fia Erdő birtokait: Zeud, Gud, Kezew Pest — Neutych és Wsa falut Nógrád —, Zumbur b. a Tyza mellett Zemplén m., Kulusmonustra birtokot Ban f. mellett Bars m. 1329 március 27-én megerősíti a király Péter nógrádi ispán, Dénes főétekfogó és hasznosi és miháldi várnagy, Iwánka fia Miklós fiainak kérésére. Az oklevelekben nincs említés várról.
Miklós Zsuzsa 1991-ben kutatta a várat: "Kutatóárokkal átvágtam a várat észak-déli irányban. Északon tisztázódott az árok szélessége, mélysége. Itt a sáncot már elpusztították homokkitermeléssel. A déli oldalon az árkot és sáncot is megsemmisítették a játszótér kialakításakor A védett terület erősen bolygatott, de annyit meg lehetett állapítani, hogy egykor kőépület (kőalapozású) állt itt. A leletek alapján a vár a 13. században épülhetett, és valószínűleg még ebben a században el is pusztult Beletartozik a 12-13. században elterjedt kisméretű földvárak sorába, amelyek egy-egy nemesi család védelmét szolgálták."
Források: Hantos Zoltán: Göd a középkorban; AZ 1991. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/45. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1993);
Göd északi részén, a Várdomb utca végén található. Szabadon látogatható, parkolni közvetlenül mellette lehet.
Szélesség: N - 47°42'11.6"
Hosszúság: E - 19°08'15.6"