Szent István templom

A Szent István templom Nagyvázsony északkeleti szélén található. A Vázsony nemzetség falvának első említése 1233-ból imert Wesun / Vason formában. Bár a templomáról nincs adat, de az 1961-es kutatás során megállapították, higy eredetileg a 13. század vége körül épülhetett késő román stílusban, már akkor sokszögletű szentélyzáródással. Ebből a korból származnak a hajó falai és a torony egy emelet magasságig, nyugati falában az első emelet magasságában két befalazott román ablakkal. 

A település a  14. század végétől a tiszántúli Vezsenyieké, akik itt építik fel várukat, miután a Pécsely melletti Zádorvárért folytatott perüket elvesztették.

A pápai tizedjegyzék 1333-35-ben megemlíti a falu plébánosát Jánost, aki tíz kis dénárt fizetett. Magáról a templomról 1425-ben történik említés, amikoris az erősen rogyadozó Szentháromság és Mindenszentek tiszteletére szentelt templom javítására a község képviselője Péter fia János a templom pécselyi szőlőjét 12 forintért Csepely Mihály fia Péternek és István fia Györgynek eladta. 1472-ben Vezsenyi László végrendeletében 500 forintot hagy a templom javítására.

1472-ben a fiú örökös nélkül kihalt Vezsenyiek  birtokokait Kinizsi Pál kapta meg Mátyás királytól. A templomt Kinizsi 1481-ben késő gótikus stílusban építtette át, és a belsejét ki is festették (ennek töredékei ma is láthatók a hajóban). A templomot ekkor Szent István tiszteletére szentelték fel. Kinizsi halála után felesége Magyar Benigna második férje és annak családja, a Vázsonyinak nevezett Horváthoké.

A török korban a templom melletti falu lakosai felköltöznek a vár alá, a vár őrsége pedig protestáns lett és az erősség kápolnáját használták. A plébánia is megszűnt, 1550-ben a templomnak már nincs plébánosa.

A templom a 18. század első harmadában már nagyon rossz állapotban volt.  Nagyvázsony akkori birtokosa és a templom kegyura ekkor Zichy IV. János császári királyi kamarás volt, akinek az első neje, Széchenyi Katalin állíttatta helyre a templomot 1742-től. Ekkor épült  a torony felső része, a templombelsőt újravakolták és az új  berendezés barokk stílusban készíttette el. A fő és két mellékoltár, valamint a szószék  Franz Joseph Schmidt szobrász alkotása.

1961-ben az OMF helyreállíttatta. A templom belső és külső feltárását Éri István végezte, helyreállítását pedig Sedlmayr János tervei alapján készítették. Az ásatás és a kutatás eredményeként tűnt ki, hogy a templomot Kinizsi nem alapjaiból építtette, hanem korábbi késő román templomot építtetett át.

A mostani templom egyhajós, keletelt, a hajóval azonos szélességű és a nyolcszög öt oldalával záródó, gótikus szentélyű épület, amelynek nyugati oldalán a templommal egyező méretű előcsarnok felett emelkedő kétemeletes tornya van. A szentélyhez észak felől sekrestye csatlakozik. A hajó és a szentély támpilléres, déli oldalán gótikus ablakok sorakoznak. A bejárat és a felette emelkedő torony külső felülete barokk stílusú.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor