Bény: templomok

Bény: templomok

Bíňa

Bény (Bina) település a mai Szlovákia déli részén, Esztergomtól kb. 17 km-re északra, egy nagy kiterjedésű földvár belsejében található. Első ismert oklevesles említése Byn-ként 1135-ből való. A történeti hagyomány szerint itt készülődött a harcra az ifjú István Koppány ellen. "Majd összegyűjtötte seregét, és az ellenség elébe indult; a Garam folyó mellett övezték fel először karddal; itt testi épségének őrizetére két főembert rendelt, Hontot és Pázmányt; az egész sereg fejedelmévé és vezérévé pedig német származású vendégét, Vencellint tette meg. (Képes Krónika)" Byn Hont lovagnak volt a fia, és adományként kapta a települést, aminek névadója is lett. A hatalmas, hármas sáncolású egykori földvár legbelső gyűrűjben épült a Garam folyó magas partján a 12 apostol körtemplom és a 13. századi Szűz Mária premontrei kolostortemplom. Elrendezésében a két templom hasonló a jáki templomokéhoz.

A tizenkét apostol rotunda

Építésének ideje nem ismert, több elmélet van róla. Az egyik szerint a 10. vagy 11. században épülhetett, de mindenképpen a 9. század után, mert az alapja belevág egy 9. századi sírba. Vannak olyan feltevések is, amely szerint a 13. században elején épült, esetleg a premontrei templommal egyidőben. Építtetőit nagy valószínűséggel a Hontpázmányok között kell keresni, ha a templom már nem állt Géza nagyfejedelem idejében is. Liturgiai célja is ismeretlen, egy 1391-es oklevél Bény plébániatemplomaként hivatkozik rá. Az 1560-as canonica visitatio említi először, hogy a 12 apostol tiszteletére szentelték.

A rounda külső átmérője kb. 9,2 méter, falvastagsága kb. 1 méter, belső átmérője kb. 7,2 méter. Az alapja kőből készült, a falai téglából. A templom belsejében a faltestben 12 ülőfülke került kialakításra: 8 az északi, 4 a déli falban. Ezekben énekléskor különböző énekhangok képződnek. A templom a legújabb kutatások szerint a magasságának kétharmadáig eredeti falazású. Az ablakok és ajtó is eredeti. Az eredeti körtemplomban nem állt oltárépítmény, csak másodlagos építés nyomait találták meg a kutatók. Az egyszerűen tagolt bélletes kapuzata délnyugatról nyílik.

Az épület 1683-ban megrongálódott, és több mint 70 évig állt gondozatlanul. Az 1720-as években a romos rotundát az akkor divatos barokk stílusban felújították, átépítették.

1944-ben - a bombázás következtében - levált a kápolna barokk vakolata, és láthatóvá váltak az eredeti románkori, bizáncias faliképei. Egy Madonna előtt térdelő, köpenybe öltözött világi donátor figurája maradt meg töredékesen. Ez a Szűz Máriához fohászkodó kereszteslovag a premontreiek bényi házát alapító és korai gótikus templomukat építtető, Hontpázmán nembeli Omodé ispánnal lehet azonos. Omodéról ismeretes, hogy II. Andrást elkísérte Szentföldi hadjáratára. A falképek készíttetője Omodé fia István lehetett.

A premontrei prépostsági templom

A sági monostor ("Conuentus Praemonstratensium de Saagh") és Omodé fia István (("Magister Stephanus, bonae memoriae, filius Omodaej") 1273-ból származó oklevele említi először a bényi monostort ("Abbatiae de Been"). A tartalma szerint Omode comes Kéméndet, még mielőtt II. Endre királlyal a Szentföldre ment volna a keresztes hadakkal, 1217-ben a bényi premontrei monostornak adományozta. E szerint a templomnak és monostornak ekkor már állnia kellett. A kutatók szerint a templomot a közeli esztergomi kőfaragó iskolához lehet kötni. Erre bizonyíték lehet a Esztergom közelsége mellett a Szt. Adalbert székesegyház alaprajzával való néhány hasonlósága. A templomban található un. kocka alakú oszlopfejezetek az esztergomi Szt. István terem fejezeteire emlékeztetnek.

Eredetileg az esztergomi Szent István prépostsághoz tartozott, 1294-ben a Sion-hegyi apátság fíliája lett.

1350-ben egy birtok perben Egyed bozóki prépostot János, bényi (de Bynh) prépost képviselte. Az 1273-as oklevelet 1356.01.13-ban átírták (galéria).

1445-ben Bálint sági prépost a bényi (Been-i) monostor megüresedett préposti székébe Simont nevezi ki. Egy 1467-es oklevélben is Simon prépost szerepel. 1491-ben Antal a bényi prépost.

Az esztergomi érsekség 1530. évi jövedelmének összeírása "a török által okozott károk"-ról tudósít. Az 1532. évi összeírásban azt olvassuk, hogy Bényt a török pusztítás után Balassa Menyhért foglalta el. Bényből a monostor szerzetesei is elmenekültek. I. Ferdinánd király a nagyszombati jezsuita kollégiumnak adományozta.

A templom súlyosan megsérült az 1683-as lengyel pusztításkor.

1722-32 között a romos templomot barokk stílusban átépítették. A templomot Mednyánszky László püspök szentelte fel 1732-ben. Ekkor még álltak a prépostsági épület falai is a templom mellet. 1760-ban Wágner Károly jezsuita szerzetes román stílusban épült csodálatos kőtemplontkén írja le, de aggódik a Garam miatt, mert a folyó alámossa a templom dombját, és a falak repedeznek. 1862-ben Sticovszky hercegprímás a kéttornyú templomot eredeti stílusában állíttatta vissza. A felújítási munkák során az egész templomot újrafestették, de a kőfalak később újból repedezni kezdtek. 1895-1898-ban ismét helyre kellett állítani.

A II. Világháborúban a templom súlyosan megrongálódott. Ágyúlövés érte, és a németek a visszavonuláskor felrobbantották az északi tornyot meg a bejáratot (galéria). 1954-ben ismét újjáépítették, de a Garam tovább végezte pusztító tevékenységét. 1966 márciusában csaknem egyik napról a másikra a templom alapja 2 métert süllyedt. Ennek következtében újra repedések keletkeztek a templom falán. Végül nagy méretű összefogással, 530 000 korona ráfordítással s a folyó szabályozásával sikerült a templom süllyedését megakadályozni, így az értékes műemléket megmenteni.

A templom egyhajós tere három szentélyben végződik. A szentélyek sokszögűek. Az alaprajza szerint a tervek építés közben többször is módosulhattak. A hajó nyugati részének déli végén helyezkedik el a sekrestye. A templom hajójának hossza 13,30 méter, szélessége 6,60 méter, magassága 9,50 méter. m.) A templomnak különlegessége, hogy a nyugati homlokzatfelé lépcsőzetesen kiszélesedő hajó elé mára befalazott nyitott előcsarnokot illesztettek, amire a francia és német építési gyakorlatban számos példát található. A temlom egyik féloszlopfőjén medve vadászat jelenete látható. Az alakokon a kor ruhaviselete jól megfigyelhető (galéria). A bélletese kapuk díszítése szorosan kapcsolódik Esztergomhoz.


Kapcsolódó cikkek:

Bény: sáncok

Bény hármas sáncrendszere a legújabb kutatások szerint a késő avar korban épült. A történeti hagyomány szerint itt gyülekeztek István hadai Koppány ellen.

Források: Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása; Fejér, Georgius: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Tomi V. Vol. 2. (Budae, 1829.); Karczag Ákos - Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei. I. kötet. Budapest, 2018. 182-185. o.; Németh Zsolt: A Kárpát-medence legkülönlegesebb Árpád-kori templomai; Bakó Zsuzsanna Ildikó: Gerecze Péter fényképhagyatéka (Forráskiadványok Budapest, 1993); Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Esztergom vármegye; Taliga István: Bény — a volt premontrei templom (Hazai Tükör, 1975); Németh Zsolt: A bényi körtemplom fényjárását vizsgálják intézetünk kutatói (mki.gov.hu 2020.07.29); Jankus Gyula: Bény történelmi emlékei (Honismeret 19. évf. 1. sz. 1991.); Bibiana Pomfyová – Marián Samuel – Henrieta Žažová: Stredoveká sakrálna architektúra v Bíni (sumarizácia, korekcia a doplnenie súčasných poznatkov); Kozák Károly: Téglából épített körtemplomaink és centrális kápolnáink a XII-XIII. században; Tóth Melinda: Falfestészet az Árpád-korban. Kutatási helyzetkép;

A légifotókat a Civertan grafikai stúdió bocsátotta rendelkezésünkre.

Hol található

Bény település központjában található. Parkolni előtte lehet.

Szélesség: N - 47°55'15.2"
Hosszúság: E - 18°38'33.4"