Sirok

Sirok

A vár rövid története

Sirok várának építésének ideje nem ismert, valószínűleg a tatárjárás után építette ki a 296 méter magas riolittufa hegyen birtokközpontját az Aba nemzetség Borh-Bodon ága (1267-ben az Aba nemzetség Csobánka ágának is volt itt részbirtoka). Sirok település első okleveles említése 1302-ből ismert Sirák névalakban, de a siroki várról csak egy 1320-ból származó oklevélből értesülhetünk, ekkor ostrommnal foglalták el I. Károly hadvezérei - Debreceni Dózsa erdélyi vajda és Drugeth Fülöp szepesi főispán - a Csák Mátéval szövetséges Aba nembeli Bodon fia Demetertől és Verpeléti Nagy Leustachtól. Ettől kezdve királyi vár lett. Első ismert vánagya 1323-ben a szintén Aba nembéli Kompolthi Imre volt, aki végig Károly híve volt a rokonaival ellentétben. Egy Elus János részére 1324-ben kiállított oklevélben castrum Syruk néven szerepel. 1331-ben a várat Chenyk cseh vitéznek adományozta a király, de 1337-ben ismét királyi vár lett.

1372. aug. 14-én I. (Nagy) Lajos Sirokot elzálogosította Domoszlói Miklós mester hevesi ispánnak és siroki várnagynak, mivel az 2000 aranyforintért kijavíttatta a várat saját költségén. Az oklevél szerint Domoszlai és utódai addig maradhatnak a vár birtokában, míg a király az összeget vissza nem fizeti.

1388-ban Luxemburgi Zsigmond király engedélyével Tari László a fenti összeget kifizette Domoszlói Miklósnak, de azzal a kikötéssel, hogyha a király kifizeti a zálogösszeget, akkor Sirok ismét királyi birtok lesz. Tari 1389. júniusában már új adományként (nove nostre titulo donacionis) megkapta a királytól Sirokot. Később Domoszlói Miklós fiai igényt tartottak apjuk várára, de 1391-ben 500 forint kifizetése és 1500 forint zálogösszeg ellenében lemondtak róla. Tari László idején Sirok település oppidium rangot is kapott és vámszedési joga is volt.

1454-ben Tari László dédunokája, György a rokon Pásztói családdal kötött örökösödési szerződést, mivel nem volt örököse. Ezt később egyoldalúan felbontotta és Mátyás király engedelmével 1464-ben Guthi Országh Mihálynak és a Kompolthiaknak zálogosította el 24000 aranyforintért. 1472-ben a király Tari Györgyöt annak féktelen erőszakossága miatt hűtlenség vétkében bűnösnek találta.

1478.06.07-án kelt az az oklevél, melyet Báthori István országbíró írt az egri káptalannak. Ebben Guthi Országh Mihály nádornak, fiának Lászlónak és Kompolth Milós fia Jánosnak a beiktatását kéri zálog jogcímén az elhalt Tari György birtokaiba. Ezek: Syrok vár, Syrok, Welpreth, NaghBerek, Raczfalw, Zayla, Pyspeky és Rosnok birtokok és Rosnok predium, azonkivül Thar város és Agaswar nevü várnak a helye, valamint a Matra nevü erdő, továbbá a nógrádmegyei Jobagy, Samsonhaza, Lwczen, Kysbarkan, Naghbarkan birtokok, a Thapaz nevü predium és az elhagyatott Feyerkew nevü vár helye, meg a Syrok és Naghberek birtokokban és a Thar városában lévő vám tulajdonába (galéria).

1522-ben a nagymúltú Gutkeled nemzetségből származó Országh Mihály négy fia: János, a váci püspök Ferenc, Imre és László, kölcsönös örökösödési szerződést kötöttek a Kompolthiakkal, melynek értelmében Sirok vára a hozzátartozó birtokkal együtt a Kompolthiak kihaltával az Országh családra szállott.

Országh László hevesi és nógrádi főispán halála után (1544) Országh Kristóf örökölte Sirokot, aki még kiskorú volt. Helyette anyja második férje, a később Temesvár védelmében elesett Losonczi István igazgatta a hatalmas birtokot egészen 1548-ig. A nagykorú Országh Kristóf hatalmas vagyona 12 vár és 142 falu volt. Legkedvesebb vára Sirok lett, ide is költözött feleségével, a szigetvári hős lányával, Zrínyi Ilonával. I. Ferdinánd királytól pohárnoki és országbírói kinevezést kapott.

Az 1550-es évek elejétől állandósult a török veszély a térségben, 1553-ban a gönczi közgyűlés arra kérte Guthi Országh Kristófot, hogy két határmenti várában, Somoskőn és Sirokon 100 lovast tartson zsoldban. 1555. évi gönci részleges országgyűlésen elrendelték a vár azonnali megerősítését. Országh Kristóf a 13-14. századi felsővár magas falait zömökebbre, az ágyúknak jobban ellenálóbbá építette át. Ezzel párhuzamosan kiépült az alsóvár is, az itáliai várépítészetet követve, de alkalmazkodva a terepviszonyokhoz. Az alsóvár falainak építésénél másodlagosan felhasználták egy 13. század elejére keltezhető, 1562 körül elbontott környékbeli templom architektúrájának faragott köveit (galéria). Az építkezés befejezését az alsóvár kapuja felett elhelyezett vörösmárvány tábla jelezte (ez mára eltűnt). Vályi András országleírásában még idézi a "külső kapu felett" akkor még látható 1562-es (vagy 1561-es) feliratot: "Magnificus Dominus Cristophorus Ország de Gut Co. Neugrad, ас S. Rom. Caes. Mttis. Pincerna (Nagyméltóságú Úr Guthi Országh Kristóf Nógrádi Főispán és a Szent Császár Őfelségének Pohárnoka. 156(1 vagy 2)".

Országh Kristóf fiú örökös nélküli halála után (1567. október 19., Csejte) Sirok visszakerült királyi birtokba. Országh Kristóf huga Borbála és férje, Enyingi Török Ferenc 18000 forintért megvásárolták a királytól. Nekik is csak leányuk volt, ő és férje, Nyári Pál örökölték a várat. 1588-ban a Kamara vizsgálata szerint rossz állapotban volt a vár. A vár őrségét a király fizette, és az egri vár kapitányának voltak alárendelve.

1596-ban Eger eleste és a vesztes mezőkeresztesi csata után a törökök Sirok felé indultak. Kátay Benedek és Helmeczy János az őrséggel elmenekültek, így az oszmánok kardcsapás nélkül foglalták el a várat. Török neve Siroka lett.

Sirok török őrségéről két zsoldlajtrom maradt fenn, ezek szerint mintegy 120 oszmán kapott zsoldot. Lovasság nem állomásozott a várban. Egy 1630-as török levéltári adat szerint 20 siroki muzulmán katona esett a magyar portyázók fogságába.

1644-ben a vár javítására a gyöngyösi lakosságot akarták igénybe venni, de ez már 1634-ben megtiltotta Ibrahim budai pasa. Valószínű, hogy a siroki vármunkára is csak a Tárnától keletre fekvő falvak népét vehették igénybe, akárcsak Eger esetében.

1687. július második felében mintegy 10—12000 főnyi német és magyar katonaság vont ostromgyűrűt Eger köré. A magyar csapatok vezére Koháry István bányavárosi főkapitány volt, akinek a parancsa úgy szólt, hogy "Eger blokádjával egy időben a három erősséget: Sirok, Cserépvár és Szarvaskő várát az Eger körülzárására rendelt erők segítségével meg kell szállni és el kell foglalni." Sirok várát d'Herbeville tábornagy kétnapi lövetés után hódoltatta meg október 22-én. Az Szepesi Kamara által ekkor felvett inventárium szerint az erősségben 6 kőből épült régi szoba volt, két kőboltozat, egyikben 31 db szakállas puska, a felső várban két pince, 200 hordó bor, továbbá 4 db kisebb ágyú, puskapor, 312 ágyúgolyó, 1 kézimalom, 12 hordó méz, az alsó várban kút, 13 kétszintes faház, 2 kőistálló, 1 fából épült istálló, a vár mellett gyümölcsös, a völgyben halastó és malom.

Sirok vára mint új szerzemény kincstári kezelésbe került, majd 1690 körül Scipio Bagni márki vásárolta meg a hozzá tartozó, ugyancsak újszerzeményi területnek minősített uradalommal együtt. Az 1693. évi összeírás szerint a márkinak a várbirtokból származó jövedelme évi 2400 Ft volt, taksája pedig 264 Ft. Ebből a jövedelemből rendbehozatta a várat és 20 hajdút fogadott az őrzésére. A korábbi birtokos Nyári család pert indított a várért és uradalomért. Az első tárgyalás Bécsben volt 1703-ban, majd a Rákóczi-szabadságharc alatt szünetelt. A harcokban Siroknak nem volt szerepe, a 100 főnyi kuruc őrség Orczy István nyomására 1709-ben átadta a várat a császáriaknak. Végül a peres felek 1711-ben a felek megegyeztek, a vár visszakerült a Nyáry örökösök: a Haller, Brudern és Orczy családok birtokába. 1713-ban a vár védműveit megrongálták, ezután a vár lassan rommá lett. A Nyáry örökösöktől 1842-ben gróf Károlyi György vette meg, és a rom a család tulajdonában maradt 1945-ig.

A vár régészeti feltárását 1965-72 között Kovács Béla kezdte meg, a kutatást 2003-ban Fülöp András folytatta. 2010-12-ben ásatás és falkutatás történt a várban, amely az építéstörténetet is pontosította.

A felsővár kiépítése két szakaszra osztható: a 13-14-ik században épült a felsővár keleti része, a nyugati rész a plató sziklapereméig a 14. században épült hozzá. A felsővár megközelítése a mostani alsóvárból nyíló, sziklába vágott - az ásatás során kitisztított - járaton keresztül történt, amelyben kőbe vágott lépcsőfokok vezetnek fel, és egy ajtó nyomai is megfigyelhetők. Az alsóvár sziklába vésett gyalogpaujának tömbje is az első építési szakaszra tehető. A harmadik építési szakasz az 1561/62-ben befejezett alsóvár volt. A török korban egy u.n. palánk is épült, amely északról övezte az alsóvárat. Ennek említése az 1687-es inventáriumban is szerepel. A várfalhoz faszerkezetű kis házak támaszkodtak.

Sirok (Civertan)

Sirok (Civertan)

Sirok (Civertan)

Források: Gerő László: Várépítészetünk; Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon; Héczey Markó Ágnes–Fülöp András: Arx Syrok. Vár a Tarna-folyó fölött; Fülöp András - Héczey-Markó Ágnes: Régészeti ásatás és falkutatás a siroki várban (2010-2012); Kiszelyné Tóth Anett: Guthi Országh Kristóf és legkedvesebb vára, Sirok; Fülöp András: Adatok a siroki vár építéstörténetéhez; Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Havassy Péter: Heves Megye középkori tisztségviselői; Varga J. János: A siroki vár végnapjai; Sugár István: A török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon;

A légifotókat a Civertan grafikai stúdió bocsátotta rendelkezésünkre.

Hol található

A vár alatti parkolóból kb. 15perc séta a vár.

Szélesség: N - 47°56'20.5"
Hosszúság: E - 20°11'45.3"

Sirok a turistautak.hu térképen