Szentmárton (Szenteskirály)

Szentmárton (Szenteskirály)

Szentmártontól (románul Sânmartin, németül Sanktmartin) északra, a lecsapolt Bugyér mocsaraiból emelkedik ki az egykori erődítmény halma. Oklevelek nem említik, a mérete és alakja szerint egy Árpád-kori vár lehetett. A 3. katonai felmérés térképe Delau siri néven jelöli (galéria).

Az ovális várhely erősen bolygatott, épület nyoma nem látható. A védett terület 15,5 x 18,5 méter átmérőjű, ezt egy mára már feltöltődött 10-12 méter széles árok vette körbe.

Márki Sándor az egykori Zaránd vármegyei várakat bemutató írásában szerepel a földvár: "A vármegye legéjszaknyugatibb része teljesen nyitva állott. — A mostani malom-csatorna s a Traján-út balpartján halmok sorakoztak egymás mellé. Simánd és Sikló közt az oklevelekben 500 év óta emlegetett Szenteskirály dombján némi erősítés nyoma látszik; tőle délre 7, éjszakra a Bugyér mentén pedig 8 apró földvárat ismernek a lakosok."


Források: Márki Sándor: Arad középkori hadtörténelme - A zarándi várak (Hadtört. Közl. 1890); Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996); Forrás: Karczag Ákos - Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012; A légi fotókat Keserű László (varak.hu) készítette;

Megközelítése

Szentmártont (317211, Sânmartin) Székudvar felé elhagyva a 703B úton a két település között az úttól kb. 50-100 méterre, egy legelőn látható az egykori földvár dombja.

Szélesség: N - 46°26'33.4"
Hosszúság: E - 21°21'58.8"

30 Km-en belüli műemlékek (légvonalban)