Fehérvárcsurgó Károlyi-kastély

Fehérvárcsurgó neve eredetileg Csurgó volt, melyet az 1898. évi IV. törvénycikk alapján változtattak a maira, de már három esztendővel korábban FejérvárCsurgó néven szerepelt az országos helységnévtárban. Az itteni birtokokat 1834-ben Perényi Imre zálogosította el Károlyi György grófnak 380.000 pengőforintért, aki 1853-ban meg is vásárolta azokat. György gróf annak a Károlyi Sándornak volt a leszármazottja, aki II. Rákóczi Ferenc hadvezéreként a szabasdágharc bukásakor megkötötte a szatmári békét 1711-ben. 

A fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyt György gróf (1802-1877) építtette a korábbi úrilak felhasználásával 1844-49-ben. A tervezője Heinrich Koch neves bécsi építész volt, akinek megbízottjaként az ifjú Ybl Miklós is közreműködött.  A felépülő kastély előképe egyrészt a gróf klasszicista stílusú pesti palotája volt, másrészt a cour d’honneur-ös és sarokpavilonos kialakításával a közeli csákvári Esterházy-kastély. Az U alakú, kétszintes épület még a késő klasszicista formát követte, de már megjelennek a romantikus elemek is, mint az akkor még pártázatos neogótikus óratorony és a fémvázas veranda, melynek felső részét dús ornamentikájú betétek töltik ki. A főépület közepén ekkor még négy dór oszlopon nyugvó erkély volt, felette a főpárkány attikáján címerplasztikával díszes, lapos háromszögű oromzat helyezkedett el (* lásd Rohbock metszete).

György gróf Széchenyi István ezredtársa és barátja volt, részt vett a reformkori a mérsékelt ellenzék munkájában, ezért a szabadságharc bukása után 1849-ben rövid időre le is fogták a csurgói kastélyában. Az elkészült kastélyt Ludwig Rohbock 1857-ben lerajzolta (galéria). 

A Vasárnapi újság 1858. évi 15. számában írtak a kastélyról: "A csurgói kastély a hasonnevű helység bal végén, emelkedettebb domb tetején áll, szabad és nyilt kilátással az egész völgyre. Az épitése 1844-ben kezdődött, a hires Koch építész vezetése alatt, kinek fényes tehetségét tanúsítja az országban páratlan kényelmű gróf Károlyi palota is Pesten, melly szintén Koch terve után alakíttatott át. A stíl határozatlan. Az uralkodó stílek közöl mind az, mi a szép ízlést és kényelmet előtünteti, a legfinomabb tapintattal ugy van egyesítve, összeolvasztva, hogy e kastély ellen maga az irigység sem emelhet vádat. A családi kényelemre száznál több szoba áll rendelkezésre, a salonok meglepő csint és elegantiát lehelnek, mellyekben az értékes czikkek gazdagsága legkevesebbé sem sérti a mezei élet idylli fogalmát. A tizenhatölnyi magas torony alatt gyönyörű udvari kápolna van, festett ablakaival s szép oltárképével, mig az épület déli részén a páratlan nagyságú és szépségű veranda Spanyolországba varázsolja a képzeletet. E veranda valódi remekmű, gyöngye az egész kastélynak. A karcsú bronzoszlopokon nyugvó mennyezet alól az egész völgy képe feltűnik előttünk. Fehérvár tornyai, a Vértes-hegyek, a Bakonyi erdőségek, a dús mezők, virágos rétek; a kastélykert pompás facsoportozatai; a halastó csillogó tükre hintázó hattyúival és rengő csónakjaival, s végre az egész kert a hazai és külföldi Flóra egész illatos tengerével . . . A csurgói kastély igazi urilak, méltó Károlyi gróf ízléséhez, méltó a nemzeti műveltséghez."

Károlyi György halála után fiai,  Gyula, Viktor, Tibor és István 1878-ban felosztották a két esztendővel korábban hitbizománnyá alakított hagyatékot. A csurgói uradalmat a másodszülött, gróf Károlyi Viktor (1839-1888) kapta, azonban fiúörökösök hiányában az elsőszülött fiú, gróf Károlyi Gyula (1837-1890) kezelésébe került. Az ő halála után fia, gróf Károlyi József (1884-1934) lett Csurgó és a kastély ura, aki külföldi utazásairól hazatérve 1909-ben vette át a birtok irányítását. Ő 1910 és 1912 között a kastélyt átépíttette és modernizálta. Az óratorony tetejéről a pártázatot a felső résszel együtt eltávolították, a főépület közepi négy dór oszlopon nyugvó erkélyt és a homlokzati részt  ívesen előredomborodó, az első emeletén oszlopokkal tagolt középrészre cserélték. Hein János terve nyomán a parkot is átalakították. A díszudvarban hímzéses partert ültettek, középre ovális medencében oroszlános díszkút állítottak, és a veranda előtt kőbalusztrádos partert alakítottak ki.

A kastélyt a családnak 1944-ben el kellett hagynia. 1944 őszén a kastélyt a német Totenkopf SS páncéloshadosztály parancsnoksága vette birtokba, majd a visszavonulásukkor a kastélyból bútorokat, szőnyegeket és edényeket vittek el.  A világháború befejeztével 1945 nyarán a magyar honvédség szállta meg a kastélyt és egy jelentés szerint "... a honvédség tagjai nem kímélik az ottani kastély berendezéseit".  A kastélyt államosították, 1946-tól a Fővárosi Gázművek üdülőjeként működött, majd 1949-ben görög gyerekek menekültotthonának jelölték ki.  A kastély épületében 1955-ig az Antifasiszta Menekültek Országos Egyesületének (AMEK) otthona volt. 1955-től működött mint nevelőotthon 1979-ig. 

1980-ban kezdődtek meg az állagmegóvási munkafolyamatok, és 2007-ig helyreállították a két pavilont és két szárnyat, majd 2011-ben a főépület is átadásra került. A munkálatokban a Franciaországban élő Károlyi György az általa alapított Károlyi József alapítvánnyal részt vett. A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély turisztikai fejlesztéséről itt olvashat többet.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor