Kövi település (szlovákul Kameňany, a 16. századtól jelenik meg) első említése IV. Béla király okleveléből ismert, melyben az Ákos nembéli Bebekek őseinek, Detrének és Fülöpnek ("Philippus et Detricus comites") adományozta, miután kivette a gömöri vár birtokai közül ("Ac etiam duas villas Kevy et Lincha, a castro Gumuriensi exemtas, ipsis et ipsorum heredibus contulimus perpetuo possidendas;"). Egy 1273-as oklevél szerint Kövi ("terram nostram Koy") birtokosa egyedül Detre volt, aki külföldi telepeseket, u.n. hospeseket telepített a birtokaira templom építési és szabad papválasztási joggal. Valószínűleg a Gömörrákos határában álló Kövi vár építésénel megkezdése is Detréhez köthető (ezt később Rákos várának is nevezték "Kwy alio nomine Rákos"). 1318-ban és 1320-ban Detre unokái megosztoznak a birtokaikon. Kövit János és Péter kapták (Csetneki ág).
Kövi templomát eredetileg Szent László tiszteletére szentelték, és valószínűleg egy korábbi, román stílusú templom helyére építették a 13. század közepe után a település központjában. Lehetséges, hogy az 1273-as telepítési oklevélhez köthető az újjáépítés, mivel a beáramló új népességnek már kicsi volt a korábbi templom. A létrejött új temlomépület egyhajós, félköríves szentéllyel és a szentély északi oldalán sekrestyével. A korábbi templomról azt feltételezték, hogy rotunda volt, amelyből lett a 13. században a szentély és később épült hozzá templom hajója, de ezt a kutatások mára megcáfolták. Érdekes részlet a templom hajójának északi oldalán található, mára befalazott állapotában látható koragótikus bélletes kapuzat.
A pápai tizedjegyzék 1332 és 1337 között megemlíti a templom papját Pétert, aki 2 márka jövedelméből 12 groschent fizetett. A 14. század második felében a templomot gótikus freskókkal díszítették, amelynek megrendelője János lehetett, miután hazajött I. Lajos nápolyi hadjáratából. 1357-58-ban János halála után a rokonság pereskedni kezdett a birtokaiért. A 15. század első felében újabb freskókkal díszítették a Bebekek megrendelésére.
Kövit 1555-ben a török felégette, teljesen elpuszult és puszta 1566-ban is. Ez valószínűleg a templomot is érintette. 1594-ben az evangélikusoké lett, akis saját igényeik szerint alakították át. 1603-ban a déli bejárat elé téglatornyot építettek fa felépítménnyel, és a hajó lapos famennyezetét dongaboltozatra cserélték, és lejjebb hozták a mennyezetet is. Erről árulkodnak a mostohán a padlástérben fennmaradt falképek, melyeket szerencsére csak bevakoltak és nem vertek le. Az ablaknyílások átépítése is ebben a korban történt.
1785-ben a temlom a hajó belsejében karzatot építettek, és ekkor készült az orgona is Franz Eduard Petznik tiszolci műhelyében. Az 1800-as évek elején épült a templom mellett álló nagyméretű harangtorony. A 19. században készült a klasszicista oltár Czauczik József festményével (Jézus az angyalokkal) és a baldachinos szószék.
1866-ban a Vasárnapi újságban rajzzal illusztrált (galéria) cikk jelent meg a templomról: "...Gömörvármegyének kellő közepén, Rima-Szombattól észak-keletre két, Jolsvától dél-nyugotram egy mérföldnyire, a ratkói járásban, odvas, termékeny talajjal betakart,lassudan emelkedő,itt-ott megszakasztott, kisebb nagyobb mészdombok közt terjed el a kies Kövi helység, mely négy csinos egyenes utczájával, 312 tágas házzal, melyek szép gyümölcskertekből nyájasan kandikálva üdvözlik az utazót. Egy régi tornyos és kőfallal bekerített ódon templommal s mintegy 1800 értelmes s élelmes lakossal birván, akár mezővárosnak is beillenék. ... Kövi helység ódon templomát erős kőfal keriti be, melybe a buzgó evang. hivek, kiknek az sajátja, ujabb időkben, órával és harangokkal ellátott tornyot emeltek."
1952-ben, majd az 1970-es évek második felében restaurálási felmérést végeztek a freskódíszek azonosítására. 2011-ben megkezdődött a templom felújítása, amelynek során további értékes freskókat fedeztek fel. Az egyik legkiemelkedőbb motívum Szent Anna harmadmagával (Mettercia) ábrázolása az északi falon és a szentélyben Szent László, Szent István és Szent Imre képei. A templom freskóiról bővebben itt olvashat: https://www.gotickefresky.sk/hu/kamenany/.
Cikk szerzője: Szöllősi Gábor
Források: Fejér, Georgius: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Tomi IV. Vol. 1. (Budae, 1829.) ; Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. IV. 1272–1290. (Pest, 1862.); Ila Bálint: Gömör megye II. (1944); Monika Tihányiová: Dejiny Kamenian s dôrazom na ev. a. v. kostol (2016);
A település közepén található a kőfallal körülvett templom. Telefonhívásra a megjelölt időpontok között kinyitják.
Szélesség: N - 48°34'37.1"
Hosszúság: E - 20°11'29.1"
