Süvéte erődített templom

Süvéte település (szlovákul Šivetice) első említése 1262-ből, István ifjabb király okleveléből ismert "Sueta" alakban. Ebben Zách nembéli  ("de genere Zaah") Jób pécsi püspöknek és testvérének ítéli a földeket az Ákos nembéliekkel szemben. Ezt 1334-ben I. Károly átírja, megjegyezve, hogy az átkozott emlékű Zaah fia Feliciántól elvéve Celen fia Sándor fia: János magisternek, Erzsébet királyné al-asztalnokmesterének adta. A település a jolsvai uradalom része volt, majd a 15. századtól Murány várához tartozott.

A süvétei rotunda a Jeruzsálemi Szent Sír-templom mintájára épült téglából. Építési ideje a 13. század második negyedére tehető, valószínűleg 1240 körül építtette az itt birtokos Zách família. A körtemplom átmérője 11,1 méter, ami a legnagyobb a Kárpát-medencében. A hatalmas méretű téglából épített rotunda kívülről teljesen kör alaprajzú, falát csak lapos lizénák tagolják. Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelték, és a templom falát 1270 körül a szent életének részleteit bemutató román stílusú freskókkal díszítették. Megrendelője a Zách família lehetett, amivel ki akarták hangsúlyozni a birtok perek miatt, hogy ők az itteni birtokosok. Érdekesség 13. századi a falképek esetében, hogy a festő Szent Margit legendájának elején megfestette a rotundát is az akkori állapotában: zsindelytetővel és egy  kisméretű, kör alaprajzú, ablaknyílásokkal ellátott falazott toronnyal (galéria).

 A 14. század folyamán a templom felső terét egy hajóra és szentélyre osztották egy monumentális félköríves diadalívvel.  Erre azért volt szükség, mert eredetileg a hajó boltozatán ült a tetőszerkezet, melynek tetején a kis tornyocska állt. Ennek nyomása okozhatta a 14. század második felében a boltozat beszakadását. A helyreállítás más minőségű és méretű téglákkal történt, mint amilyenekből az eredeti épület készült.  Az eredeti, 13. századi Szent Margit legendáját bemutató román kori falképeket gótikus freskókkal fedték, melyek témájaként a korai tematikát választották, mely kiegészült a Passió egyes jeleneteivel. 

A 16. században a templomot lőréses kőfallal vették körbe, részben a török veszély miatt, részben a Murányért vívott küzdelmek miatt.  A sekrestye is ebben az időben épült. A gömöri templomokhoz hasonlóan a süvetei rotunda is a 17. században az evangélikus egyház kezébe került. A 18. században a templomot részlegesen barokk stílusban átépítették és  lőréses védőfalhoz egy nagyméretű kaputornyot emeltek 1750-ben, amely harangtoronyként is szolgált. 1792-ben a nyugati falán bejáratot nyitottak, amely előtt kis előteret is építettek. Ezzel egyidőben a déli, bélletes bejáratot befalazták. A templom freskói 1811-ben egy tűzvészben megrongálódtak.

A Műemlékek Országos Bizottságának 1906-os közleményei között ez olvasható a templomról: "Megvizsgáltatott a süvetei (Gömör m.) rom. kath. templom, kerek alaprajzú, eredetileg román épület, mely a XV. és XVIII. században részben átalakíttatott. Belsejében fönnmaradt két falképsorozat — az egyik román stílusú, a másik a XV. századból való — melyek kifejtésével és lemásolásával Gróh István tanár megbízatott."  1911-ben Gróh két rétegben is falképeket tárt fel a rotunda szentélyében. 1936-ban P. J. Kren festő a felső gótikus réteget eltávolította a román kori falfreskók megmentése és megóvása érdekében. 1976-ban  ismét jelentős gótikus festmények kerültek elő J. Jozefík és M. Togner kutatásai során. Jelenleg részben feltárt falképek a monumentális Krisztus Keresztrefeszítése ábrázolás, Szent Mihály arkangyal lelkeket mérlegelő alakja, egy Pieta jelenet, valamint Krisztus alakja két angyal alakkal. A templom freskóinak leírását itt olvashatja el: https://www.gotickefresky.sk/hu/sivetice/

"Az utóbbi években a rotunda fokozatosan visszanyerte eredeti, román kori formáját és lassan megszabadult a későbbi átépítésektől és hozzáépítésektől. A barokk kori vakolat eltávolítása után a homlokzat tetőzet alatti félkörívekhez csatlakozó pillérei is előkerültek, valamint rekonstruálták az eredeti román ablaknyílásokat is. Eltávolították a másodlagosan kialakított nyugati bejáratot és megnyitották a román kori portállal ellátott eredeti déli bejáratot is, mely restaurálásra vár." A süvétei rotunda a Gótikus út részeként látogatható.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor