Somlószőlős Plébániatemplom

Somlószőlős Plébániatemplom

Szent Mihály templom

A borairól is híres Somló-hegy északnyugati lábánál található Somlószőlős. A falu első említése 1184-ből ismert: ekkor egy része a tihanyi apátságé volt. Az apátság birtokait 1211-ben összeírták, ebben a Bakonyon túli Szőlős lakóit lovas fegyveres szolgálatra kötelezetteknek írják. Ez a településrész azonban a 14. századra már elnéptelenedett. A másik rész a királyi birtoktest része volt, ekkor Udvarnokszőlősnek, majd Nagyszőlősnek hívták. Ezt a 14. század második felétől a Zádorvárat és Vázsonykőt is felépítő Vezsenyiek birtokolták. A falut a család kihaltával 1473-ban Vázsonykő várával együtt Kinizsi Pál kapta meg (1479-ben a közeli Somló várát is), majd az özvegye, Magyar Benigna kezével Horváth Márk és a családja. 1649-ben a Horváthok is kihaltak és Zichy István győri vicegenerális kapta meg.

A templom a királyi udvarnokok falujában a 12. század végén vagy a 13. század elején épülhetett román stílusban. Ez a templom a mainak a nyugati része volt, még félköríves szentéllyel. A később befalazott kapuja az Agnus Dei domborművel ma is látható.

A templomot a 13. század végén kétszeresére hosszabbították. A falakon megtalált felszentelési keresztek mindenképpen még a késő Árpád-korra utalnak. Elbontották a szentélyt és új, sokszögű szentélyt kapott. Ekkor épült a nyugati oldalon a torony is. A templomot a 14. századtól kőfal vette körbe, ami ma már nem látható. A templomban talált, a Szent György legendát ábrázoló 14. századi falképek már a Vezsenyiek birtoklása alatt készülhettek. Ezeknek a freskóknak a formavilága Anjou-kori.

A templom plébánosát, Antal esperest 1376-ban említi forrás. Ezek szerint esperesi székhely volt, ami a település nagyságára is utal. Szent György titulusát 1469-ből ismerjük.

A templomot az 1530-40-es évektől a lutheránusok használták. A török háborúkban a falut többször is kirabolták és felgyújtották a török/tatár csapatok, ami a templomot is érintette. A falképeken láthatók voltak égés nyomok és a templom egy ideig tető nélkül is állhatott. A falu mégsem néptelenedett el, és 1689-ben a győri kanonok a templomot épen, de nagyon rossz állapotban találta. Ekkor Szabó György luteránus prédikátor vezetésével az evangélikusok használták. A leírás szerint a Szent György tiszteletére emelt templom boltozott szentélyével, síkmennyezetes hajójával, falazott oltárával, kőből épített tornyával a mai képet idézte. Kórusa teljesen elpusztult, kőből emelt szószék volt benne. A körülötte levő temetőt kőfal övezte.

A Zichyek 1724-ben újjászervezték a falu katolikus plébániáját, az ősi templomot visszavették az evangélikusoktól. 1725-ben a számlák szerint újjáépítették a templomot, amelyet Szent Mihály tiszteletére szenteltek fel. A szentély népies, tulipános-virágos festése is ekkor készülhetett.

1764-ben a templom ismét rossz állapotban volt, ekkor Horváth János nagyszőlősi plébános lerongyolódott temploma érdekében kérte Zichy István gróf támogatását. A templomot kijavították és 1771-ben is helyreállítás törént.

A nagyvázsonyi Zichyektől származó Zichy-Ferraris család építtette 1877-ben a déli oldalon a neogót kriptát, ugyanekkor kívül-belül újravakolták a templomot, és kifestették. 1882-ben befalazták a középkori ablakokat és új, gótikus formájúakat vágtak a falba. 1887-ben csaposgerenda födém készült, 1900-ban bontották le a 18. századi sekrestye boltozatát, egyidejűleg külső támpilléreket falaztak a hajó falaihoz. 1912-ben leszedték a tető fazsindely fedését, és azt hornyolt cseréppel cserélték ki. Végül 1946-ban háborús sérüléseiből állították helyre a templomot, ekkor a toronyra új sisak került.

1965-ben a jellegtelen templom északi oldalán álló sekrestye tetőzete váratlanul összedőlt, beszakította a mennyezetet és magával rántotta a félnyeregtetős toldaléképítmény oromfalait is. Az ezután bekövetketzett felújítás során kerültek elő a templom román és koragótikus részei, falképei. A templomot sürgősen műemlékké sorolták át. A mai formáját az 1969-71-es OMF helyreállításal nyerte el.

A templom faliképei

A templom északi falán nagyobb felületen, a déli falán töredékesen a Szent György legenda 14. századi ábrázolásai láthatók. A diadalíven szintén a 14. századból származó női ábrázolás került elő. Ezeknek a képeknek a formavilága az Anjou-kort idézi, készítőjük itáliai iskolázottsága tetten érhető. Megrendelőjük talán Vezsenyi László lehetett, aki Mária királynő és Zsigmond király belső köréhez tartozott. A szentélyben a délkeleti ablaknál 15. századi freskó került elő: két angyal tart egy fedeles ostyatartót. A templom freskóit a 16. században az evangélikusok lemeszelték.

Források: Koppány Tibor: A somlószőlősi r.k. templom helyreállítása;

Hol található

Parkolni a templom mellett lehet. Bejutás: az önkormányzat megadja a hölgy telefonszámát, akinél a kulcs van.

Szélesség: N - 47°10'12.0"
Hosszúság: E - 17°21'44.9"