Pécsvárad: Mindenszentek-kápolna

Pécsvárad már az ősidők óta lakott hely volt, az őskorban a lengyeli kultúra népei laktak itt, az ókorban a római jelenlétre a feltárt római villák a bizonyítékok.

A templom feltételezhetően az 1050-es években épült, építésének kezdeményezője Aba Sámuel király fia, Domoszló herceg volt a hagyomány szerint. Domoszló herceg adományaként adta az apátságnak Marton és Fegyvernek falvakat, és a Mindszentek templom falai között temették el. Később, mikor a monostor templomának belső kiképzése, díszítése előrehaladt, oltárai elkészültek, Domoszló holttestét ide vitték át és a Szentháromság oltára előtt helyezték el végső nyughelyére, valószínűleg még a XI. században. Ez az esemény is világosan mutatja a Mindenszentek ideiglenes monostortemplom voltát. A monostorban történt templomépítkezések előrehaladtával a Mindenszentek kápolnája jelentősen aláhanyatlott, életének első korszaka befejeződött. Amikor a XII. század második felében a vendégnépek benépesítik az addig lakatlan hegyfokot s annak oldalas részeit, a Mindenszentek templomát szemelte ki az apátság az új települések plébániatemplomául. A jelek szerint ekkor lebontás vagy átépítés során átalakították, eltüntetve az első falakat, melyekről 1158-ban értesülünk. Az új feladat tartós, díszes külsőt kívánt. Bár az 1815. évi átalakítás sajnálatos módon eltüntette a templom középkori eredetű maradványait, Szőnyi Ottó felismerte a szentély XII. századi részleteit.

Egy hospes per okirata 1259-ben a Mindenszentekkel szemben Gergely pap házát említi (galéria , térkép). 1333-ban készült pápai tizedjegyzékben szintén szerepel a Mindenszentek templom.

A török megszállás éveit viszonylag épségben vészelte át. A barokk tornyot 1730-as években toldották az épülethez, kivitelezője Konrad Zinzendorf kölni érsek volt. A Mindenszentek egyház a helybeli németek parókiájaként szolgált 1918-ig, azóta a temető kápolnája.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor