Egervár templom
.

Egervár templom

A templom rövid története

Kapcsolódó tartalmak:

Egervári várkastély

Egervár vára 1277 előtt a Geregye nemzetségbelieké volt (az Egerváriak ősei), akik IV.László elleni lázadásukkor veszítették el... tovább »

Egervár központjában az útkereszteződés fölé magasodó halmon áll Délnyugat-Dunántúl legnagyobb késő gótikus téglatemploma.

A Szt. Ferenc követőinek közösségeit 1210 és 1223 között szervezték renddé. Rendkívüli gyorsasággal terjedtek el Európában, így Magyarországon is, ahol már 1229-ben megjelentek, és rövid idő múlva már önálló rendtartományt alkottak.

Az egervári ferences kolostort Egervári László horvát bán, majd tárnokmester alapította. A pontos évet nem tudjuk, csupán azt, hogy 1489—90-ben kezdődhetett építése. 1493-ban egy ötvös, 1494-ben pedig üvegfestő dolgozik a templomon, amelynek építése ekkorra már igen előrehaladott állapotban lehetett. Mindenesetre 1496-ra már készen kellett, hogy álljon a Boldogságos Szűz tiszteletére emelt kolostor temploma, hiszen az alapítót ide temették el.

Maga a kolostor azonban még nincs befejezve, építéséről adatok szólnak 1498-ból is. 1516-tól tudunk működéséről. Ekkor a kolostorban él az építkezést befejező Egervári Bereck tinnini (Knin) püspök is. Működése 1554-ig az új kegyurak, a Kanizsaiak, majd a Nádasdyak alatt is folyamatos. Az obszervánsok kisebb kolostorai közé tartozott. 1535-ös adat szerint tizenegyen lakták. A kolostor pusztulása az 1560-as évek elejére tehető, amikor a Nádasdyak protestáns hitre térnek.

A templom azonban továbbra is fennmarad, és egy ideig protestáns templomként működik. A 17. században, valószínűleg az 1664-es hadjárat idején a törökök felgyújtják, a gótikus hálóboltozata is beszakad.

17. század végétől Széchenyi birtok. Ekkor ideiglenesen helyreállítják, már mint katolikus templomot. 1698-ban már használható állapotban van.

A templom helyreállítása, illetőleg barokk stílusban történt átépítése Széchenyi Ignác nevéhez fűződik 1749 és 1757 között. A templomot újraboltozták, ablakait, homlokzatát átépítették, barokk berendezést kapott. Űjraszentelése után titulusa is megváltozott Alexandriai Szent Katalinra.

Kisebb átalakításra került sor a templom leégése következtében 1918 és 1924 között, majd 1970-ben Dragonits Tamás tervei alapján külső részeit, — a főhomlokzat kivételével — gótikus stílusban helyreállították. Az északi oldalán állt egykori kolostor alapfalainak nagy részét az iskola építésekor elpusztították.

Források: Vándor László: A ferencesek középkori építészeti emlékei Zala megyében; Lővei Pál: Középkori sírkövek a történeti Zala megye területén;

Hol található

A templom Egervár közepén, a Zalaegeszeget Vasvárral összekötő 74-es országút mellett emelkedő dombocskán áll.