Avasi templomrom (Csonka torony)

A területet a 12. század elején királyi birtokként kapta az Atyusz nemzetség. Egyes részei a zalai várhoz tartoztak. 1260-ban a pannonhalmi bencések kapják meg IV. Bélától Szigligetet, hogy a hegyen várat építsenek. Ekkor a falu is a felépült szigligeti vár tartozéka lett. A vár felépítése után a 14-15 században a régi község elnéptelenedett és lakosai a Várhegy alatti részre költöztek, amit egy 1420-as határjáró oklevél Újfaluként említ. Ez lehet a mai Szigliget.

Az egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom a 13. század közepén épülhetett - talán még a tatárjárás előtt - egy római épület romjaira. Szentélye délkeleti tájolású. Építtetője vagy az Atyusz nemzetség, vagy a pannonhalmi apát lehetett. A század második felében épült hozzá a kősisakos, kora gótikus elemeket tartalmazó torony. Négyzetes földszintje felett nyolcszög alaprajzú felsőrész emelkedik. Még a 14-15. század fordulójáig megtörtént a templom bővítése ossáriummal és sekrestyével. A templom bejárata a hajó nyugati hosszoldalán volt.

Az 1420-as határjáró oklevél szerint a falunak már nincsenek lakói. Ebben említik az elhagyott faluban álló a Mindenszentek tiszteletére épített templomot. A templom 1550-ben a faluval együtt már romos volt. Az elnéptelenedett falu templomát a török kiűzése után sem állították helyre. Köveit a falu házainak építéséhez hordták el. 1958-59-ben az OMF feltáratta és kisebb kiegészítésekkel helyreállíttatta. Régésze Kozák Károly, építészei Sedlmayr János és Koppány Tibor voltak.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor