Krivádia: Perényi-torony

A krivádiai (románul Crivadia ) Perényi-torony a Hátszegi és Petrozsény medencék között fekvő szorosnál helyezkedik, a falutól délre húzódó magaslaton, egy kiváló stratégiai helyen. Zömök, 13 méter átmérőjű torony, amely kimondottan hadi célokat szolgált a tűzfegyverek széleskörű elterjedése korában. Falvastagsága 2 m. Egyszintes építmény, lőrései a falura, illetve az útra tekintő oldalon sorakoznak. Felette védőfolyosó húzódott, és az egészet tető fedte.

A települést 1453-ban possessio Krywadia, 1498-ban Criuadia néven említik. 1537-ben János király oklevelében ismét Krywadiaként szerepel. Egyik oklevél sem szól a toronyról.

1894-ben Szinte Gábor írta le a tornyot és rajzot is közölt hozzá (galéria): "Az eröd fala kívül sima, még a vakolat jó részén le sem hullott s csak a felsőn szélen bomladozik, így az egykor sima falkorona, ma rovátkosnak néz ki. Az építéskor használt állvány-gerendák üresen maradt helyei, - három sor kerek lyuk, - hét keskeny lőrés és egy magasan fekvő ajtónyílás tagolják a tiszta körben épült falat. Külső dísz, vagy bármiféle támfal, kiálló pillér, vagy párkány nem található fel rajta; csak a felső egyharmad részben, gyönge párkány gyanánt, inkább a faltechnika, mint a kiszögellés képez egy eszthétikailag jóleső övet, a sima, kerek falon. Belsejébe csak a déli oldalon, egyik lőrésen át, juthatunk, melyet a kíváncsi ember nagy erőfeszítéssel alakított át bejárattá, 190 cm. vastag falat 20 méter magasból bontva le a földszintig ... A déli és éjszaki oldalon 7 lőrés védi a szabadon járható területet, mig az északi és keleti oldalon csak fölöslegesek voltak. A lőrések egymástól szabálytalan távolságban úgy vannak elhelyezve, hogy 1-1,70 m. falközöket mértem le. ... A falkorona belső peremén vívó folyosó vonul körül 1 m. szélességben, 80 cm. magas mellvéddel, mely éppen elégséges arra, hogy az ide helyezett védőknek járást és menedéket biztosítson az alólról támadók ellen. A falkorona sima volt, rovátka nélkül és befelé kissé lejtős, a csapadék levezetésére. ... Az egész építési technika arra vall, hogy barbarok a régi korban nem építhették, ilyet csak a római legiok építettek rögtönözve egy-egy előre tolt positiojuk megszilárdítására.".

A római őrtorony elméletet már Halaváts Gyula elvetette 1910-ben; ő inkább Hunyadi Jánoshoz kötötte az építését. Az épület középkori eredetét a legutóbbi kutatások is igazolták. A krivádiai tornyot 1528-ban Perényi Péter erdélyi vajda építette azzal a szándékkal, hogy vámot szedjen a Havasalföld felől Hátszegbe érkezőktől. Ez viszont sértette a Hunyad megyei nemesek érdekeit. Közvetlenül az a Brandenburgi György volt a sértett fél, aki Corvin János özvegyének kezével az egykori Hunyadi birtokok tulajdonosaként a hátszegi vám birokosa is volt. 1529-ben Ferdinánd király úgy rendelkezett, hogy tilos a krivádiai várnál vámot szedni. Hogy ezt betartották e, arról nincs adat. Ferdinándnak nem terjedt ki a hatalma Erdélyre, az Szapolyai János király fennhatósága alatt maradt.  A torony további sorsára nincs adat, de valószínűleg a jó fekvésű épületet a későbbi századokban is használták őrhelyként és viszonylag épen vészelte át az évszázadokat.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor