Arany vára

A Dévától keletre, a Maros jobb partján található Arany birtokot Aran formában a pápai tizedjegyzék említi először. 1523-ban Szapolyai János erdélyi vajda birtokosztályt rendel el a néhai Aranyi István birtokaiban, többek között Arany birtokban ("Poss Arany") is. Nemesi udvarház első említése Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem adományozó okleveléből ismert: 1590. március 9-e előtt húsz falu részeit adományozta Macskási Ferencnek, köztük Aranyt és az ottani udvarházat. 1609-ben Erdélyi Borbála, Macskási Ferenc felesége – Hunyad, Arad, Kolozs és Zaránd vármegyei birtokait, valamint javait és jövedelmeit férjére, Kapy Andrásra hagyta; összesen 51 falu földjeiről volt szó.

Kapy András 1631-re a Maros mentének egyik legnagyobb birtokosa lett. 1612-ben megmentette Bethlen életét, ezért Báthory Gábor fejedelem börtönbe vetette. Amikor Bethlen Gábor 1613-ban erdélyi fejedelem lett, Kapy politikai pályája fellendült: 1614-ben Kolozs vármegye alispánja, 1620-ban a Fejedelmi Tanács tagja lett. Két évvel később magnificus címet kapott; ez a bárói ranghoz hasonlítható, személyre szóló, örökölhetetlen cím volt. Bethlen halála után Brandenburgi Katalin és I. Rákóczi György uralkodása idején is megőrizte kiváltságos helyzetét.

Arany várát ő építette az 1634. január 13-án kelt végrendeletében leírtak alapján: "Az aranyi erődöt én és az én költségemen építettem, minden bástyájával és vizesárkával, külső és belső kőfalakkal, és minden fellegvárhoz szükséges kellékkel, hogy minden nemes tisztességgel élhessen itt." A dokumentum arra is utal, hogy a vár korábbi építményeket foglalt magába (talán az 1590-ben említett udvarházat). 

Az aranyi várat fia, Kapy György örökölte. 1641. december 4-én I. Rákóczi György fejedelem Dévára érkezett ellenőrizni a váron valamint a kastélyon folyó munkákat, és előtte Aranyon ebédelt.  1667 májusában Thököly Istvánt látta vendégül több napon keresztül a rezidenciájában. Kapy II. Rákóczi György, majd később Kemény János híve volt, ezért Apaffi Mihály Déva várába záratta és ott is halt meg 1679-ben. Vele kihalt a család fiágon, Arany birtokot a lányai közül valószínűleg Anna örökölte, aki Macskási Boldizsárhoz ment feleségül, így visszalerült a Macskási családhoz és a rokonaikhoz Arany.

A vár pusztulásáról nincs adat. Több 18. századi útikönyvben megemlítik; 1760-ban  Anton Friedrich Büsching:  Arany vár – egy jól megerősített és gyönyörű vár éppen azon a vidéken ("Arany vár , ein wohlbefestigtes und schones Schloß in eben der Gegend."), 1779-ben Benczur József: Arany-Var – vagyis Arany Vára –, ez az elegáns kialakítású, jól megerősített erődítmény ugyanabban a térségben található, és több tulajdonos joghatósága alá tartozik ("Arany-Var , Arany Vára, arx probe munita, formae elegantis, in eodem tractu, plurium-dominorumiuribus adfcripta eft."). Benkő József 1780-ban már romokról ír: "Arany, románul Uroi, régi falu a Maros partján; egykor Aranyvárnak (vagyis latinul Auri arx) hívták, de már a vár köveiből és falaiból a méltóságos birtokosok új házat építettek és építenek a szomszéd falvakban." Farkas Sándor 1837-ben „néhány romot, kőfalmaradványokat és lőréseket” látott a sziklás hegy alatt.

1835 és 1840 között egy helyi lakos, Szabó István római fogadalmi oltárt talált a vár romjai között. Az azóta elveszett felirat szövegét Torma Károly másolta le. Torma a várfalak és bástyák omladékában itt-ott jól látható római építőanyagokról is beszámolt. 

A vár területén még nem volt régészeti kutatás, így csak a felszínen látható maradványok alapján lehet elképzelni. A vár a római kori hidat felvátó révet ellenőrizte. "A rezidencia alaprajza szabálytalan ötszög. Pontosan a délnyugati oldalon található két bástya azonosítható, amelyeket egy külső védőfolyosóval (Zwinger) erősítettek meg. A légifényképek és a digitális domborzatmodell alapján a korábbi ismert építészeti felmérés hiányos, ezért meg kell ismételni. Az északkeleti sarok földhalma alatt az úti oldalon álló két bástyához hasonló bástya körvonalai sejlenek fel. A kastély északnyugati oldalán található az egyetlen magasságában is fennmaradt falszakasz; erre egy házat építettek, és maga a fal nem mutat védelmi elemeket. Ez arra utalhat, hogy a védettebb területen a lakóhelyiségek kaptak helyet. Az ötszög délkeleti sarka kissé eltér a szabályos formától, a másik négy sarok azonban egy szabályos négyzetet rajzol ki. ... feltételezhető, hogy a négyzetes rész jelöli Kapy András 17. század eleji rezidenciáját, míg a délkeleti oldalon álló falak korábbiak lehetnek." (Cordea, 2020). Cordea feltételezését látszik alátámasztani a 18. század végi térkép katonai térkép részlete, amely homályosan egy négyzet alakú építményt ábrázol (galéria).

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor