s
-->
Malajesd

Malajesd

Malajesd várának története nagyrészt ismeretlen. A településtől pár száz méterre található várnak sem építésének ideje, sem építtetője nem ismert. A régészeti kutatás ad csak támpontokat, ezek szerint a vár  legalább három építési fázison ment keresztül. 

A Hátszegi-medence lakótornyainak előképe a hátszegi királyi vár lakótornya lehetett, építtetői a megerősödő helyi kenéz családok lehettek, Malajesdé talán a Szálláspatakiak (Popa Radu). Szálláspatakot (a későbbi Felsőszálláspatakot) 1404-ben kapták Zsigmond királytól, tehát a malajesdi vár központi tornya csak a 15. században épülhetett fel, amennyiben ők az építtetők. Malajesd birtok első említése V. László király 1453-ban kiadott okleveléből ismert. A birtok tulajdonosai általában a Szálláspataki Szerecsen család tagjai, de feltűnnek időnként a vingárti Geréb, Sztrigyszentgyörgyi és Árkai családok is. Lehetséges építtetőkként ők is felmerülnek.

A 4 szintes torony közel 12 méter magas, a bejárata a 3. szinten van. A 15. század közepén a tornyot lőréses, 73,5 méter kerületű, 1,5 méter vastag és hozzávetőleg 4,5 méter magas védőfolyosós kőfallal vették körül, melyet 6-9 támpillér is erősített. A  század végén a nyugati oldalon egy körülbelül 12 méteres szakasz leomlott, ezt már nem építették újjá, hanem a toronnyal kötötték össze a megmaradt falakat. 

1536-ban Malayesth / Malayesth néven szerepel azokban az oklevelekben, amelyekben a Szálláspataki Szerecsen család tagjai pereskednek egymással a birtoklásáért. Az oklevelek nem említik a várat.

 A 16. században négy bástyaszerű építménnyel egészítették ki a várfalat, hatékonyabbá téve a vár védelmét. Ezeket nem csak hadicélokra használták, hanem részben raktárként működtek, részben pedig laktak bennük. Az egyik torony maradványai között heves tűzvész nyomait fedezték fel a régészek. Az égési rétegből III. Zsigmond lengyel király 1624-ben kibocsátott ezüstpénze került elő, ami meghatározza a pusztulásának a nagyjábóli idejét.

A várat a közelmúltban feltárták, tornyát kiegészítették és befedték, a falakat megerősítették és gyilokjáróval látták el. Környezete rendezett, kellemes kirándulóhely.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor

Források:
DL (Q szekció) • Erdélyi országos kormányhatósági levéltárakból (F) • GYKOL, Cista comitatuum (Q 327) • 29500; https://www.castrumbene.hu/erdelyivarak/var/malajesd_index.html; Victor Eskenasy - Adrian Andrei Rusu: Cercetări arheologice la cetatea de la Mălăiești, Jud. Hunedoara / Recherches archéologiques a la citadelle de Mălăiești (dép. de Hunedoara); Adrian Andrei Rusu: Die Burgen des Hatzeger Distrikts im 15. Jahrhundert (Castrum Bene, 1990); Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei II. kötet. 1485–1556 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990); Popa Radu: La începuturile evului mediu Romanesc. (Ism.: Entz Géza) I–II (Századok, 1991); Dr. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában V.;
...
SEGÍTSE MUNKÁNKAT, LEGYEN RÉSZESE A KÖZÖS ÉRTÉKMENTÉSNEK!

A Várlexikon weboldal elkötelezetten dolgozik azon, hogy a Kárpát-medence elfeledett romjaitól a legismertebb erődítményekig mindent egy helyen mutasson be. Nemcsak leírásokkal és történeti háttérrel, hanem egyedülálló kép- és alaprajz-galériákkal is segítjük a kutatókat, túrázókat és a történelem szerelmeseit.

Ahhoz, hogy az oldal reklámmentes, naprakész és technikailag stabil maradhasson, az Ön segítségére is szükségünk van. Minden egyes adomány közvetlenül a kutatómunkát, a helyszíni dokumentációt és a webes felület fejlesztését támogatja.

Amennyiben megteheti, a Donably felületén támogathatja munkánkat:

Megközelítése

A vár előtti utcában kis parkoló, ott lehet belépőt venni a toronyba (ha éppen nyitva van). Onnan pár perces séta a vár. A vár területe szabadon látogatható.

Szélesség: N - 45°28'59.4"
Hosszúság: E - 22°56'50.8"

30 Km-en belüli műemlékek (légvonalban)