Malajesd
Malajesd várának története nagyrészt ismeretlen. A településtől pár száz méterre található várnak sem építésének ideje, sem építtetője nem ismert. A régészeti kutatás ad csak támpontokat, ezek szerint a vár legalább három építési fázison ment keresztül.
A Hátszegi-medence lakótornyainak előképe a hátszegi királyi vár lakótornya lehetett, építtetői a megerősödő helyi kenéz családok lehettek, Malajesdé talán a Szálláspatakiak (Popa Radu). Szálláspatakot (a későbbi Felsőszálláspatakot) 1404-ben kapták Zsigmond királytól, tehát a malajesdi vár központi tornya csak a 15. században épülhetett fel, amennyiben ők az építtetők. Malajesd birtok első említése V. László király 1453-ban kiadott okleveléből ismert. A birtok tulajdonosai általában a Szálláspataki Szerecsen család tagjai, de feltűnnek időnként a vingárti Geréb, Sztrigyszentgyörgyi és Árkai családok is. Lehetséges építtetőkként ők is felmerülnek.
A 4 szintes torony közel 12 méter magas, a bejárata a 3. szinten van. A 15. század közepén a tornyot lőréses, 73,5 méter kerületű, 1,5 méter vastag és hozzávetőleg 4,5 méter magas védőfolyosós kőfallal vették körül, melyet 6-9 támpillér is erősített. A század végén a nyugati oldalon egy körülbelül 12 méteres szakasz leomlott, ezt már nem építették újjá, hanem a toronnyal kötötték össze a megmaradt falakat.
1536-ban Malayesth / Malayesth néven szerepel azokban az oklevelekben, amelyekben a Szálláspataki Szerecsen család tagjai pereskednek egymással a birtoklásáért. Az oklevelek nem említik a várat.
A 16. században négy bástyaszerű építménnyel egészítették ki a várfalat, hatékonyabbá téve a vár védelmét. Ezeket nem csak hadicélokra használták, hanem részben raktárként működtek, részben pedig laktak bennük. Az egyik torony maradványai között heves tűzvész nyomait fedezték fel a régészek. Az égési rétegből III. Zsigmond lengyel király 1624-ben kibocsátott ezüstpénze került elő, ami meghatározza a pusztulásának a nagyjábóli idejét.
A várat a közelmúltban feltárták, tornyát kiegészítették és befedték, a falakat megerősítették és gyilokjáróval látták el. Környezete rendezett, kellemes kirándulóhely.
Cikk szerzője: Szöllősi Gábor
SEGÍTSE MUNKÁNKAT, LEGYEN RÉSZESE A KÖZÖS ÉRTÉKMENTÉSNEK!
A Várlexikon weboldal elkötelezetten dolgozik azon, hogy a Kárpát-medence elfeledett romjaitól a legismertebb erődítményekig mindent egy helyen mutasson be. Nemcsak leírásokkal és történeti háttérrel, hanem egyedülálló kép- és alaprajz-galériákkal is segítjük a kutatókat, túrázókat és a történelem szerelmeseit.
Ahhoz, hogy az oldal reklámmentes, naprakész és technikailag stabil maradhasson, az Ön segítségére is szükségünk van. Minden egyes adomány közvetlenül a kutatómunkát, a helyszíni dokumentációt és a webes felület fejlesztését támogatja.
Amennyiben megteheti, a Donably felületén támogathatja munkánkat:
