Nagykövesd

Nagykövesd

(Velky Kamenec)

A vár rövid története

Kövesdet 1283-ban említi először oklevél, ekkor a Rátold nembeli Mátyás birtoka volt. Borovszky Samu könyvében ez áll róla: "A vár eredetére nézve eltérők a vélemények. Egyik szerint 1040 körül már fennállott. Mások szerint Loránt építtette 1247-ben, kinek fiai 1280-ban elcserélték a várhoz tartozó birtokot Micz bán fiaival. Más változat szerint a vár 1247-ben már a leleszi prépostságé volt. Némely iró meg azt vitatja, hogy 1283-ban épült s a Ráthold nemzetségből való Loránt, a Lorántffyak őse építtette, a ki IV. László király ellen föllázadván, ez Micz bánt és Finta nádort küldte ellene. A csatában állítólag maga Loránt is elesett és a várat Micz bán kapta. Végül még egy forrás 1280-ban Simon fiát Györgyöt nevezi meg a vár birtokosaként. Abban az időben Kuezd, Kuuesdi, Csud, Kuestd, Kuuestd alakban szerepel."

1288-ban a Baksák vétel útján megszerzik. A nagykövesdi várat vagy Baksa nembéli Baksa építtette a 13. század utolsó éveiben, vagy a fiai valamikor 1323 előtt.

1323 ápr. 10-én a váradi káptalan egyezségvalló levele szerint Sóvári Simon fia György fiai János és Péter Szerdahelyi Baksa fiaival Miklóssal és Francsikkal a Zemplén vármegyei Kövesd vára s két Kövesd falu, illetőleg a Szepes vármegyei Tamási, Sóvár s a szécsi birtokra nézve osztályegyezségre lépnek.

1338-ban a sóvári Soós és a Szerdahelyi család által közösen használt vár leromlott állapotban volt, egy oklevél szerint "puszta vár, kőtoronnyal". 1353-ban a két család megegyezvén egymással, újjáépítették.

1440-ben a környék legnagyobb földesura, Pálóczi László elfoglalta, de Szerdahelyi Jánosnak sikerült visszaszereznie 1446-ban. Még ebben az évben a Szerdahelyi és Soós családok folytatták egymással a harcot a vár és birtokai tulajdonlásáért. 1446.10.01-én keltezett oklevél szerint a leleszi konvent előtt Sóvári Soós Péter fia Miklós a maga és név szerint felsorolt édes - és osztályostestvérei nevében Kwesd várban és tartozékaiban levő részeik elfoglalásától és a birtokbavezetéstől Zeredahel-i Miklós özvegyét, fiait: Pétert és Ferencet eltiltotta. (galéria). 1450-ben Hunyadi János kormányzó a várat Soós Györgynek és Miklósnak adatta át (a huszita veszély miatt), mivel a Szerdahelyiek özvegyei azt fenntartani nem tudták.

1451-ben a cseh Giskra huszitái foglalták el, tőlük Mátyás király csapatai ostrommal szerezték vissza 1459-ben. A Szerdahelyiek még 4 évtizedig birtokolták, szüntelen békétlenségben a Soós családdal. 1461.05.09-én kelt oklevélben Mátyás király elrendeli a Soós és Szerdahelyi családok közötti hatalmaskodás kivizsgálását (galéria).1505-ben Kövesd vára a Szerdahelyiek birtokában volt, melyet peres iratok bizonyítanak.

A 16-17. századokban gyakran cserélődött a tulajdonos. 1556-ban Németi Ferenc foglalta el, aki János Zsigmond híve volt. Tőle 1558-ban Ferdinánd hadvezére, Telekessy Imre foglalta vissza kemény ostrommal. Zemplén vármegye 1558-1560 közötti jegyzőkönyvei szerint Báthory András Köves várának a prefektusa, Serédy Gáspár pedig a tulajdonosa :"(1.52.) Serédy Gáspár (magnificus) személyében Tarkányi Miklós a következőket adta elő: azt a bizonyos birtokrészt Serédy Gáspár attól az időtől fogva birtokolta, hogy azt Tegzes Antal neki zálogba bocsájtotta, s hasonlóképpen birtokolja Serédy Benedek is. Amidőn pedig ő császári és királyi felségének a hadserege felszabadította az ellenség kezéből Kövesd várát, a császár a mondott várral együtt új adomány címén Serédy Gáspárnak adományozta azt a részbirtokot is, s ő békességes birtokában is volt annak, egészen addig, amíg Szennyesy Mátyás hatalmaskodva el nem foglalta. " Ezekben az években számos résztulajdonosa volt, akik örökösen pereskedtek. 1575-ben ismét a Baksa nembéli Soós családé lett a vár és birtokai.

A vár tulajdonosa Soós György belekeveredett a Wesselényi-féle összeesküvésbe. Ennek megtorlásaként Cobb császári generális 1673-ban felperzselte és megrongálta a várat. Egy 1690-ben kelt vagyonbecslés szerint a vár romos. Falai az 1700-as első felében még nagyjából épek voltak, de köveit a Szirmay-Fischer család kastélya építéséhez, és a római katolikus templom építéséhez elhordták.


Források: Borovszky: Magyarország vármegyéi; Siska József: A 17.sz-i Bodrogköz; Barabás Samu: A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára; Csorba Csaba: Felvidéki várak históriája; Tóth Péter: Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei;

A légifotókat a Magyar Várarchívum Alapítvány bocsátotta rendelkezésünkre.

Megközelítése

A falu központjában a várhegy tetején lévő romok már messziről láthatók. A vár szabadon látogatható. Az egykori várudvaron egy mély ciszterna van, ami tele van növényekkel, viszont korlát nincs.

Szélesség: N - 48°21'31.5"
Hosszúság: E - 21°48'29.4"