Érd

Érd

Kutyavár

A vár rövid története

Az érdi Kutyavár eredetét Torma István régész kutatta, aki az épületmaradványt a középkori diósdi castellummal azonosította.

A diódi castellum 1417—1461 között fordul elő az oklevelekben. 1417-ben Csévi Sáfár István unokái diódi kastélyukat először Fedémesi János fia Miklósnak elzálogosították ("poss. Gyod cum cstello et orto lapidies et ecclesiis"), majd rokonuknak, Chap-i András feleségének eladták. Csap-i Andrásnét 1422-ben iktatták be a kastély birtokába. 1430-ban "Castellum dyod" formában említik. Utoljára 1461-ben említik, amikor a Csapy András és felesége után birtokló Setétkuti László magtalan halálával rászállott birtokot Mátyás király Hédervári Imrének adta. Ezek szerint a castellumnak 1417-ben már állnia kellett. Az építésének ideje nem ismert, de az bizonyos, hogy 1318-ban még nem állt. Károly Róbert akkor adományozta a Érdet Tisza tárnokmesternek és nincs említés róla.

Az 1500-as évek első felében Sárkány Ambrus volt a birtokosa Érdnek. 1526-ban II. Lajos Mohács felé az ő erősségében szállt meg, de ez nem azonos Kutyavárral. Buda eleste után a környék birtokosa Hamza bég lett, aki a Duna partján palánkot épített. Ez többször megsérült a háborúk alatt. 1684-ben Lotharingiai Károly csapatai elfoglalták és lerombolták.

A Kutyavárra vonatkozó legrégebbi részletes írásos anyag Tholdalagi Mihály erdélyi követ tollából származik, aki 1627. április 13-án az alábbiakat jegyezte fel naplójában: "13. Április, Kedden Buda várából a Vezér pasával és Mufti efendivel menék ki vadászni. Sok szarvasokat, őzeket látánk, de őzet, nyulakat nehezen fogánk. Onnan visszatérvén az Hamza bég szerájához, csak közel az, hol az régi magyar királyok peczéreket és ebeket tartottak egy négyszegű kőkastélyban, kit az törökök Köpekhiszárnak (Kutyavár) hínak egy szép forrás patak mellett megszállánk."

1718-ban Michael Bonbardi írt róla: "Ercsi faluhoz (érkeztünk) ... a dombocskán egy szabályos ívben alakított épület látszik, amelyet Kutyavárnak neveznek, mert ott a régi királyok idejében kutyaházak voltak."

Kutyavár területén a vár köveiből gróf Wimpffen erdészházat épített a 19. században. Később a lakosság ezt is elhordta az építkezéseihez.

Érdi József jegyző 1864: "Kutya vár; egy vadász lak az Erdő szélén, regényes tájékkal, hol egy régi épület maradványa most is látható. Herczeg Battyány Fülöp volt földes Uraság mintegy 25—30 évvel ezelőtt ezen vadászlakot nagyobbítva kijavíttatta, kerítés falába bele foglalván a most is látható régi falmaradványt. Kutyavár neve onnét származik, hogy Mátyás a Nagy Magyar Királynak ezen helyen; Budától mintegy jó két mértföldre; — vadászatra szánt ebei tartattak, s a most is fennálló régi fal azon épületnek maradványa, hol a nagy Király vadászati kedvét töltendő, hagyomány szerint többször időzött."

Rómer Flóris ezt írta róla 1860 körül: "Három oldalról még állnak a falak. A K-i 41 lábnyi fal terméskőből van, szöglete a 80 lábnyi É-i fallal faragott köves. Ezen oldalon egy kis ajtó nyílik; a nyugati ... csak 45' 2" tesz. Itt ott még vállkövek ugranak ki a falak, melyek 2'-nyi ... tagok felső részeiből; valamint még az építés gerendázatainak végei is fennmaradtak."

Források: Torma István: Az érdi Kutyavár (Adatok Diósd és Érd környékének középkori településtörténetéhez); Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon;

A légifotókat a Civertan grafikai stúdió bocsátotta rendelkezésünkre.

Hol található

Érden a Kutyavári u. 40. szám alatt található a castellum dombja és csekély maradványai. Szabadon látogatható.