Betlenfalva Thurzó-Faigel-kastély

Betlenfalva Thurzó-Faigel-kastély

A Szepesség legrégebbi reneszánsz kastélya

A szepességi Betlen földjét IV. Béla király 1260-ban kiadott oklevele említi először. 1311-ben "villa Bethleem", 1326-ban "Bethleem" néven szerepel. U.n. lándzsás település volt, a királyi seregebe lándzsásokat kellett küldeniük háború esetén. 1430-tól a Thurzó család birtoka, sőt magukat betlenfalvi Thurzóknak nevezik.

A reneszánsz kastélyt Petrus Faigel és felesége, Thurzó János unokája, Helena Probst építtette 1564-1568-ban. Érdekessége, hogy teljesen hiányoznak róla a védelmi elemek, kizárólag kényelmes rezidenciának épült. Az épület a 15. századi itáliai nyaralók jellemzői szerint épült: szabályos téglalap alaprajzú, 2 : 1 arányban. A kastély a felvidéki pártázatos reneszánsz jellemző példánya, a legrégebbi a Szepességben. Az emelet magasságában körben fa galéria veszi körbe, ami szintén a kényelmi funkcióját hangsúlyozza. A bejárat felett a következő latin nyelvű felirat olvasható: "QUIS CONTRA NOS, SI DEUS NOBISKUM, QUI CONTRA NOS 1568" (Ki ellenünk, ha Isten velünk, ki ellenünk 1568).

Divald Kornél 1905-ben írta a kasrélyról: "Felső-magyarországi renaissance stílben, igen rongált állapotban. Fölmérte Sztehló Ottó 1902-ben. Tulajdonosa Koósch Róbert, gyűjteményében népvándorlás kori régiségek."

1945 után rossz állapotba került, az 1950-es végén restaurálták. Jelenleg elhagyatott, rossz állapotban van (2024).


Források: Blazovich László-Géczi Lajos: Anjou–kori Oklevéltár. X. 1326. (Budapest–Szeged, 2000.); DIVALD KORNÉL: Felső-Magyarország ingatlan és ingó műemlékeinek lajstroma; https://www.betlanovce.sk/obec-2/historia/

Megközelítése

A kastély lezárt területen van, rossz állapotú és nem látogatható (2024).

Szélesség: N - 48°58'50.6"
Hosszúság: E - 20°23'30.6"