Béla vár

Béla várát a Magyar Királyságban a 12. század közepén megjelenő johannita lovagrend (Szent János ispotályos testvérek) építette és a rend egyik preceptoratusa központjaként funkcionált, de nem csak adminisztratív központ volt, hanem fontos stratégiai szerepet is betöltött. Bélát először 1275-ben említik szervezett központjukként ("frater Margarita preceptor de Bela"),  1295-ben pedig "fráter Gwylermus pero preceptor de Bela" erősíti meg a Selin vára alatti Csicsán falu lakosainak kiváltságait.

Béla vára a 12. század végén, a 13. század elején épülhetett, esetleg egy korábbi fa/földvár helyén. A vár területén még nem volt régészeti kutatás, ami tisztázhatná a vár építéstörténetét.

1320-ban Kőszegi  ifjabb Henrik fiai elfoglalták a johanniták Béla nevű várát. A foglalás nem tartott sokáig, még ebben az évben visszafoglaták tőlük. 1320. április 24-én Philippus de Granana johannita perjel megjutalmazta Ludbregi Miklóst a rend vára, Béla (Varasd vm.) visszaszerzéséért, ami miatt Miklós magára vonta volt a Kőszegiek haragját. 1396-ban Paliznai János fráter volt a lovagrend bélai perjele.

A vránai perjelséget Zsigmond királytól hadvezére, a raguzai származású Tallóci Matkó kormányzóként irányította 1434–1439 között, őt öccse, Tallóci Jován követte 1438–1444 között. Béla várát 1431-ben még mint a jeruzsálemi Szent János-rend birtokát említik. 1435-ben Tallóci Matkó elszakította Béla várát és uradalmát a vránai perjelségtől. 1441-ben Tallóci megerősítit a Bela vár districtusában fekvő Szent János villák hospeseinek és jobbágyainak privilégiumait. Matkó halála után (1445) zavarosak a vár birtok viszonyai. Egy 1450. október 28-án kelteztetett oklevél szerint az osztrák Andreas von Hollenegg eladta Wyla (Béla) várát sógorának, Cillei Ulrik zsoldosvezérének, Jan Vitovecnek (galéria). Az nem világos, hogy hogyan került a birtokába. Valószínűleg akkor, amikor Cillei Ulrik 1445 után sorra foglalta el a Tallóciak birtokait.  Béla vára 1481-ben egy tűzvészben leégett és megsemmisült a török veszély miatt ide menekített családi archívuma a Gotal családnak. A vár sérüléseit kijavítják. 1484-ben Béla még Vitovec fiának, György zagorjei grófnak a kezén van. Vitovec fiaitól Mátyás király vette el hűtlenség vádja miatt, majd törvénytelen fiának, Corvin Jánosnak adományozta. 

1490. június 19-én az országnagyok oklevélben rögzítik, hogyha nem Corvin János herceget választanák meg Magyarország királyának, akkor milyen birtokok és címek illetik meg a herceget. A felsorolt birtokok között szerepel Béla vára is, " ...amelyek azelőtt György és Vilmos zagoriai comeseké voltak, de azok hűtlensége miatt a koronára szálltak és akkor a király neki adta...".  Mivel a rendek II. Ulászlót választották meg királynak, Ulászló 1490. 07. 31-én megerősítette az országnagyok oklevelét. 1492. június 17-én Corvin János Béla várából kelteztet levelet Batthyány Boldizsárnak és Buthkay Péternek, szlavóniai adószedőknek. 1495. 05. 27-én Corvin János herceg horvát, dalmát és szlavón bán Béla nevű vára pertinenciáiban lakozó összes jobbágyok nevében történt bemutatásában és e jobbágyok részére átírja és megerősíti Palisnai János fráter, a jeruzsálemi Szent János rend Bela-i perjele (1396. június 22-i) privilegiumát és Tallóci Matkó horvát, szlavón és dalmát bán ezt átíró (1441. szeptember 21-i) és Nagymihályi Albert vránai perjel ugyancsak a fenti privilégiumot átíró és megerősítő (1421. február 22-i) kiadványait. 1495-ben Vitovec György peres úton próbálta meg visszaszerezni a Mátyás király által elfoglalt várait, sikertelenül.

1500 körül Corvin János Béla várát  és uradalmát 5600 forintért zálogba adta a Gersei Pethő testvékeknek (Ferenc, László, Tamás).  A birtokok felsorolása között szerepel Bela vára a vámmal Warasd megyében. 1506. január 22-én Corvin János özvegye, Frangepán Beatrix a csázmai káptalan előtt eltiltotta  Béla vár várnagyát: Pethey [Pethő] ”dictus” Lászlót a Warasd megyei Béla várának eladásától, elzálogosításától, vagy bármi módon való birtokbavételétől, Ulászló királyt pedig annak az eladományozásától. A zágrábi káptalan 1506. április 26-i oklevele Béla várát a Corvin János által elzálogosítottak között sorolja fel.  1506. december 8-án II. Ulászló király Corvin Kristóf magtalan halála után a királyra szállt Corvin vagyont Corvin özvegyékek és leányának, Erzsébetnek adományozta. A Gersei Pethők és Frangepán Beatrix, valamint új férje, Brandenburgi György őrgróf között pereskedés indult meg a vár birtokáért.

1510 márciusában Frangepán Beatrix halála után II. Ulászló a Corvin vagyont unokatestvérének, az özvegyen maradt Brandenburgi Györgynek adta, majd 1510. április 25-én a Zagorjében lévő Trakostyán és Béla várakat és uradalmaikat  ("...castra Bela et Trakostyan vocata in districtu Zagorie, ...") a Corvin család magszakadása miatt kamarásmesterének, Podmaniczky Jánosnak, feleségének Csáky Margitnak és Margit nevű leányának adományozta, de kérdéses, hogy Béla ténylegesen is a birtokába került (a Pethők később viszont kifizették Podmaniczkyt). 1511. március 19-én a somogyvári konvent előtt a Gersei Pethők - "egyfelől Gerse-i Pethew Tamás, a maga, felesége Magdolna, fia Gergely, leánya Krisztina nevében,  másfelől Gerse-i Pethew Ferenc ugyancsak a maga, valamint felesége Katalin, fia, Balázs, leánya, Erzsébet, nemkülönben testvére, Miklós, mindkét fél valamennyi rokona terhét is magára vállalván" - megyegyeznek Béla várával kapcsolatban. Két várnagyot neveznek ki a vár élére, akik a saját uruknak kötelesek elszámolni. Beriszló Bertalan vránai perjel még 1510-ben pert indított a Gersei Pethő család ellen Béla várának birtokáért, de a zálogösszeget nem tudta kifizetni, így a vár maradt a Pethő testvérek kezén. 1513-ban Pethő Tamás tiltakozott az ellen, hogy testvérei Béla várát Újlaki Lőrinc hercegnek akarták eladni.

1514. június 26-án a somogyi konvent előtt Gersei Pethő Ferenc testvéreivel Miklóssal és Istvánnal együtt felvesz testvérétől Tamástól kétezer forintot, hogy Podmaniczky Jánosnak határidőre ki tudja fizetni a varasdmegyei Béla várra felvett kétezer forintot. Ennek fejében leköti Tamásnak, Magdolna nevű feleségének és Gergely, Benedek és Krisztina nevű gyermekeinek a fenti várat.

1516. február 9-én  Gersei Pető Tamás nevében annak megbízottja a káptalan előtt Ulászló királyt e Tamás Varasd megyében fekvő Béla vára eladományozásától, Brandenburgi Györgyöt és Ujlaki Lőrinc herceget annak felkérésétől, elfoglalásától és a birtokbavezetéstől, a hiteleshelyeket pedig az erre vonatkozó bizonyságlevelek kiadásától eltiltotta. 

1564-ben I. Ferdinánd király új adománylevelet állított ki Pethő Benedek és László részére Béla várára, valamint a hozzátortozó Cerje, Tuzsna és Ivanec helységekre. A birtok egészen 1730-ig marad a Pethők kezén.

Egy korabeli leírás maradt a várról 1606-ból. Ez megemlíti, hogy a vár belsejében egy torony volt, valamint étkező, konyha, fürdőszoba és pince, valamint a keresztes rend szimbólumaként egy faragott kereszttel ellátott követ is említenek. Ekkor már a család a településen 1605-ben felépített várkastélyában lakik, de a várban őrséget tartottak. Béla várát 1653-ban már romként említik. Ez után a helyiek az elhagyott romokat Puszta Bélanak (Pusta Bela) kezdték el nevezni.

"Az erődítés kb. 43 x 42 m-es kiterjedésű, sokszögű alaprajzot mutat, amely teljes mértékben alkalmazkodik a terepi adottságokhoz. Egykori elrendezése a terepjelenségek alapján részben rekonstruálható. Az északi oldalon a külső falhoz nagyobb, egykor bizonyára többszintes, három részre osztott lakóegység épült. Az udvar déli oldalán feltehetően egy nagy, vastagfalú torony helyezkedett el. Valószínűen szabadon állt az udvaron, de ezt csak egy feltárás tudná tisztázni. A talajfelszínből a csaknem 4 m magasan álló északi fala emelkedik ki; külső hossza 12 m körüli, míg vastagsága megközelítően 2,5 m. Alaprajza a korabeli hasonló tornyok alapján négyszögletes lehetett, de jelenleg ezt pontosan nem lehet meghatározni. Délkeleti része különösen romos állapotban van. A keleti várfal mellett nem láthatóak épületnyomok, de a vastag omladék miatt nem zárhatjuk ki teljesen létezésüket, főleg ha kevésbé tartós anyagból épültek. A vár középső részét elfoglaló udvaron egy 4,5 m átmérőjű kerek gödör látható. Ezt a régebbi irodalomban egy kerek toronyként értelmezték,64 de valószínűleg egy ciszterna maradványa lehet. A vár nyugati részét nehezebb rekonstruálni, itt a külső falak pontos iránya sem ismert, nem is szólva a belső építményekről. Itt tovább 10 m-re nyugat felé egy további falszakasz is mutatkozik, jóval alacsonyabb szinten. Elképzelhető, hogy egy későbbi eredetű kaputoronyról van szó, de ezt is csak egy régészeti kutatás tisztázhatja" - Juraj Belaj.