Borsi (Borsa)

Borsi (Borsa)

II. Rákóczi Ferenc születési helye

A vár rövid története

A falu nevét Bors vezértől származtatják. 1221-ben Borsit "Terra Borsu" mint a sárospataki vár tartozékát említik. IV. Béla 1264-ben Csősz Kércsnek adományozza, de IV. László 1284-ben visszaadja Ujhely várának s e szerint a pataki vár után Ujhely várának volt tartozéka. Ez időben Borsiszer néven van említve. A XIII. század végén Kányi Tamás foglalta el erőszakkal, de Borsa Lóránt a király megbízásából visszafoglalta s ekkor Róbert Károly a maga részére elcseréli a Micz bán utódoktól. 1387-ben Perényi Miklós kapja meg királyi adományként. 1400 táján Borsinak 350 lakosa van. Ez azt jelentette, hogy az idő tájt nagy településnek számított. 1429-ben ismét az ujhelyi vár tartozéka és a Palócziak az urai.

Hédervári Lőrinc nádor 1447 március 29-én kelt parancsára a leleszi konvent Ungmegyében vizsgálatot tartva megállapította, hogy Pálóci László országbíró Baranyai István Ignec, Ordó, Toronya és Borsi birtokait elfoglalta, felszólította a visszaadásra és Helmec birtokon megidézte.

A mostani várkastély helyén valószínűleg Perényi Gábor familiárisa Hennyey Miklós ónodi, majd később füzéri várnagy építtetett egy udvarházat. Hennyey részt vett Szigetvár 1556-os megvédésében, és 1566-ban Gyula várának ostromakor esett el. Birtokát veje, Zeleméri Kamarás Iván tokaji várkapitány kapta meg. A várkastélyt is ő kezdte el építeni 1579 körül. 1602-ben Zeleméri lányának kezével együtt jutott a várkastélyhoz Lórántffy Mihály, aki a híres Lórántffy Zsuzsanna édesapja volt.

A Rákóczi birtokok közé I. Rákóczy György és Lorántffy Zsuzsanna házassága révén került. 1644-ben Esterházy nádor I. Rákóczi György ellen vonuló serege elfoglalta a várkastélyt és feldúlta. A várkastély bővítésétt feltehetően Lorántffy Zsuzsanna végeztette el. Ekkor épült a déli, női szárny.

A borsi megerősített kastély 1678. évi pusztulása előtt a Rákóczi család kedvelt tartózkodási helyeinek egyike volt, sőt a család rezidenciái között előkelő helyen állt. Ezt támasztják alá a családi levelek: Báthory Zsófiának 40, I. Rákóczi Ferencnek 21, Zrínyi Ilonának pedig 2 Borsiban keltezett levelét ismerjük az 1662-től 1677-ig terjedő időszakból, s Borsiban kelt I. Rákóczi Ferenc végrendeletének egy Zrínyi Ilona által is megerősített példánya 1668 végén.

Néhény itt keletkezett levél: Báthory Zsófia (Zrínyi Ilona anyósa) 1667. március 17-én Borsiban keltezteti Tolcsvai Nagy Jánosnak, szőlőinek felügyelőjének címzett levelét. "Sophia Báthory Celsissimi quondam Domini Georgii Rakoci Transylvaniae Principis, Partium Regni Hungáriáé Domini et Siculorum Comitis etc. Relicta:...". I. Rákóczi Ferenc 1672. április 25-én szintén Borsiban tartózkodott, ott kelteztette oklevelét, melyben Végardó falu jobbágyainak kaszáló helyet ad "Franciscus Rakoczy Dei gratia electus Transilvaniae Princeps, Partium Regni Hungáriáé Dominus et Siculorum Comes, Perpetuus de Saaros ejusdemque Comitatus Supremus, et Perpetuus Comes, etc.".

Az uradalom egy dátum nélküli urbáriuma szerint a borsi várkastélyt Fekete János rebellis gyújtotta fel 1678- ban. Az összeírás elkészültekor még csak a híd és a kapu épült újjá. Egy másik, 1688. április 6-án kelt leírásban még a rebellisek által teljesen elpusztított kastélyként említik. Alig egy hónappal az ifjú fejedelem nagykorúsítása előtt, 1694. február 8-án ismét részletes leírás készült Borsiról (Rákóczi ekkor tért vissza Prágából). Még romlott állapotában is kiérdemelte a "fejedelmi kastély" titulust, amelyet cölöpökön álló fahídon lehetett megközelíteni. Felvonó kapuja és azon túl egy kétfelé nyíló nagykapuja volt, az utóbbin egy kisajtóval.

II. Rákóczi Ferenc 1707. december 3-án, a Bodrog közből érkezve, szülőhelyén fogyasztotta el ebédjét.

A szatmári béke után a kastély Rákóczi Julianna férje, Aspremont Henrik tulajdonába került. 1731-ben egy vizsgálat szerint a várkastély nagyon rossz állapotban volt, egyes szárnyak fedél nélkül álltak. Az Aspermonttoktól a Trautschonokhoz került, majd 1780 körül az egri érsek révén az Esterházyak szerezték meg.

1892-ben a gróf Széchenyiektől vásárolta meg 100 000 forintért idősebb hg. Windischgrätz Lajos lovassági tábornok. A kastély felújításában a halála megakadályozta.

A kastéllyal kapcsolatos műemlékvédelmi tevékenység kezdete az 1930-1940-es évek fordulójára esik. Az akkori Műemlékek Országos Bizottsága Lux Kálmán és Géza tervei szerint múzeummá kívánta alakíttatni az épületet.

A II. világháború után ismét Csehszlovákiáé lett Borsi. A 70-es évekig lakásként és raktárként hasznosították. Jelenleg a felújítás alatt áll, nem lehet látogatni (2018. júl.).

Források: B. Balsai Jolán: Zemplén várai és várkastélyai a 17-18. század fordulóján; Balogh Judit - Dienes Dénes - Szabadi István: Rákóczi-iratok a Sárospataki Református Kollégium Levéltárában 1607-1710 - Acta Patakina 1.; Mészáros Kálmán: Tények, talányok, tévedések II. Rákóczi Ferenc születéséről; Gerő: Magyarországi várépítészet; Borovszky: Magyarország vármegyéi;

Hol található

Sátoraljaújhelytől 3 km-re keletre, a szlovák-magyar határtól nem messze található Borsi, szlovák néven Borsa település (79-es úton). A várkastély a Rákocziho utcában található, könnyen megközelíthető.