Fertőrákos

Fertőrákos

városfalak

A település rövid története

Fertőrákos környékén a rómaiak már az 1. században megjelennek. Magyarország egyetlen Mithras szentélyét a településtől északra, a mostani határ mellett találták meg 1866-ban. Az urnákban talált érmek alapján a szentély keletkezését a 3. század első felére tették.

Rákos birtokot talán még Szt. István a győri püspökségnek adta, annak megalapításakor (1001 körül).

1199-ben Imre király (Hemiricus Dei Grati, Hungarie, Dalmatie, Crohatie, Rameque Rex) egy oklevelében ad villam Racus néven említik. Lőrinc comes kap földet, mert egy vadászat alkalmával megmentette a király életét.

Zsigmond király átírásában maradt meg IV. Béla oklevele: "A néhai Béla király levele az a nagyobb kettős pecsétjével az Úr 1244. [éve] június nonájának második napján, uralkodásának 18. esztendejében privilegiumként kiadva nyilvánítja,... tisztelendő Omodeus atya, Isten kegyelméből győri püspök... felújítást nyert a közönségesen Fertőnek nevezett mocsár és tó kikötője és kikötői vámja felett, amely ugyanazon város mellett fekvő, a Boldogságos Szűz temploma Rákos nevű birtokának tulajdonában van..." Az átíráskor tévedés történt, igazából 1254-ben lett az eredeti oklevél kiadva.

Egyes történészek szerint Rákos várát Kőszegi Miklós püspök építtette 1311 és 1326 között a püspöki birtokközpont védelme céljából [Fügedi, Engel]. Ezt támaszhatja alá I. Lajos és Zsigmond királyok több oklevele, amiben Rákos váráról is szó esik. Ez a várfal először csak a mai helyen álló püspöki kastélyt, a szervitorok házait és a vámházat vette körbe.

1311. július 3-án kelt okirat szerint Kőszegi Miklós győri püspök Gentilis bíboros pápai követ jelenlétében Sopron városával kiegyezik 100 márka lefizetése ellenében azért, hogy a soproni polgárság a püspök rákosi palotáját és épületeit lerombolták. Ebben az oklevélben Kroisbach név szerepel.

1371-ben I. (Nagy) Lajos király Rákvár ("castellano de Rakwar") [Rákos] várnagyainak meghagyja, hogy a nevezett várhoz tartozó Dorm és Stephansweingarten nevű szőlőkben a soproni polgároktól csak hegyvámot szedjen.

1429. nov. 3-i oklevelében Zsigmond király utasítja a csornai konventet, hogy a győri püspökség Rákos nevű birtoka és Sopron város birtoka mentén a határ a felek között vitás lévén, azt újra járja meg, a mint azt IV. Béla királynak 1244-ből való határ járó levele körülírja ("... castri et possessionis Rakus nominatarum..."). 1430-ban a győri püspök rákosi várnagya Horváth Jankó volt.

Albert király halála után Luxemburgi Erzsébet özvegy királyné elzálogosította III. Frigyesnen többek között Sopron városát is. A császár Sopron kapitányának Ebersdorfer Zsigmondot nevezte ki, aki kihasználva Zólyomi Benedek győri püspök 1442-ben bekövetkezett halálát, Rákost elfoglalta a püspökségtől. Ezután erőszakkal szerzett birtoka védelmére Rákos mellett a Katzendorf telep felett közel a Fertőhöz, egy dombon kicsi, de erős várat építtetett magának rákosi és más falusi jobbágyokkal. Ez volt Macskakő vagy Katzenstein vára. Ebersdorfer Albert 1452-ben Rákost és Katzenstein várát eladta Ladendorfer Jánosnak. 1455-ben Ladendorfer birtokait 850 forintért Weitraher Konrádnak adta el, aki Macskakő várából rabolta a környéket. Végül Macskakő várát Mátyás király romboltatta le 1464. év végén.

1465-ben Salánky püspök visszakapta rákosi birtokát és a következő évben már Schildmann Vilmos nevű birtokigazgatója által szedette a tizedet, amit azelőtt évenként Grafenegg Ulriknak és Cillei Ulriknak adott bérbe.

Nagylucsei Dóczy Orbán püspök (1481-1486) Mátyás király kedves embere volt, aki Mátyás osztrák háborúi idején sokat tartózkodott Rákoson, ahová kastélyába a királyt is meghívta. (A király ott állítólag vadászaton is részt vett.)

Mohács után a két király belháborúja során a győri püspökség elvesztette fennhatóságát Rákos felett. I. Ferdinánd 1527. január 4-én ideiglenesen Sopron városának adta a birtokot. Ferdinánd 1528-ban visszavette Rákost a soproniaktól és a lakosságot a megrongát szombathelyi vár megerősítésére rendelte. Bécs 1529-es és Kőszeg 1532-es ostromakor Rákost is felprédálják a török portyázó csapatok. A település 1533-ban Bakits Pál birtokában volt.

Draskovich György bíboros püspök (1578-1587) sokszor tartózkodott Rákoson. Ő volt az, aki a romos püspöki kastélyt újjáépítését megkezdte. Győr 1594-es eleste után a győri püspök áttette székhelyét Rákosra. 1582-ben Rudolf királytól évi két vásár tartására szerzett engedélyt, és ezzel Rákosnak az oppidum, azaz mezőváros rangot szerezte meg. A város falai esetleg ekkor épülhettek. Pethe Márton püspök (1598-1605) állandó lakóhelyéül Rákost választotta.

Bethlen Gábor 1619-es hadjárata során Sopron megnyitotta kapuit a fejedelem hadai előtt, aki hálából 12.000 forintért Rákost a városnak adta. 1622-ben a település ismét visszakerült a győri püspökhöz.

1663. évi jegyzőkönyv számol be, amely szerint Széchényi György püspök az előző évben "a régi templomot nagyrészben leromboltatta és alapköveire újjáépíttette..."

Az 1681. évi soproni országgyűlés alkalmával I. Lipót király Széchenyi György püspököt látogatta meg itt. 1683-ban a Bécs felé nyomuló törökök teljesen kifosztották Rákost és nagy rombolást vittek véghez a kastélyban is. A kastély még 1687-ben is leégett állapotban volt, végül az 1690-es években lett kijavítva. Ekkor főleg morva és osztrák telepesek érkeztek a szinte teljesen lakatlan Rákosra.

A Rákóczi szabadságharc alatt egymást váltották a kurucok és császáriak. A lakosságból többen részt vettek Sopron védelmében a kurucok ellen. 1712-ben pestis, 1728-ban tűzvész pusztított.

Zichy Ferenc gróf (1743-1783) püspök nevéhez fűződik a kastély végső kiépítése és díszítése. Gyakran tartózkodott itt.

1945-ben a többi egyházi nagybirtokkal együtt a rákosi uradalom is az állam kezébe került. A győri püspökök földesúri joghatósága több mint 900 év után megszűnt, csupán a plébánia kegyurasága maradt a kezén, de hamarosan az is megszűnt.

Források: Ágostházy László: Fertőrákos; Bán János: Fertőrákos politikai, gazdasági, egyházi és kulturális története; Gömöri János: Fertőrákos Árpád-kori temploma; Havasiné Kovács Helga: Várnevek a középkori Magyarországon; Nagy Imre: Sopron vármegye története. Oklevéltár második kötet (Sopron, 1891);

Hol található

Fertőrákos déli és északi végében jól láthatók a városfalak, egy hosszú falszakasz van a nyugati oldalon a malom mellett.

Szélesség: N - 47°42'57.8"
Hosszúság: E - 16°39'15.0"