Vadna

Vadna várhegye Borsod megyében, a Bükk hegység északkeleti, 360 méter magas sarokpontján található, jó rálátással a Sajó völgyére. A 220-230 m relatív szintkülönbségű, kúpszerű hegy három oldalán meredeken lejt az alatta elnyúló völgyek irányába, míg negyedik oldala lankásabb fekvésű. A régészeti leletek alapján már a neolit korban a Bükki kultúra népessége magaslati telepként használta.

Vadna település először a Miskolc nembeli Bors ispán 1237. évi halála után készített hamis végrendeletben szerepel. Eszerint Bors ispán a két Vadnát tartozékaival a borsmonostori apátságra (Sopron m.) hagyta volna. 1364-ben egy oklevél szerint Feled-i és Capala-i Deseu fia, Miklós Borsod megyei Vadna-i birtokrészét Kazinch birtok felől és egy lakatlan Maz...ch nevű földdarabot 400 forintért elzálogosít Kaza-i Kokas fia, János, fia, Lászlónak. 1402-ben Pazthoh-i Domokos fia János Vadna birtokosa és 15. század során végig az ő családjáé.

A 2009-es kutatási eredmények szerint Vadna várhegyén a 13. század közepén, 14. század elején egy késő Árpád-kori nemesi kisvár állt. Ezt a 14. században elhagyták. Okleveles adat nincs erről a korai várról.

Vadnát a közeli Sajógalgóchoz hasonlóan a husztia rablók 1457-1458-ban birtokba vették és megerődítették. A 13. századi eredetű vármagot elsimították és palánkkal, illetve paliszáddal vették körül. További kiépítés, e helyszínek korlátozott felületű ásatásainak tanúsága szerint nem történt. Szörényi Gábor András azonban a vától kb. 5-600 méterre található sajóívánkai várat esetlegesen a vadnai erődítmény előváraként értelmezi.

A vadnai várat ("fortalitio Wadna") először két 1458. évi oklevél említi, amelyekben Mátyás király adománybirtokokkal jutalmazza hadvezérét Rozgonyi Sebestyént, aki a "Felvidéket pusztító rablók főfészkét, Vadnát, amelyet Komarowszky és Valgatha kapitányok tartottak megszállva megostromolta és elfoglalta. Foglyul ejtette Valgatha-t is, akit később Budára küldött a királyhoz."

Bonfini, Mátyás király történetírója megírta az ostrom eseményeit: "(Rozgonyi Sebestyén) Hamarosan Egerhez ért, hogy mielőbb lerontsa azt a két várat, melyet a csehek a közelmúltban emeltek, a hegyekben, mielőtt lőszerrel és katonával megerősítenék. Csak az imént adtak nevet is nekik: az egyiket Galgócnak, a másikat meg Vadnánák nevezték. Rozgonyi Sebestyén először a meredek hegyen fekvő Vadnára támadt, melyet még be se fejeztek. Serege egyik részét a mezőn hátra hagyta, hogy megakadályozza az őrhelyeikről egybesiető csehek gyülekezését. Első támadására a csehek mindkét vezérét érte, kik a váron kívül telepedtek le. Kitört a zűrzavar. Valgata nem kis csapattal Vadnára sietett, hogy megvédje a magyarok támadásától. Midőn azonban a bástyáról letekintett, látta, mekkora erővel ostromolja Rozgonyi, belátta, hogy nem védheti, nyomban bátorságát vesztve, a vár külső oldaláról leugrott, és Galgócra menekült. Rozgonyi nagy buzgalommal fogott hozzá Vadna ostromához, s három óra alatt elfoglalta a hegyen épült várat; az ellenségből mindössze heten estek el, a többit fogolyként a királyhoz küldte. Majd ugyanilyen dühhel Galgóchoz sietett, hová csak az imént menekült Komorovszki és Valgata. Megzavarta őket Vadna eleste, a galgóci őrség is kétségbeesett, az ellenséget be sem várva, elfutottak, hogy Rimaszécsre húzódjanak, mely nem messze fekszik Egertől. Ámde, midőn a síkságra értek, Héderváry László püspökkel és a királyi csapatokkal találkoztak, kiket Rozgonyi Sebestyén a hegy lábánál helyezett el, hogy körülfogva a menekülteket, ezek el ne jussanak Rimaszécsre. Látta ezt a két vezér, és mintegy 700 csehvel hanyatt-homlok menekülve, a közeli erdőkbe vetette magát. Hátukban van azonban a püspök könnyű lovasságával, s az erdőben sokat levág közülük... (A katonák) a parasztok mintegy husz napon át üldözik, öldösik a csehek kegyetlen és átkozott sokaságát..."

A vár az ostrom során elpusztult, többé nem építették újjá. Vadna várát a 17. század végén úgy említették, mint földvárat, mely régen a cseheké volt.

A 2009-es kutatások a vár területének erősen bolygatott rétegeiben emberi csont maradványokat találtak, amiknek a vizsgálatakor kiderült, hogy valószínűleg az 1458-as ostrom során elesett egyik huszita harcoséi lehetnek. A feltárás során a vár egyik használati korszakából sem kerültek elő kő épületre utaló nyomok, így kimondható, hogy a vár fa/föld szerkezetű volt.