Ócsa

Ócsa

Premontrei prépostsági templom

A templom rövid története

A legjelentősebb késő román-kori építészeti emlékeink közé tartozik.

A premontrei rend 1234-ből fennmaradt ún. ninivei katalógusa Ócsát is említi, mint Jászó filiáját. Titulusa: Boldogságos Szűz Mária. Alapítója, kegyura nem ismert, de a szakemberek királyi alapításúnak vélik, sőt II. Andrást is megnevesítik, mint a lehetséges alapítót. Pest megye déli területe ugyanis királyi birtok volt, amelyen királyi szolgálónépek, köztük félnomád népcsoportok is éltek.

A templom helyén Árpád-kori falu volt, ami odébb költözött az építés során. A feltárás során előkerültek a falu nyomai.

Az ócsai templom falaira, nem sokkal a felépítése után, gazdagon festettek falképeket. A főszentély falán 1902-ben megtalálták a Maiestas Dominit körülvevő apostolokat, a Szt. Miklóst és Szt. Györgyöt, valamint a presbitérium falán a Szt. László ciklust ábrázoló freskókat.

A tatárjárás alatt feltehetőleg leégett és megrongálódott. A vész elvonultával a szerzetesek visszatértek.

A XV. században Olcha néven szerepel az oklevelekben. 1454-ben az ócsai apátot is ímliti az egyik oklevél.

A kolostortemplom a középkorban a rend előírásainak megfelelően a plébániatemplom szerepét is betöltötte. A kolostor a 15. századra a többi premontrei prépostsághoz hasonlóan fokozatosan elnéptelenedett. 1560-ban az elhagyott és erősen pusztuló kolostortemplomot a reformátusok vették át, és használták annak épen álló, boltozott részeit.

1673-ban, sőt 1737-ben is arról tudósítanak, hogy a templom még mindig fedetlen. Változás az 1770-es években történt, amikor az Ócsára betelepülő katolikusok a fedetlen hajó köveiből akarták megépíteni új templomukat. Ekkor a református egyházközség Teleki József támogatásával rendbehozatta az épületet, új fedélszéket és mennyezetet készítettek (a középkori főpárkány lebontott darabjait ekkor helyezték el másodlagosan a templombelsőben), valamint új karzatot és szószéket is építettek. Emellett a szentbélyboltozatok meghagyásával, de a főfalak jelentős megemelésével a keleti oldalon is átépítést végeztek. Az épületet 1777. május 4-én szentelték fel. 100 évvel később villámcsapás, 1884-ben tűzvész pusztította tetőzetét, 1890-ben pedig a tűzben károsult mennyezet szakadt le. Az ócsaiak 1879-től kezdve kérték a Műemlékek Országos Bizottságától a templom helyreállítását. A terveket Tandor Ottó készítette, a helyreállítás 1879-1900 között történt. E munka keretében került sor a mennyezet elkészítésére, az alapok megerősítésere, a szentélyek falának az eredeti főpárkány magasságáig történő visszabontására. A helyreállítás kiterjedt a szentélyboltozatok lebontására, újjáépítésére is. 1908-ban károsult az északi kapu és környezete (a fal egy része kiszakadt), ezt a MOB 1909-ben hozatta rendbe. 1922-24 között Foerk Ernő tervei alapján a nyugati tornyokat egy emelettel megemelték. Az utolsó, jelenlegi helyreállítás 1990-ben Gál Tibor tervei alapján kezdődött.

A templom háromhajós, keresztházas bazilika, nyugati homlokzatán emelkedő két toronnyal. Keleten a főszentélyt a mellékhajók tengelyétől északi és déli irányban eltolt két, a főszentélynél alacsonyabb mellékszentély veszi körül. Az északi és déli homlokzatot a kereszthajó kiugró, oromfalas lezárású faltömbje osztja 2-2 szakaszra. Nyugat felé mindkét oldalon l-l sekrestye csatlakozik a keresztház tömbjéhez. A templomba történő bejárást az északi és déli mellékhajóba nyíló l-l kapu biztosítja. A fő- és mellékhajókat 4-4 váltakozó nyolcszögű és hengeres tagozású, fejezetes pillér tagolja, felettük árkádívvel. A hajók és a keresztház síkmennyezetesek. A kereszthajó száraiból - szemben a sekrestyékkel - kelet felé nyílnak a bordás keresztboltozattal fedett mellékszentélyek; tengelyéből pedig a bordás keresztboltozattal fedett szentélynégyzet és a bordás boltozató főszentély. A barokk karzatalj élkeresztboltozattal fedett.

Források: Lukács Zsuzsa – Juan Cabello – Csengel Péter: Az ócsai premontrei prépostság kutatása; Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, első körzet (Budapest, 1930); Aradi Csilla: Premontrei prépostságok a középkori Magyarországon, különös tekintettel a Kaposfői Szent Benedek prépostságra;

A légifotókat a Civertan grafikai stúdió bocsátotta rendelkezésünkre.

Hol található

2364 Ócsa, Dr. Békési Panyik Andor utca 9.

N - 47°17'22.9", E - 19°13'37.4"