A zsámbéki templom késő román kori, kora gótikus építészetünk kiemelkedő alkotása és Magyarország egyik legszebb romja. A Nyakas-hegy oldalában magasló impozáns rom már messziről jól látszik.
"Zsámbékon a középkorban három különböző rendeltetésű építészeti együttessel (nem csupán periódussal) számolhatunk: falusi templommal, azt a helyén felváltó premontrei monostorral, majd az annak templomát helyreállítva megtartó pálos monostorral. Közülük csak az utolsó datálható írott forrás alapján viszonylag pontosan. A premontrei monostor datálása egyedül stílustörténeti megfontolások alapján lehetséges." (Marosi)
A zsámbéki premontrei prépostságot a francia eredetű Aynard nemzetség alapította (Smaragd nemzetségnek, később Zsámbéki családnak is nevezték őket) és 1403 után megszűntek itt birtokosok lenni. A legújabb régészeti kutatások szerint - amely a feltárt temető vércsoport vizsgálatán alapul - a francia eredetű népesség 1100 körül jelent meg a térségben, amely Könyves Kálmán, vagy fia II. István időszaka ( a régebbi feltételezések szerint III. Béla feleségével jöttek az Aynardok Magyarországra). Először egy kicsi, egyhajós templomot építettek, majd erre építették rá a prépostsági templomot, amely II. András és IV. Béla királyaink építkezésén dolgozó királyi műhely alkotása. Az 1234-es ninivei katalógus említi - Samboch néven - a Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt premontrei prépostságot. Az 1258-as birtokmegerősítő oklevélben a három Aynard leszármazott kéri IV. Bélát, hogy az alapító ősök: Egyed és Smaragd ispán - adományait erősítse meg.
1402-től a Marothi család lett a kegyura. A 15. században a kolostor leégett, ezt bizonyítja a több helyen megfigyelhető égésréteg. Egy pápai bizottság 1477-ben megállapította, hogy a zsámbéki premontrei prépostság szerzetesei hibájából elhanyagolt az épület. Ezért Mátyás király 1477-ben a pálosoknak adta a prépostságot, akik azt gótikus stílusban átépítették. Teljes átépítésre került a kerengő, újra alapozva, gótikus boltozattal. Kiépült a nyugati szárny, ahová a konyha-kamra együttes került.
1511-ben Besse-i Farkas Antal fia Ignác közjegyző előtt a premontreiek tiltakoznak amiatt, hogy a pálosok a premontrei Sambok-i [zsámbéki] monostort elfoglalták és jogtalanul lakják.
1541-ben Buda eleste után Zsámbék is a törökök kezébe került. A pálosok elhagyták a kolostort. A törökök az egykori várral együtt kolostort is erődítették. Zichy István hajdúival 1686-ban visszavette a törököktől a várat és a kolostort. 1689-ben Bernát fráter kérte a rendfőnök közbenjárását, hogy a katonákat tiltsák ki a kolostorból. Ezek szerint az épületegyüttes ekkor még ép lehetett.
1763-ban földrengés rázta meg a kolostort, templomot és a falut, amelynek ekkor már a Zichy grófok által betelepített sváb lakói voltak. A földrengéstől megrongálódott épületet a falusiak folyamatosan kőbányának használták és így került olyan állapotba, hogy Möller István 1889-es helyreállítása nélkül ma már alighanem csak alapfalai lennének.
Források: Lővei Pál: A zsámbéki rom műemléki védelmének története; Marosi Ernő: A zsámbéki kolostorromok; Sedlmayr János: A zsámbéki templomrom helyreállítási terve; Valter Ilona: Újabb régészeti kutatások a zsámbéki premontrei prépostsági romban (1986-1991);
A Corvin János utcában közvetlenül a rom mellett lehet parkolni. Felnőtt belépő 800 Ft. (2017)
Szélesség: N - 47°32'57.7"
Hosszúság: E - 18°42'53.1"