Temeskenéz

Temeskenéz (németül: Knees, románul: Satchinez, szerbül: Кнез) település Temesvártól 25 kilométerre északnyugatra található. Határában egy oklevelek által nem említett, elhagyott várhely látható, amelyet egykor mocsár vett körbe.

Temeskenéz első említése "Kenes" alakban az 1333-as pápai tizedjegyzékben olvasható. A temesvári királyi uradalom 1372. évi számadásai között "Kenez" néven szerepel, de várat nem említ.

A várhelyen 1979-ben történt régészeti kutatás. Ez kiderítette, hogy építésekor egy vastag agyagréteget vittek fel mocsárból kiemelkedő domb felületére, hogy megemeljék a magasságát. A régészek kutatóárokkal átvágták a dombot és sáncot is, de kőfal nyomait nem találták, csak nagy mennyiségű téglát és habarcsot, ami legalább egy szilárd épületre utal, amit palánkfallal és árokkal védtek. Az ásatást vezetők nem állapították meg a vár építési és használati korát, de alakja, jellege alapján 12-13. századi lehet. Érdekesség viszont, hogy a középkorban Temeskenéztől nem messze állt Kenézrekesze település, ahol egy 1480-as oklevél castellumot említ (" Castellum in poss. Kenez Rekeze."). A helyét a második katonai felmérés Gradistie néven mutatja (galéria), Engel Pál feltételezi, hogy ez megegyezik a várhellyel. Csánki Dezső szerint a castellum a Pázmándiaké vagy még inkább a Bizereieké s általok a Dócziaké volt.

Kenézrekesze: 1258-ban IV. Béla megerősíti azt az adományt, amelyet Smaragd nembeli Egyed ispán és felesége, Pena asszony tettek a zsámbéki premontrei monostor javára: eszerint Pátka birtokot a mellette lévő Szerdahellyel együtt, mely utóbbit Kenézrekeszének is neveztek, a monostornak adományozzák. („...Nam comes Egidius donavit duo praedia, scilicet unum Zerdahely, quod aliter Kevezrekezy vocatur, et aliud nomine Potka, alias Patka, sita circa Hodholom..."). Az oklevél nem említ várat.

A vár területén a régészeti kutatás 15-16. századi temetkezéseket talált.