Kantavár

Pécstől északra a Mecsek egy száraz árokkal kerített meredek hegycsúcsán találhatók Kantavár romjai. Oklevelek nem említik, ez is az u.n. névtelen kisvárak közé tartozik.

1873-ban "Legújabb baranyai és pécsvidéki leletek" (Archaeologiai Közlemények) c. cikkében Horváth Antal kantavári leletről számolt be: "...egyikük a romladékból góth stylben diszített cseréptégla töredéket ásott ki. A tégla felső lapját elborító szőnyegszerű diszítmény stylizált virágok, galyak és levelek közt egy jobbra repülő madarat ábrázol és egy fából metszett minta segélyével vitetett át a még lágy téglára, a mint azt a faereknek a téglán hátrahagyott és elég jól kivehető nyomai bizonyítják."

Kantavár építésének időpontja és építtetője nem ismert. Az 1770-es években Koller József a pécsi püspökség történetét leírva felveti, hogy esetleg a pécsi kántor kanonok lakhelye volt a 15. században, innen is a neve Kántor-, Kantavár. Más vélemények szerint valószínűbb, hogy a Kanta névből alakulhatott ki, pl. 16. századból ismert több Kantha családnevű ember. Egy helyi monda szerint a rablólovag Kanta vára volt.

Kárpáti Gábor felmérése szerint az öregtorony tipikusan 13. századi, amit később a várfal belső feléhez épült épületekkel bővítettek. A belső udvarban egy ciszternát alakítottak ki. Később egy 5 méter széles falszoros is épült a vár nyugati oldalán, az északi oldalon pedig kaputorony maradványait azonosították.

"A munkálatok egyik legnagyobb eredményének azt tartom, hogy megtaláltuk a vár alatti (váralja) középkori települést, ami a 16. században elpusztult. A vár területén szórványként előkerült leletek (közel-keleti fajansz, díszkés) azt bizonyítják, hogy az erődítmény még a hódoltság idején is funkcionált." (Kárpáti Gábor)

Pécs városa részéről érthetetlen a romok elhanyagolása. A környék számos turistát vonz, akik sok esetben a várhegyet is megmásszák, ahol még tájékoztató tábla sincs (2021. ápr.)

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor