Szendrő várai

Szendrő várai

A várak rövid története

Szendrő első írásos említése Zundreu néven 1312. márc. 3-án kelt oklevélben történik, melyben Tekus ispán utódai egymás között földeket zálogosítanak el. 1317-ben egy peres okiratban Zendereu néven említik. A pápai tizedjegyzékekből egy, az átlagosnál gazdagabb település képe bontakozik ki a 14. század második negyedére.

A vár építésének az ideje nem ismert. Egyes feltételezések szerint földesúri magánvárként épült még 1320 előtt (Bebek György), ami később királyi vár lett. Szendrő vára és Ákos-nembéli Cselenfi Sándor fia János királyi várnagya először 1355-ben jelenik meg a forrásokban. János mester 1330-ban a Zách Felicián féle merénylet során megmentette I. Károly és családja életét Visegrádon. 1370-ben Debrői Miklós a várnagy. Ennek a korai várnak a helye jelenleg nem ismert, de az biztos, hogy nem a várhegyen volt.

Szendrő valamikor 1392 előtt a szintén Ákos-nemzetségtől származó Bebek család kezére jutott. Az Alsóvárat az új birtokos Bebekek építették, talán épp a korai vár helyén. 1404-ben Bebek Ferenc innen kelteztet levelet. 1437-ben a településnek már hetipiaca van. 1467-ben Bebek III. György itt vesz át egy perbe idézésről szóló okiratot Bánrévi Miklós gömöri alispántól. 1487-ben özvegye, Fruzsina asszony él a várban.

Bebek György fia János az időközben romossá vált várat megpróbálta eladni először Szapolyai István nádornak, majd Drágfi Bertalan erdélyi vajdának, végül Bakócz Tamás egri püspöknek. Ez ellen testvére Dorottya a leleszi konvent előtt 1494. ápr. 17-én tiltakozott.

A mohácsi csata után a két király közül Bebek Ferenc I. Ferdinándot támogatja. Több Szapolyai várat is megszerez. Bebek 1530 körül pártot vált és I. Jánostól is adománylevelet szerez Szendrőre, Krasznahorkára és Szádvárra.

Bebek Ferenc és a Balassa testvérek (Menyhért és Zsigmond) között 1545-ben volt fegyveres összetűzés, és ennek során a szendrői várat is ostromolták a Balassák. Bebek ekkor a volt király, Szapolyai János fiát támogatta, míg a Balassák I. Ferdinánd hűségén voltak. Az ostrom sikertelen volt.

Bebek Ferenc és fia György a pártállásuktól függően pusztítják az ellenpárt birtokait. 1555-ben Bebek György Boldogkőről csap le a Ferdinánd pártiakra. 1556-ban Bebek Ferenc Füleken járt a töröknél, visszatérőben felesége nem engedte be Szendrő várába, fia Gyögy pedig Szádvár kapuit zárta be előtte. Takaró Mihály ezt írta az esetről: "Zöndörőből az felesége kirekesztette, nem akarja bebocsátni és az fia is Szádvárában nem bocsátja be.". Bebek Erdélybe ment és még az özvegy Izabella királynét is megpóbálta feleségül venni. Terveit megakadályozták és a békétlen főúr a törökökhöz fordult. 1557-ben Szulejmán kinevezte Erdély kormányzójává és az ifjú János Zsigmond tanácsosává. Később ezt visszavonta és Izabella hívei Bebeket Almás várában börtönbe vetették, ahonnan később Izabellával kibékülve szabadult. 1558-ban belekeveredett a Kendy fivérek összeesküvésébe, ezért Izabella parancsára meggyilkolták. Fia György örökli a birtokokat.

1559. dec. 21-én Verancsics Antal egri püspök panaszkodik a budai basának, hogy a füleki törökök Bebek György birtokait pusztítják. A szendrői őrség rácsapott a zsákmányló török csapatokra, de oly szerencsétlenül, hogy a török mindnyájokat elfogta s egy sem térhetett közülök vissza övéihez. 1561-ben a szolnoki törökök sarcolták Szendrő vidékét.

Szendrőt 1566-ban Schwendi Lázár foglalja el Bebek Györgytől és német őrséggel látja el. A vár fontos láncszeme lett a török elleni végvári vonalnak. A várőrség kapitánya Zolthay István, de udvarbírák (provisorok) németekek.

Az 1570-es évektől jelentős erődítési munkálatok kezdődtek el Szendrőn. Ez azonban még nem a Felsővár építése volt. Az udvari haditanács 1577-ben döntött Szendrő kiépítéséről. Ebben a régi vár elbontását javasolták, az újban élés- és fegyvertár építését határozták el. Az építkezéseket az itáliai Domingo Carogo vezeti, a munkálatokra 6000 tallér volt előirányozva. A régi, u.n. Bebek-vár elbontása nem történthetett meg, mert egy 1608-as jelentés említi. Az 1578. évi 27. t.c. 9.§-a Szendrő építésére Abaúj, Torna, Szepes és Sáros vármegyék, valamint Eperjes, Lőcse, Szeben és Bártfa városok ingyenmunkáját rendeli.

Szendrő főkapitánya 1580-ban Serjéni Gáspár, majd 1585-től Rákóczi Zsigmond. Rákóczi 1583-ban már a magyar lovasok kaptiánya volt.

1585-ben a várat vizsgálók leírták az új vár [Német vár] siralmas állapotát. A karókból készült kerítése nagyrészt tönkrement, árka sekély, s a földsáncokat könnyűszerrel meg lehet mászni. A közeli dombokról jól belőhető. A korábbi várat [Alsóvár] is megemlítik: a hegy oldalában épült kőből és a veszélyes helyzete miatt kellett új várat építeni.

A szendrőiek részt vettek az 1588. október 8-i szikszói csatában, ahol a Rákóczi Zsigmond vezette egyesült végváriak fényes diadalt arattak a székesfehérvári Kara Ali bég rabló hadai felett. A török vezérek között volt a szécsényi és füleki bég is. Szepsi Laczkó Máté írt az eseményekről: "1588. Szikszója jővén a törökök 12 ezren, Szent Mihály estin hét órakor éktelenül megvetetének harmadszor a kereszénektől, kik harmadfél ezerén voltának. A had előtt való gondviselők voltának, tekintetes és nagyságos Rákóczi Zsigmond egri kapitány, Homonnai István, fekete fegyveresek, sárgák vörösek és a végbeli vitézek, velők együtt a kassai had is ott volt. A tokaji had, Bornemissza a dobszai hegyről nézte."

1588-ban Révay Ferenc jeletése szerint a vár értéktelen és veszedelmes helyen van. Javasolják, hogy erre ne költsenek több pénzt, inkább a hegy tetején építsenek egy új várat. Ehhez Christoforo Stella egri építész tervét is mellékelték. 1590-ben Stella Egerből Szendrőre tette át a székhelyét, ami a Felsővár építésének megindulását jelenti.

1604-ben Bocskai hajdúi elfoglalták. Lippay Balázs és Németh Balázs levelükben ezt írják le: "...végházakat, Kállót, Tokajt, Onodot, Sárospatakot, Diósgyőrt és Szendrőt, a németeket kibocsátván belőlök ... kezünkhöz vettük." Tehát a német őrség feladta a várat szabad elvonulásért cserébe. A német őrség tagjait később Bécsben kifaggatták. Köscher Péter, aki 19 évig szolgát Szendrőn, a vallomásában kiemeli, hogy a hajdúk vezére Németh 50 lovassal ágyúk nélkül érkezett a vár alá és felszólította a német kapitányt a megadásra. Ekkor a vár őrsége 180 fő volt, köztük 50 lovas muskétás. 3 löveg is volt a várban. Több vallomás szerint a Murány felé elvonuló német őrséget később megtámadták és nagyrészüket megölték. Basta Edelénynél novemberben megverte Bocskai seregeit, Szendrőt is visszafoglalta. Bocskai ellentámadása során a vár ismét a hajdúké lett, és csak a bécsi békével került vissza a királyhoz.

1607. február 17-én kelt Szendrő várának magyar nyelvű inventáriuma. A hadifelszerelésben megemlíti a tüzes szerszámmal tele korsókat, ostromravalót 60 db-ot és hosszú dárdára csinált tüzes laptátot 23 db-ot.

1608-ból ismeretes Szendrő három (Újvár, Bekek vára és a Földvár [Német])várának leírása:

Felsővár: "Az hegyen való vár olyan, kiben lövőszerszám vagyon és őrizők is porkolábbal tartatnak benne. Ezt az várat kezdték volt építteni és nagyobban fundálni, melynek most is minden fundamentoma megvagyon és bástyájának is jobb részét kövel igen szépen megrakták. Mely épületet hogyha véghözvitték volna, hát Magyarországban egyik erős végház lőtt volna ez főképp Eger ellen, és ebből az helyből oltalmazhatták volna meg a Tiszán innen való földet. Mert ez oly hely lehetne, ha megépítenék, hogy három Egernél is erősebb volna. Ennek penig az építése igen könnyű móddal lehetne; mert mind fövenye, fája, mesze, köve helyben vagyon. Azért fölötte szükséges, hogy ez megépíttessék." Ebből az vehető ki, hogy még nem készült el a vár.

Alsó vár: "A Második vár, melyet Bebek várának neveznek szintén az alsó oldalában vagyon az fölső várnak, kit most legfőbb erősségnek tartunk itt, kiben az derekas lövő szerszám és egyéb muníció tartatik. Oly hely azért ez és erősség, hogy az felső vár nélkül igen semmi, hogyha az meg nem építtetik. Minekelőtte az fölső vár megépíttetnék, szükséges, hogy ez az Bebek vára jobban megerősíttessék két kisebb bástyával, árok tisztításával és a benne levő romladozott házak újításával, bótozásával és sindelyezésévet, hogy élésnek való hely lehetne és több ember lakhatna benne. És könnyű költséggel megkészülhetne, mivel minden építésre való eszközök helyben vágynák."

Német vár: "Az harmadik vár, melyet német várnak is hívnak, oly alkalmatlan helyen építtetett, hogy ellenséget ember meg nem várhatna benne, ki meg is próbáltatott az elmúlt esztendőben. Azért szükség, hogy az huszárvárosa felől való töltése levonattassék és a huszárvároshoz foglaltassék palánkkal, hogy ez is huszárvár legyen, ez okért, hogyha ellenség találkoznék, bele ne szállhasson és az több helyeknek ártalmakra ne lehessen."

1613-ban Sáros, Szepes és Gömör megyék feladata volt Szendrő építése. Melith Péter 1616-os várvizsgálata során megállapította, hogy a kapitány az Alsó várat építteti, pedig inkább a Felső várat kellene építtetnie.

1619 szeptemberében Szendrő ellenállás nélkül megnyitotta kapuit Bethlen Gábor hadai előtt. Novemberben a Legyelország felől betörő Homonnai György csapatai feldúlták Szendrő környékét, de a várat nem vették be. A nikolsburgi békével Szendrő visszakerült a királyi Magyarországhoz, de Bethlen 1623-as hadjárata során ismét az erdélyi csapatoké lett harc nálkül. Roskoványi László alkapitány 1623 júliusában a várak elhanyagoltságát panaszolta Széchy György felsőmagyarországi főkapitánynak: az ágyúállások, valamint a falak tetejére helyezett, földdel töltött kasok sem a Felső, sem az Alsó várban nem voltak megfelelő állapotban. A vár 1625-ben ismét visszakerült császári oldalra. Ekkor Osgyáni Bakos István lett a főkapitány.

1631-ben Johannes Landi fundátor vizsgálta meg a várat. Jelentésében leírta, hogy bár két éve rendelkezésre áll kő, mész és 800 Ft készpénz, mely elegendő lett volna egy megkezdett bástya befejezéséhez, de a főkapitány mindent saját építkezésére fordított. 1634-ben az országgyűlés kérte, hogy 500 gyalogos és 500 lovas állomásozzék Szendrőben, a vár építésének költségeire pedig küldjenek pénzt. 1634-ben Szendrő még befejezetlen, erről Esterházy Miklós nádor Szádvár szerepe kapcsán ír: "...amíg a szendrői erősség nincs befejezett és teljesen kiépített állapotban, és ezért a katonaság a török akkori legádázabb és legnyíltabb támadásaival szemben nem tudná tartani, Szádváron találhasson menedéket". Ekkor Bornemissza János Szendrő kapitánya. Az 1638. évi pozsonyi országgyűlés után Szendrő és Ónod őrségét megnövelik. 1639-ből Szendrőről két metszet maradt fenn LeDentu csázsári hadmérnöktől (galéria). 1639 májusától 1644-ig Szunyogh Gáspár a szendrői főkapitány (ő korábban Bethlen Gábor udvarmestere volt). Esterházy Miklós egyik levele szerint 1640. julius 3-án a török csapatok megtámadták Szendrőt. 1641. dec. 8-i levelében Szendrő azonnali helyreállításának szükségesséről írt.

1643-ban Forgách Zsigmond Lippay György érseknek azt javasolta, hogy a főkapitányság székhelyét Szendrőre kellene áthelyezni, mivel Kassa a helyi polgárság megbízhatatlansága miatt nem biztonságos. Jól látta a politikai helyzetet, Kassa ellenállás nélkül megnyitotta a kapuit I. Rákóczi György hadai előtt 1644. március 12-én.

Az erdélyi fejedelem 1644 márciusában ezt írta feleségének: "... Mi isten áldásából jól vagyunk. Szendrő, Tokaj, Szádvára, Regécz, Szaláncz, hogy kezünknél nincs, Ungvárral, Jeszenővel, s ezekkel is enynyi huz-halasztást nem cselekednénk, de az többi mind kezünknél, az 7 vármegye, sőt Sáros s Szepes is, mivel most az szepesi káptalanból is követek vannak itt". A fejedelm március 29-én elfoglalta a várat, de május 18-án a császári hadak Christoph Pucheim és Esterházy Miklós vezetésével visszafoglalták és erős őrséget hagytak benne. Az erdélyi ellentámadás során Rákóczi ostromló sereget hagyott Szendrő alatt: Huszár Mátyás vezetésével székely gyalogokat, hajdúkat, vármegyei lovasokat - legalább 1000-1500 főt. Szepesvárat és a közeli Szádvárat is blokád alá vették. Szeptemben 15-én az erélyi csapatok elvonultak a vár alól, két nappal később Götz császári generális felmentő hadai elérték Szendrőt. Októberben Götz csapataival ismét Szendrőn tartózkodott.

1645-ben ismét támadtak Rákóczi hadai, az Alsóvárat be is vették és erősen lőtték a Felsővárat, annak az északi oldalát. Komis Zsigmond jelentette Rákóczinak, hogy rést lőttek a falakon. A gyalogsági roham egy elfogott levél miatt elmaradt: a császári kapitány felkészült a rohamra és felrobbantotta volna a benyomuló erdélyieket. Időközben a császári felmentősereg elzavarta az erélyieket a vár alól és megszüntette az ostromzárat. Rákóczi így írta meg feleségének: "...Az hajdúságnak alá szökése s az fizetett hadnak is lázadása miatt im el kell hagynunk Szendrőt is, kit egy hét alatt kevés vérontással megvehettünk vala...". Az ostrom után Móré István lett Szendrő császári kapitánya. A várat igencsak leromlott állapotban vette át. Az ostrom sérüléseit kijavították, a belsővár tornya ekkor kapta barokk tetejét.

1646. junius 16-án gróf Wesselényi Ferenc frissen kinevezett kapitány a törökök Szendrő körüli gyülekezését tudatja egy jelentésében.

Szendrő a jelentős várak közé tartozott a 17. század közepén, egy 1652-ben lajstrom 86 német gyalogos, 103 hajdú, 557 huszár, 10 tüzér és 4 rendkívüli besorolású katona állomásozott itt. Havi zsoldjuk 3077 Ft-ot tett ki. 1658-ból ismert a Felsővár déli oldalának átépítési terve. 1661-ben Montecuccoli járt itt 20 000 emberével. 1664-ben Wesselényi nádor itt tartott szemlét a Felső-Magyarországi nemesi felkelők táborában a vár alatt. Ezt metszeten is megörökítették "Lager der ungarischen Truppen bei Szendre. 1664" címmel.(galéria).

A vár kiépítese 1660 körül véget ért, az előművek, cölöpsorok 1670 után készültek.

1672-ben a bujdosók egy rövid időre az Alsóvárat elfoglalták, de a Felsővárral sem ők, sem később Thököly sem boldogult, végig csázsári katonaság volt benne. A szendrői főkapitány felgyújtatta az Alsóvárat és várost, hogy a kurucok ne tudják azokat használni.

Szendrőt 1690-ben gróf Csáky István szerezte meg. 1694-ben az Alsóvár helyén részben a vár falait és két bástyáját belefoglalva felépítette kastélyát. Ez a kastély mára eltűnt, csak nyomai fedezhetők fel a jelenlegi Hősök tere északi oldalán. Leírása: "Két árkádos épületszárnya északról és nyugatról „L” alakban vette körül a kastély háromszögű belső udvarát, melyet délkeletről az egykori Alsóvár körítőfala zárt le. A kastély északi szárnyának külső fala az Alsóvár északi falára épült. Alatta boltozott pince húzódott. Északi szárnyának keleti végéhez az Alsóvár északkeleti bástyája, nyugati szárnyának déli sarkához pedig a mára teljesen elpusztult déli bástya kapcsolódott. A kastély nyugati szárnya előtt az egykori vár megőrzött nyugati fala trapéz alakú külső udvart kerített le, melyet 1816 és 1861 között bontották le. Az emeletes, eredetileg tégla-kő vegyes falazattal épült kastély a 18. században, Csáky Antal építkezései során nyerhette el az ábrázoláson ránk maradt formáját" (Tomka)

1692. július 2-án villám csapott a nyolcszögű toronyba, ahol a puskaport tárolták. A bekövetkező robbanásban a parancsnoki épületek annyira megsérültek, hogy helyreállítás helyett lebontották őket.

1699 januárjában és februárjában a Haditanács még azt ajánlja, hogy a szendrői várat 150 német gyalogos állomásoztatásával tartsák fenn, de 1702 tavaszán már a lebontandó várak listájára került. Erre nem került sor a kitörő Rákóczi szabadságharc miatt.

Rákóczi kurucai 1703-ban kezdték meg a vár ostromát. Ocskay László és Ónodi János csapatai felégették a várost és körülzárták a várat. A várőrség kapitánya Alfons Malvezzi tárgyalásokat kezdett Szentpéteri István borsodi főispánnal, és hosszú alkudozás után 1704. aug. 23-án feladta a várat. A kurucok 13 ágyút zsákmányoltak.

II. Rákóczi Ferenc 1707 elején elrendelte a vár lerombolását. Áprilisban Lemaire francia hadmérnök felrobbantotta a vár fontosabb pontjait, a feltárások szerint a bástyák sarkait. A falakat valószínűleg a környékbeliek bontották le.

Források: Borovszky Samu: Szendrő vára; Tomka Gábor: Szendrő: egy vándorló vár Felső-Magyarországon; Tomka Gábor: Adatok a szendrői kora újkori erődítések építés- és hadtörténetéhez; Káli Gábor Csaba: Bebek Ferenc és György. Két 16. századi főúr rövid életrajza (szadvar.hu); Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig; A két Rákóczi György családi levelezése (MONUMENTA HUNGARIAE HISTORICA, 1875); Vierzig zwey saubere Abrisse verschiedener Gränz-Festungenr Schlösserund Städte in Hungarn, ungefähr von den Jahren 1660 bis 1664. ((Montecuccoli hagyatéka); Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. III. 1311-1314. (Budapest–Szeged, 1994.); Komáromy József: Városképi adatok Szendrő történelméhez; Szabó András Péter: Forgách (III.) Zsigmond levelezése Lippay Györggyel (1639–1644); Gömöry Gusztáv: Szendrő vára miképen esett a hajdúk kezeibe; Dr. Klein Gáspár: Borsod vármegye és népességének története;

A drón felvételeket Ádám Attila készítette.

Szendrő rekonstrukciós rajzait a Pazirik Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.

Hol található

A Felsővár a település feletti hegyen található, az Alsóvár megmaradt falszakaszai a Hősök tere északi részén, magánházak udvaraiban.

Szélesség: N - 48°24'27.7"
Hosszúság: E - 20°44'04.6"