Várkesző

Várkesző

A vár rövid története

A keszői vár (Vas vármegye, ma Veszprém megye) története viszonylag kevéssé kutatott és ismert a történeti irodalomban. Ennek az az oka , hogy szinte teljes históriája folyamán a győri püspök tulajdona volt és országos esemény sem zajlott falai között soha.

Kesző vára az írott forrásokban 1398-ban jelenik meg először, bár jóval korábban épülhetett. 1295-ben Tivadar győri püspök in Kezeu keltezi egyik oklevelét, ebből következően tehát valamilyen püspöki lakóhely létét már joggal feltételezhetjük a településen.

1403-ban az uralkodó ellen lázadó Hédervári János győri püspöktől foglalták el a királyi csapatok. Hamarosan visszakaphatta, várnagya ugyanis ura 1415-ben bekövetkezett halála után vonakodott Kesző és Szombathely várainak utódai részére történő átadását végrehajtani, tehát ekkorra a vár ismét püspöki kezelésben volt. 1441-ben I. Ulászló csapatai szállták meg a várat. 1449-ben kapta vissza az akkori győri püspök, Salánki Ágoston.

Ágoston püspök idejéből korunkra maradt Mátyás király egy 1463. évi mandátuma, amelyben felszólítja kapitányait, hogy számos, az oklevélben név szerint megnevezett nemest ne merjenek a török elleni hadjáratra kényszeríteni, mert azok Győr, Szombat és Keszö (Kezy) várak őrizetével lettek megbízva.

A mohácsi csatában elesett győri püspök birtokait a két ellenkirály közül a Ferdinánd párti Bakith Pál csapatai szállták meg. Egy 1528-ból reánk maradt parancslevelében viszont I. Ferdinánd király több magyarországi hívéhez — közöttük épp Kesző vár királyi kapitányához is — fordult a győri káptalan részére történő tizedfizetés rendjének visszaállítása érdekében, azaz itt végre jól megragadható a királyi fennhatóság gyakorlati érvényesülése. 1535-öt követően Újlaki Ferenc püspök birtokolta Keszőt, amely Győr 1594-es elestéig püspöki fennhatóság alatt állt. 1592-ből maradt fenn az a levél, amelyben Kutasi János győri püspök utasításja keszői udvarbíráját, Pestvármegyei Gáspárt "Instructio concepta pro provisore arcis Keszeo, egregio Caspare Pestwarmegiey ".

Vas és Sopron vármegye közgyűlése 1596. január 22.: "Kithonics János (nobilis) protestációt terjesztett elő a győri püspök úr, királyi kancellár nevében és személyében, hogy tudniillik részint jobbágyainak kis száma, részint pedig az utazás nyilvánvaló veszélyessége miatt egyáltalán nem tudja elegendő élelmiszerrel ellátni az ellenség végein lévő, Keszö nevű várában állomásozó őrséget, és nincs is semmilyen módja annak, hogy a töröknek nem hódolt jobbágyai szolgáltassák ki oda a szükséges élelmiszereket, csak, ha Nádasdy Ferenc főispán úr úgy intézkedik, hogy a már meghódolt falvak szolgáltassák azokat Sárváron túlra." - e szerit a jegyzőkönyv szerint Kesző vára magyar kézen volt.

1566-ban a király Delphinus győri püspöktől bérbe veszi a várat Thury György családja számára. Az 1592-es urbátium szerint a vár a Rába szigetére épült, belső területe egy 70x50 méteres, 9-17 méteres vizesárokkal körülvett trapéz alakú terület.

1596. dec.8: A közgyűlés utasította Bagoly Tamás szolgabírót, hogy azt a munkát, amelyet Sárvár oppidum építésére kell fordítani, az ő járása fordítsa Kesző erődítményének az építésére.

1597. okt. 18: Az esztergomi érsek, királyi kancellár szombathelyi várnagya, Kithonicz János által azt a javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, hogy a vármegye adjon segítséget az ő Kesző várának, amely az ellenség torkában van, hogy felépíthessék romjaiból.

1619. április 15-i urbárium, benne Kesző várával: "A püspöki szállás, berendezés. – Allódium: Az aprómarha és a nagymarha állomány hiányzik. Búza, asztagban és zab, mérőben. – In et supra portam: közepes méretű ágyúk, mozsarak, szakállas puskák; némi golyó és lőszerkészlet. – Pince: üres hordók. – Kápolna: szentképek, zabkészlet, fatálak." Ebben az évben Bethlen Gábor hadai ellenállás nélkül foglalták el. 1633-ban a nagyváradi püspök itt hozott létre egyezséget peres felek között.

Egyes források szerint Kesző várának környékén súlyos harcok dúltak 1706-ban Vak Bottyán hadjárata alatt. Ezután még rendbe hozatta a püspök, de 1795-ben a vár falait leromboltatta. 1823-ban már romokról ír Stotz Leopold. A vár köveit különböző célokra használták fel.

Források: Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon; Horváth Richárd: Egy kevéssé ismert püspöki vár: Várkesző 1592-ben; Tóth Péter: Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1595-1600; Major Jenő: Várkesző vára és előzményei; vasmegyei-varak.hu

A légifotókat a Civertan grafikai stúdió bocsátotta rendelkezésünkre.

Hol található

Várkesző felől a Rába hídon átkelve az út kanyarban van egy elhagyott csárda. Mellette, mögötte találhatók a vár csekály romjai. Piros L jelzés mutatja az utat (kb 50-100 méter). Sajnos elhanyagolt állapotban van (2018.ápr.), mindent benőtt a gaz, csalán. Megközelítése hosszú nadrágban javasolt :)