Dévény

A Duna és a Morva folyók összefolyásánál egy 80 m magas szirten találhatók Dévénynek, Magyarország kapujának ("Porta Hungarica") nagy kiterjedésű romjai. A dévényi várhegy a régészeti leletek alapján a kőkorszak óta lakott volt, kelta, római, morva erődítmények nyomai kerültek elő.

A rómaiak korában itt vezetett a borostyán út, a térségben a XIV. és XV. Légiók őrizték a Limes Romanust. Dévényen a legintenzívebb építési munkálatok a 4. században zajlottak I. Valentinián (364-375) császár uralkodása idején, a települést egy jól megerősített erődfallal körülvett várrá alakították.

A kvádok, hunok, avarok támadásai után a 9. század elején a Morva birodalom székhelye volt Dévény. 846-ban II. (Német) Lajos keleti frank király ostromolta a palánkvárat. A fuldai évkönyvben (Annales Fuldenses) ez olvasható: "Rastislav herceg seregei 864-ben Dowinnál elkeseredett harcot vivtak Ludwig frank király portyázó hadaival és kővárát megvédte.". A magyar honfoglalók 900 körül elpusztították a Morva birodalmat, a magyar lovasíjász seregek elfoglalták Dévény és Pozsony várait (* Pozsony várának morva megléte bizonytalan a dendrokronológiai adatok ismeretében).

1234-ben Babenbergi Frigyes elfoglalja, feldúlja és felégeti a települést. A várat nem említik, valószínű, hogy ekkor még nem épült erősség az egykori cölöpvár helyén. A királyi vár a tatárjárás utáni lázas várépítések alatt épülhetett, első említése 1271 áprilisából való, amikor a cseh Ottokár betörve az országba elfoglalta Pozsonnyal együtt. Ez a vár a jelenlegi fellegvár helyén épült torony és körítőfala lehetett. 1288-ban Dywen néven néven szerepel.

Az utolsó Árpád-házi király III. Endre halála után özvegye Ágnes királyné eltartása címén 1301 és 1323 között Dévény egész Pozsony vármegyével együtt az osztrák Tellesbrunni Rudolf herceg családi igazgatása alá került. Károly Róbert a vár egyik felét, majd Nagy Lajos a másik felét cserével szerzi vissza és 1349-ben a pozsonyi várispánsághoz csatolja.

1375. máj. 3-án kelt oklevelében Nagy Lajos király megtiltja a dévényi várnagynak, hogy a pozsonyi polgárokat a dévényi határban levő szőlőik után az idegenek Gastgab nevű adójával nyomja, meg kellvén neki elégednie a rendes földadóval.

A vár a határmenti harcokban többször gazdát cserél, majd a morva őrgrófok zálogbirtoka lesz. Luxemburgi Zsigmond aki örökösen pénzzavarral küzdött, elzálogosította Hering osztrák főúrnak. 1413 tavaszán Stibor vajda egy osztrák betörés megakadályozására és Dévény elfoglalására kap megbízást. Zsigmond király 1413. május 26-i oklevelében azt írta, hogy a magyarok által ostromolt Dévénynél már nem kell ostromtornyokat emelni, mert a nagy ágyúja Budán van és azt ágyúmesterével bármikor a vár alá tudja küldetni.

1414. május 6-i oklevelében Borbála királyné saját neve (és Kanizsai János érsek relatioja) alatt is kiállította, illetve megerősítette a Garai Miklós nádor részére Dévény vár elzálogosítását. Zsigmond 1415. október 18-án kelt oklevelében Dévény várát és tartozékait adományozta Garai Miklósnak költségei fejében, melyek az oklevél szerint 20 000 forintot tettek ki. Garai és utódai kezén maradt a vár 1459-ig.

1420. jan. 28-án a pozsonyi káptalan előtt tiltakozik Pozsony város tanácsa Sellendorf és Plumau Garai Miklós nádor által történt elfoglalása és a dévényi várhoz csatolása ellen. Garai Miklós jelentősen fejlesztette a várat, ekkor épült a középső vár, a bejárati kör alakú torony és a gótikus Garai-palota. 1429-ben Pokfus Gothard a dévényi várnagy.

1444-ben III. Frigyes seregei foglalják el több magyar várral együtt, csak 1450-ben kerül vissza a Garaiakhoz. V. László király 1453-ban kiváltságlevelet adott ki a Garai Lászlónak és a dévényi polgároknak, hogy az elnéptelenedett Dévényt adómentességgel könnyebben lehessen újratelepíteni. 1457.03.30-án Garai László nádor meghagyja Pozsony városnak, hogy az ő dévényi vára előtt a csehek által emelt erősséget rontsák le.

Hunyadi Mátyás a Szentgyörgyi és Bazini grófoknak adományozta 1460-ban, ők építik ki az alsóvárat, az északi kapu melleti őrházat. 1462-ben Szentgyörgyi és Bazini Zsigmond elzálogosítja feleségének, Borbálának Dévény /Theben/ várát annak minden tartozékával 10.000 arany forintért. Egészen 1520-ig az ő kezükben maradt.

1526. december 17-én a pozsonyi ferences zárdában megválasztották I. (Habsburg) Ferdinándot Magyarország királyának, kitört a harc a két király között. 1527-ben Ferdinánd seregei Katziáner János vezetésével elfoglalták Dévényt és Nagyszombatot. Ferdinánd a várat "sánta" Báthory István nádornak adományozta az uradalommal együtt. A Báthory család kezén maradt annak 1605-ös kihalásáig. Érdekesség, hogy Brodarics István szerémi püspök 1527. márc. 18-án Dévényből ("...Ex Deven, XVIII. Martii 1527.") keltezi azon levelét, melyben közli I. Ferdinánd királlyal, hogy Szapolyai Jánoshoz pártol. Báthory István nádor 1530. május 8-án Dévény várában hunyt el.

A Báthoryak tulajdonában volt egészen 1605-ig. Ebben az időszakban a vár felső és középső részében is további építési munkálatokat folytattak. Új palotaszárny épült fel a középső várudvar északkeleti várfala mellett, valamint őrtornyok a déli hegyoldalban a vár menti sziklaszirt alatt, pl. az ún. Apáca-torony, melyhez számos monda kötődik. 1605 után visszaszáll a koronára.

1609-ben II. Mátyás a Keglevich grófoknak zálogosította el 400.000 aranyért. 1614-ből ismert a várnak és birtokainak bevételeit felsoroló okirat. Pozsony 1619-es sikeres ostroma után Dévény is megnyitja kapuit Bethlen Gábor hadainak. 1621-ben Buoquoi császári tábornok ostrommal hódítja vissza. Ez után rövid ideig a Palocsay család zálogbirtoka.

A vár utolsó tulajdonosai a császárhű Pálffyak voltak. Dévényt és uradalmát 1635-ben Pálffy Pál nádor szerezte meg II. Ferdinándtól. 1643-ban Jaszkay György a dévényi vár provizora. Az 1683-ban a Bécs ellen vonuló törökök ostromolták, de az akkor már korszerűtlen vár őrsége sikeresen ellenállt. A Rákóczi-szabadságharc alatt nem volt komolyabb kísérlet az elfoglalására és 1711 után teljesen elvesztette hadászati jelentőségét, csak birtokközpontként szolgált.

A vár pusztulása 1809-ben következett be, amikor Napóleon győztes visszavonuló csapatai Győr után Dévényt is felrobbantották. A vár nem épült fel többé.

A dévényi vár romjaitól borított hegytetőn helyezték el 1896-ban a millennium tiszteletére épített emlékhelyet. A leírás szerint egy nyolcszögletű alapépítményből párkányzatos posztamens emelkedik ki, s azon egy korinthoszi oszlop tetején honfoglaló magyar harcost mintázó szobor áll, baljában pajzsot, jobbjában leeresztett karddal áll őrt Ausztria irányában. Ezt az 1920-ban a bevonuló csehszlovák csapatok robbantották fel.