Zobordarázs

Zobordarázs

Szent Mihály templom

Nyitrától északra, a Zobor hegy egyik 207 méteres nyúlványán egy sáncvár és Árpád-kori templom található. A hegy alatt Zobordarázs falva fekszik.

Darázs neve először Könyves Kálmán 1112-ben a Zobor hegyi bencés apátság ("monasterii S. Hippoliti de Zobor") birtokait megerősítő oklevelében szerepel Drasey alakban. IV. Béla 1249-es megerősítő oklevelében villa Drasey alakban szerepel. Az esztergomi káptalan 1326. dec. 13-i oklevelében Darasi-ként szerepel. 1349-ben Darasyként bukkan fel újra a település a Szent Benedek-rendiek javai közt.

A mai, Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templom a 12. században épült egy 11. századi templom helyén. A templom hossza nagyjából 10 méter, hajójának területe 4,6 x 6,3 méter, a déli oldalán ajtóval és három román ablakkal. Szentélye félkör záródású, tengelyében rézsűs. Legnagyobb átmérője 2,9 méter, egyszerű román stílusú ablaknyílása van. Orompárkányán téglából falazott, normann jellegű farkasfogfríz. Ez a díszítés az esztergomi királyi palota kápolnájának 12. század végi fogazatos kapukeretét idézi. A 13. században épült kegyúri karzat és az arra támaszkodó karcsú, kősisakos torony a nyugati oromzat fölé magasodik. A templom téglából és tört kőből készült, nagyrészt bevakolt falait jókora sarokkövekkel erősítették meg. Valamikor a 12. vagy 13. században a templom déli falához két helyiséget építettek, amit a 15. század során elbontottak. 1780-ban a bejáratot kiszélesítették, és a belső berendezést is megújították. A torony ablakai is akkor kapták a mostani formájukat. A faluban 1803-ban épült fel a templom, ekkor elvesztette szerepét. Az utóbbi években egy alkalommal van nyitva, vagy esküvők alkalmával. A templom mellett sírokat tártak fel, ezek a 11. és 17. század közötti időre kelteztethetők.

A templom körül egy sancvár maradványait tárták fel és két átvágással megvizsgálták. E szerint az erődítés két, egymástól 430 cm-re lévő kőfalból állt, közöttük agyaggal kitöltött faszerkezettel. Az 1947-es feltárás 12. századinak mondta, 2005-ben viszont felmerült, hogy késő bronzkori. A vár sáncain belül egy kőkorszaki település nyomait is megtalálták.

Források: Fejér, Georgius: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Tomi V. Vol. 1. (Budae, 1829.); Karczag Ákos: Zobordarázs vára és temploma. Várak, Kastélyok, Templomok 14/4. (2018) 22-24. o.;

A légifotókat a Magyar Várarchívum Alapítvány bocsátotta rendelkezésünkre.

Hol található

Zobordarázs megközelítése.

Zobordarázson a temetőnél, a Severna utcában lehet parkolni. Onnan a temetőn keresztül kb. 500 méter séta a hegy teteje.

Szélesség: N - 48°21'23.3"
Hosszúság: E - 18°03'20.1"