Tátika - Alsóvár

Tátika - Alsóvár

A vár rövid története

Nevét - források szerint - Tádenka, vagy Tadeuka nevű birtokosáról kaphatta, aki a Kaplony nembeli Jánostól vette meg Szántó falu birtokát, és már a tatárjárás ideje előtt megépíttette várát, mely azonban nem azonos a ma ismert rommal (az a később felépült Felsővár). Minden bizonnyal ez volt az egyik legkorábban épült magán vár. A Tátika nemzetség rokona volt a Gatal nemzetségnek, akik nádort is adtak az országnak: Gatal nembéli Farkas 1183—85 között III. Béla nádora volt. A korábbi történészi véleményekkel ellentétben már a tatárjárás előtt épülhettek nemzetségi kővárak az 1220-as évektől.

1242-ben a tatárjárás miatti zűrzavart kihasználva Tátika nembéli II. Tátika fosztogatta a környékbeli uradalmakat. Kaplony nembéli Zlaudusnak (akkor még csak pozsonyi prépost és veszprémi kanonok) Szántó faluját (a mai Zalaszántót) feldúlta, 80 márka kárt okozott. A veszprémi püspökség népeit is megrabolta. Zlaudus kártérítésként követelte Tátika több falvát és várát is. II. Tátika ellenállt, a kiküldött megyei sereget elkergette. Végül halála után 1248-ban fiai átadták Tátika várát Gutkeled István nádor parancsára Zlaudusnak. Ekkor IV. Béla 1248-ban a Tátika vára feletti "Várad" hegyre adott engedélyt Zlaudus veszprémi püspöknek új vár építésére ( Türje nb. Dénes fia Dénes ítélete Zlaudus veszprémi püspök Szántó nevű birtokának ügyében, amely végül békés megegyezéssel zárul a püspök és Lukács fia: Guthalum között). Ez a magasabb hegycsúcs alkalmasabb volt a védelemre mint az alacsonyabban fekvő vár, ráadásul két fontos útvonalat is ellenőrizni lehetett belőle. A Felsővár építése 1257-re fejeződött be, ekkor Zlaudus fivérei jóváhagyásával a veszprémi püspökségnek ajándékozta a várakat.

1262-ben Zlaudus fivére és annak fiai jogtalanul elfoglalták mind a két várat. Ők a későbbi V. István hívei voltak annak IV. Bélával való belháborúja alatt. Ezután egy királyi sereg ostrom alá vette a két várat, a bitorlók elmenekültek. A Kaplony nembéliek elvesztették a Dunántúli birtokaikat. 1272-ben V. István visszaadta a két Tátika várat a veszprémi püspökségnek.

1275-ben a nagyhatalmú Kőszegi család tagja, Péter lett az új veszprémi püspök. Ezzel Tátika 1289-ig, Péter püspök haláláig az ország egyik legerősebb tartományúri családja érdekkörébe került, akik véres belháborút folytattak a Csákok, illetve IV. László király ellen is. 1278-ban a későbbi III. Andrást hívták be az országba trónkövetelőként, aki 1278. május 27-én Kehidán a veszprémi püspökség birtokait kivette az ispán joghatósága alól. Kehida közelsége miatt valószínű, hogy a III. András megfordulhatott Tátikában is.

A következő tulajdonosok is önkényes foglalással jutottak a két vár birtokába. A szomszéd Rezi urai, Péc nembéli Apor és Lukács szerezték meg, és mivel Apor előbb országbíró, majd nádor is volt III. András alatt, a veszprémi püspök tiltakozása el lett utasítva.

III. András halála után Apor I. Károly támogatója lett, így az ő haláláig biztosan nem vette el a király a várakat, hiába pereskedett a veszprémi püspökség értük.

A per 1341-ben ért véget, amikor I. Károly király Tátika alsó és felső várát a veszprémi püspökségnek ítélte, de azonnal el is cserélte vele a Kál-völgy falvaiért: "Károly király, miután a zalamegyei Felső-Tadeuka és alsó erődítménye (superius castrum Tadeuka cum inferiori castro seu munimentb) s a hozzájuk tartozó Zantow, Errad és Sceulchfalvak ügyében, Peeth-i Eukács fiai ellenében, akik azt állították, hogy a várban és tartozékaiban részük van, s ezt oklevelekkel remélték maguknak biztosítani, főpapjaival, báróival és előkelőivel a veszprémi püspök és káptalan által bemutatott IV. Béla király-féle oklevelek alapján hozott végleges ítéletében a püspök kizárólagos birtokjogát megállapította,' — mivel e várakért és tartozékaikért, csereképpen a Kaal-völgyében, nevezetesen Kueskaal, Szentbenedek-Kaal (Kaal Sancti Benedicti) és MindszentKaal (Kaal Omnium Sanctorum) nevű falvaiban és más ottani falvacskákban (in villulis) élő királyi és királynéi népeit, t. i. boradó conditionariusait és udvarnokait (populus nostros regales et reginales conditionarios vinidatores et uduornicos), földjeikkel együtt (cum eorum terris, possessionibus et iuribus universis), speciális megbízottja, Péter fia Tamás mester liptói ispán és Chokakew-i várnagya által akarja nekik átadatni, tévedés és utólagos nézeteltérés elkerülése céljából felszólítja a veszprémi káptalant, küldje ki a saját emeberét is, hogy előttük s a szomszédok és határbirtokosok jelenlétében a birtokokat Tamás mester körülhatárolja, arbiterek bevonásával megbecsülje, s őt (a királyt) birtokukba beiktassa;" 1341.ápr. 15. (in Vyssegrad, in oct. passce.).

Ezután az Tátika alsóvár nem szerepel többé oklevelekben.

Az alsó várat Dénes József mérte fel: " A várat északkeletről, mintegy 40 m hosszan, 3—4 m meredek levágás határolja. Délkeletről 90 m hosszan 17 m széles, 4—5 m mély árok övezi. A többi oldalon megközelíthetetlen sziklafal védi. Hossza délnyugati—északkeleti irányban 120 m, szélessége 40—60 m között változik. Területe kb. 0,6 ha, így több mint háromszor akkora, mint a felső vár. Szabad bejárás jelenleg a délkeleti oldalon, az árok felső végénél van. Elképzelhetőnek tartom, hogy eredetileg is itt volt a feljáró út. Az árok belső szélén habarcsos technikával készült körítőfal nyomai figyelhetők meg. A meglehetősen nagy belső területet két, egymással párhuzamos osztófal három részre tagolta. A legnagyobb, délnyugati harmad valamivel alacsonyabban helyezkedik el a másik kettőnél. A vár belső területének legmagasabban fekvő része a sziklafal melletti 20—25 m-es sáv. A felszín egyenetlenségei több helyen épületmaradványokat sejtetnek."

Források: Dénes József: Alsó-Tátika középkori vára; Dr. Iványi Béla Dr. Sági Károly Takács Kálmán: Hegyesd Tátika Rezi; Dénes József - Nováki Gyula: Tátika három vára; Anjou-kori Oklevéltár. XXX. 1346. (Budapest-Szeged, 2014); Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták (1301–1387) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 2. Budapest, 1953);

Hol található

A Tátika Felsővár felé vezető turistaút a pados pihenőnél kettéágazik. Itt jobbra, a hegyről lefele menőt kell választani, és ezt követve egy vízmosásnál le kell térni róla jobbra az erdőbe. GPS erősen ajánlott!! Inkább lombmentes időszakban keressük fel, mert akkor könnyebben megtalálható.

Szélesség: N - 46°54'25,70989"
Hosszúság: E - 17°15'15,17908"

Tátika - Alsóvár a turistautak.hu térképen