Oláhszentmiklós

Oláhszentmiklós (románul Sânnicolau Român) településtől északra egy oklevelek által nem említett vár / castellum maradványa található. A környezetéből kb. 3 méter magasan kiemelkedő négyszögletes terepalakulatot 10 méter széles, helyenként 3 méter mély árok keríti. A 25 x 30 méteres várhely belseje erősen bolygatott, de néhol még téglatörmelék utal az egykor itt állt erődítményre, amelynek nagy részét már rég széthordta a környék lakossága. Egy közvetett adat szerint a 15 éves háború alatt, 1598-ban a castellumot elfoglalták a törökök.

Fényes Elek 1851-ben Magyarország geográfiai szótára c. művében megemlíti az Oláhszentmiklós határában található erődítés maradványát: "Oláh-Szent-Miklós, oláh falu, Bihar vmegyében, termékeny rónaságon, Váradhoz 3 mfd., 1350 n. e. óhitű lak., s anyatemplommal. Határa 3680 hold, mellyből szántóföld 1258 h., rét 1600 h., legelő 822 h. Majorság itt nincs, mert a lakosok örökös szerződés mellett birják földjeiket Eszterházy herczegtől. Földe fekete agyag és szík, terem kétszerest, tengerit. Folyóvize nincs, hanem van egy Toprongyos nevű ér, s egy járhatatlan ingatag láp, mellyet egy buzgó forrás táplál. Végre láthatók itt egy régi földvár nyomai."

Borovszky Samu Bihar vármegyét bemutató munkájában a következőket írta Oláhszentmiklósról: "Határában egy várrom van, melyet Toldy Miklós várának tartanak. Az ide tartozó Libárdi puszta azonosnak látszik azzal a birtokkal, melyet II. Endre király 1234-ben Kálmán királyfi étekfogójának Demeter mesternek adományozott. Határában volt a török hódítás kora előtt Nagyfalu község is, melytől a Toldy család előnevét vette."