Zirc templomrom

Zircen már a korai Árpád-korban királyi kúria, u.n. curtis állt. Az ország erdővidékein elhelyezkedő királyi udvarházak mellett mindenütt megtalálhatók voltak a királyi kápolnák, így Zircen is.  Ennek a 11. századi templomnak a romjait tárták fel a Kossuth utcában (a mai Mol kút mellett) 1942-43-ban. Egyike a legkorábbi Veszprém megyei kőtemplomoknak, méreteiben és formájában a zalavári, pécsváradi és az első kalocsai székesegyházzal mutat rokonságot.

A Képes Krónika szerint 1060-ban a Béla herceg győztes serege elől menekülő I. András királyt sebesülten elfogták a mosoni kapunál "... és mivel a Bakony erdejében, Zirc nevű udvarházában gondatlanul tartották, meghalt. Szent Ányos hitvalló monostorában temették el, melyet ez a király alapított Tihanyban, a Balaton tavánál". A több épületből álló udvarházat és vele a templomot III. Béla király 1182-ben a cisztercieknek adományozta. Ezután a temlom lett a kialakuló település plébániatemploma, míg a ciszterciek kb 1 km-re felépítették a monostorukat. A pápai tizedjegyzék szerint 1333-34-35-ben János volt a papja. Ekkor Zircet még Bakonyként hívták ("Bakono, Bakon, Boconio"), az első Zircként történő említése 1257-ből ismert („monasteriurn Beate Marie Virginis de Scyrch"). Későbbi, 1415-ből, 1520-ból  és 1523-ból származó oklevelek is említik a zirci plébánost.

Veszprém 1552-es eleste után Zirc elnéptelenedett, és a templom a település 1715 körüli újratelepítése után még 1729-ben is romosán állt. 1761 és 1763 között lebontották és köveit a tőle kb. 15 méterre álló barokk templomba építették be (galéria).

A templom hosszházas elrendezésű, egyhajós, íves szentélyű épület volt, kb. 9,4 x 14,2 méteres hajóval és 3 méter sugarú szentéllyel. Falai átlagosan 1 méter szélesek voltak.  A hajó nyugati végében, a nyugati zárófal belső síkjától kb. 1,50 m távolságra a hajó teljes szélességében húzódó, utólag beépített, másfél méter vastag fal alapozása volt látható. A templom körüli temetőt övező fal is kőből készült. Az ásatás alkalmával két, különböző időben épített körítőfalat tártak fel.

A kutatás során két kőépület maradványai is előkerültek. Az egyik, a templom északnyugati sarkához csatlakozó kőépület egy méter vastag fala több átépítésről tanúskodik. A másik, a kisebbik körítőfal déli oldalához épített háromosztatú kőház volt. 

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor